Még azok számára is, akik nem beszélnek angolul, ismerősen csenghet Babilon neve. A Tigris és az Eufrátesz között fekvő, egykori asszír város azonban nemcsak a legendás zenekart ihlette meg.
Babilon ókori városa ma műemlék, romjai a mai Irak területén találhatóak. Már a sumer korban lakott terület volt ez, a civilizáció egyik bölcsője, a termékeny terület a két hatalmas folyam, a Tigris és az Eufrátesz között tömegeket vonzott. A sumerok után az asszírok, az akkádok, a városról elnevezett babiloni kultúra emberei, majd a perzsák birtokolták a területet. Babilon az ókori Marduk istennek szentelt hely volt, nem véletlen, hogy a Bibliában is szóba kerül, az azonban sokkal furcsább, hogy slágerré válhatott a 20. században, a keleti blokkban is.
A bibliai sláger témája az ókor egyik központja volt
A városban állt egykor az a híres zikkurat, melyet a Biblia Bábel tornya néven emleget. A hatalmas tornyot, melyet akkoriban Étemenakinak, azaz Ég és Föld Házának neveztek, III. Alexandrosz romboltatta le. Babilon istenének, Marduknak tornya hatalmas mérete okán fontos tájékozódási pont volt az ókorban. A torony lerombolását követően ugyan voltak próbálkozások annak újjáépítésére Alexandrosz utódai idején, azonban egy másik város kiszorította az egykor virágzó központot megbecsült helyéről, és Babilon elnéptelenedett. A 19. század végén kezdődtek a területen azok a régészeti feltárások, melyek során kiderült, hol is volt valójában egykor Babilon. Szaddám Husszein idején számos egykori épületet restauráltak, 2019-ben a világörökség részévé vált az ókori birodalom maradék emléke.
Babilon örök?
Az Ószövetségben található a Zsoltárok könyve, a 137. zsoltár ír Babilonról, ez ihlette meg a nyugatnémet Boney M.-et is, akik olyan slágerré tették a bibliai idézetet, amit a mai napig ismer a fél világ.
Amikor Babilon folyói mellett laktunk,
sírtunk, ha Sionra gondoltunk...
mert akik elhurcoltak minket,
énekszót követeltek tőlünk,
és akik sanyargattak, öröméneket..
Hogyan énekelhetnénk éneket az Úrról idegen földön?
Az NSZK-beli Boney M. nem csak szűkebb hazájában, de szinte minden kommunista tagországban és baráti államban, Kelet-Ázsiában, az arab országokban és Afrika-szerte ismert együttes volt a 70-80-as években. Fénykorukban a svéd ABBA egyik legnagyobb vetélytársának tartották őket. Nevüket Bonaparte Napóleontól kölcsönözték, a becézett forma mögötti m betű a music szóra utal.
Egyik legismertebb slágerük szövegét pedig a Bibliából kölcsönözték, szó szerint.
Zsoltár a diszkóban
A Babilon folyóit azonban nem a Boney M. fedezte fel elsőként, egy jamaicai reggae-zenekar, a The Melodians már korábban adaptálta. Őket a helyi diktatúra elnyomása inspirálta arra, hogy a zsidó nép babiloni fogságát idézzék meg dalukban a zsoltár szövegével. A nyugatnémet Boney M. alapítója már a dallammal együtt vette át tőlük a később slágerré vált zenét. Hogy őket vajon szintén az országuk kettészakítottsága, illetve a keleti oldal szovjet megszállása vezette-e oda, hogy megénekeljék a bibliai történetet, nem tudni. De vajon miként úszta meg a magyarországi cenzúrát a Rivers of Babylon a rádiókban és a diszkókban, miközben a Boney M. egy másik slágerét, a Rasputint nem játszhatták egy időben nyilvános helyen, az is nyitott kérdés marad.
Lejjebb görgetve azonban egy kérdésre megadhatod a választ: tudtad, miközben a diszkóban erre táncoltál, hogy a szövege a Bibliából van?
Ebben a cikkünkben egy másik lopott dalról olvashatsz.
Tudtad, hogy a Boney M. dala egy bibliai idézet?
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
