A Sagrada Familia 2017-ben a turisták által leglátogatottabb 10 épület egyike volt olyan neves építmények mellett, mint a Kairó melletti Gízában található Kheopsz piramisa, a római Pantheon, az athéni Parthenon, az isztambuli Hagia Sophia, az agrai Taj Mahal, a párizsi Eiffel-torony, a New York-i Empire State Building, a sydney-i Operaház vagy az ugyancsak spanyolországi bilbaói Guggenheim Múzeum.
A híres tempolomok legszebbjei
De vannak olyan utazási kalauzok is, amelyek a világ legszebb tempolomainak listáját már rögtön az első helyen a Sagrada Familiával kezdik, és csak utána említenek olyan nagy múltú és híres riválisokat, mint a Szent Péter Bazilika a Vatikánban, a Szent Pál katedrális Londonban, a Wat Arun Bangkokban, a Notre Damme Párizsban, vagy akár a Sheikh Zayed mecset Abu Dhabiban.
A világ leghíresebb és építészetileg legextrább templomai
Kiszorult azonban az Architecturaldigest top10-es válogatásából, mely a világ építészetileg legkülönlegesebb templomait sorakoztatja fel. Ez végülis nem csoda, ha figyelembevesszük, hogy ezek között van egy, a Kolumbia és Ecuador találkozásánál fekvő kanyonban, a folyó medre fölött 300 méterrel hídszerűen megépített bazilika, a Las Lajas, aztán Törökországból vulkáni hegycsúcsokba vájt kolostori épületek, a Göreme-völgy templomai, Etiópiából egy vulkáni tufába vésett kegyhely, a Szent György-templom, Franciaországból elképesztő bravúrral egy vulkáni csúcsra épült kápolna, a Saint-Michel d'Aiguilhe, az Amerikai Egyesült Államok területéről a Szent Kereszt templom, mely az arizonai sivatagban magasodik, Finnországból pedig egy gránitsziklába faragott egyházi építmény, a Temppeliaukio templom.
Ez a helyzet a Sagrada Familiával
A Sagrada Familia megépítése a domborzati viszonyokat tekintve ugyan sima ügy lenne, a munkálatok mégis jobban elhúzódnak, mint sok bonyolultabb esetben. Ezt mindenki tudja, de ennek magyarázatául a legtöbben beérik azzal, hogy a templom javarészt csak adományokból épül, így nem csoda, hogy lassan halad. De valóban ez az egyetlen oka, hogy ez a templom immár 142 éve épül, és a leendő átadás feltételezett dátuma is egyre csak tolódik?
A folyamatosan egyre távolabb kerülő átadás újabb halasztásával legutóbb a Covidot okolták. A 2020-as teljes építészeti leállás után 2021-ben jelentették be, hogy a kiváló építész zseninek, a Sagrada Familia megálmodójának,
Antonio Gaudínak tisztelegve, 1926-os váratlan halálának 100. évfordulóján, 2026-ban adják majd át a templomot.
Nem csak azért, mert ennyi időnek elegendőnek kellenne lennie az épület felhúzására, hanem, miután a mester az életével fizetett a templom építéséért, annyit a templom is megtehet, hogy 100 évvel későbbre felépül.
De az anyagi források előteremtésének kihívása és a világjárvány okozta késés mellett még legalább két jó oka van annak, hogy maga a bazilika vezetése is úgy véli, a 2026-os átadáskor még mindig maradnak majd építés alatt álló egységek, s
a teljes és maradéktalan befejezés így akár 2030-ig, sőt 2040-ig is várathat magára.
Ma tehát, 2024-ben, amikor a 18 toronyból már 17 stabilan áll és a templom belseje évek óta pompázatos készenlétben ejti ámulatba látogatóit képrázatos kialakításával, még mindig csak abban bízhatunk, hogy a majdnem kész templomot 2026-tól befejezettnek ítélhetjük és talán megérjük még azt is, mire valóban minden eleme Gaudí álmai szerint a helyére is kerül.
Miért is épül ennyire lassan a híres templom?
Kevesen tudják, de a Sagrada Familia tervezési és kivitelezési munkálataival először egy Francisco de Paula del Villar nevű építészt bíztak meg, és az alapköletétel még az ő nevéhez is fűződik 1882-ből. Villar azonban 1883-ban elhagyta a projektet, mert sem szakmai, sem financiális kérdésekben nem vergődött zöld ágra megbízóival. Gaudí csak ezután, 1883-ban vette át a megbízást, s zsenialitásának hála megálmodta azt a csodát, amelyre még lassan 150 évvel később is csak izgatottan vár a világ.
Ám ez a csoda a maga idejében
olyan komoly technikai felkészültséget, olyan innovatív módszereket és olyan modern eljárásokat követelt meg a kivitelezőktől, amelyekre nemigen voltak még felkészülve.
Ezért nem csak a templom építése, de előtte még az ahhoz szükséges eszközigény kielégítése is a kivitelezők sürgető feladatává lett. Ez pedig bizony lassabbá tette a haladást, bár annál igazabbá a mondást: jó munkához idő kell.
A másik, gyakorta elfeledett ok a késleltetésre, hogy Spanyolországban 1936 és 1939 között véres polgárháború dúlt. Ennek egyik legismertebb kulturális lenyomata a madridi Reina Sofia Múzeumban ma is eredetiben megtekinthető Picasso kép, a Guernica. A harcok pedig nem kerülték el a katalán fővárost sem. Gaudí 1926-os haláláig ugyan a templomnak csak mintegy 10-15 százaléka készült el, de a polgárháború 1936-os kitörésééig azért haladtak még valamennyit, így az addig elkészült épületrészek súlyos károkat szenved(het)tek, alaposan megrongálódtak, újjáépítésre szorultak. Ami azonban talán még ennél is nagyobb gondot jelentett:
eltűnt az eredeti tervek egy része.
Vagyis, nem csak a lebombázott épületrészeket, de magukat a terveket és a maketteket is rekonstruálni kellett, ami sok kutatást és azzal együtt időt is felemésztett.
Ha felelevenítenéd Gaudí életének és különös halálának történetét, ajánljuk figyemedbe.
