Időről időre megjelenik az újságokban egy-egy cikk, miszerint a finn iskolák ennyivel meg annyival jobbak nem csak a magyarnál, de mindegyiknél. Mivel a finn iskola lassan olyan jelzős szerkezetté fajul, mint a brit tudós, nagyon megörültünk, amikor egy újságcikkben a finn rendszer egészéről adtak átfogó hátteret.
Finnország az újságcikkek és leírások alapján virágzó és innovatív oktatási rendszerrel bír amely folyamatosan szemmel tartja legfontosabb letéteményeseit: a diákokat. (Máris látszik, miben különbözik a magyar rendszertől.) A tény, hogy Finnország folyamatosan a legjobb 3 között tud lenni a PISA-felméréseken nem más, mint ennek a gondolkodásmódnak az eredménye.
De melyek a rendszer legfontosabb pillérei?
1. Az oktatás elérhető
Nincsenek magániskolák. Bár vannak független intézmények, ezeket is az állam finanszírozza és itt sem kell a diákoknak fizetniük. Ahogyan egy vezető tisztviselő fogalmazott, "az oktatás a társadalom kiegyenlítő rendszere." Figyelemreméltó (és a gondoskodó jóléti államhoz kapcsolódik), hogy a diákok ingyen étkeznek az iskolában, éa könnyen elérhetőek számukra az egészségügyi szolgáltatások, a pszichológiai tanácsadás és az egyénre szabott tanácsadás.
2. Az állami tisztségviselők is rendelkeznek tanári háttérrel
A szakmaiság minden döntési szinten fontos. A Hechinger Repornak adott nyilatkozatában a már emlegetett állami tisztségviselő, Dr. Pasi Sahlberg elmondta: "Komoly figyelmet fordítunk arra, hogy az oktatással kapcsolatos döntések szigorúan az oktatók kezében maradjanak. Gyakorlatilag lehetetlen úgy vezetői beosztást vállalni, hogy az ember nem rendelkezik tanári háttérrel."
3. Nem a dolgozat számít
Meglepő tény, de a finn rendszerben az értékelés alapja nem a dolgozat. "Mi finnek nem hiszünk abban, hogy így felelősen le lehet mérni a tanulás hatékonyságát." A Timesnak adott nyilatkozatában Dr. Sahlinger hozzátette: "Az oktatáshoz való hozzáállásunk alapjaiban tér el egymástól. Az Egyesült Államokban a tanulás a versenyről szól. Nálunk azért részesei a diákok az oktatási rendszernek, mert hiszünk az együttműködésben és a megosztásban. Az együttműködés számunkra a növekedés kiindulási alapja." A Times ehhez hozzáfűzte, hogy Finnországban a tesztek és a felmérők egészen későn, jócskán tinédzserkorú gyerekeknél kezdődnek.
4. A tanári pálya nagyrabecsült hivatás
"Tanárnak lenni az egyik legmegbecsültebb hivatás Finnországban, így a fiatalok szívesen választják azt szakmájuknak" – nyilatkozta Henna Virkkunen finn oktatásügyi miniszter a Hechinger Reportnak. "Úgy hisszük, a tanárok a jövő zálogai, ennélfogva ez egy nagyon fontos szakma – ezért a fiatal és tehetséges diákok mind tanárok akarnak lenni." Finnországban a tanári álláshoz ötéves Master's fokozat és szigorú felügyelet melletti próbatanítás szükséges. (Magyarországon általános iskolák alsó tagozatainak tanításához elég a BA, gimnáziumi tanításhoz követelmény az MA fokozat.)
5. Bizalom a tanárban
Az oktatási miniszter erről így nyilatkozott: "A finn tanárok maguk választhatják meg metódusukat és a tanításhoz szükséges eszközöket. Ők munkájuk szakértői. Azt hiszem, azért is ilyen népszerű szakma az övék."
6. Integrálják a külföldi diákokat
Bár Finnország meglehetőst homogén állam, bizonyos részein, folyamatosan nő a bevándorlók aránya. Például a fővárosban, Helsinkiben a lakosok 30%-a bevándorló. A finneknek erre is van válaszuk. "Általában ha a bevándorlók a miénktől nagyon eltérő oktatási vagy társadalmi rendszerből érkeznek, az első évben kis csoportokban finnül tanulnak, és talán néhány más tárgyat" - így Virkkunen. "Megpróbáljuk őket azonos szintre hozni őket mielőtt beülnek a rendes osztálytermekbe." A finn iskolák ráadásul megpróbálják a gyerekek eredeti anyanyelvét is tanítani az iskolákban. "Nagy kihívás" - mondja a miniszter. "Helsinkiben azt hiszem 44 különböző nyelvet tanítanak, az állam heti 2 óra anyanyelv-tanítást fizet a bevándorló diákoknak. Úgy véljük, nagyon fontos az anyanyelven tudni írni, olvasni és gondolkodni. És akkor könnyebb megtanulni finnül vagy angolul, sőt más tárgyakat is."
De senki ne higgye, hogy a finn oktatási rendszert adaptálva megreformálható bármely állam oktatásügye. Dr. Sahlberg sem erre biztat. "Nem lehet ezt ráhúzni egy másik államra. Az oktatás ahhoz túl komplex rendszer."
A cikk a Mindshift írása alapján készült.
