1918-1919-ben a legnépszerűbb napilap, Az Est elérkezettnek látta az időt, hogy nyomtatott formában megjelenő híradásait mozgóképes melléklettel bővítse. Az ötlet nyomán pár rövid riportot 10 perces adásokba tömörítő filmhíradókkal örvendeztette meg a mozivásznon követőtáborát. A híretűdöket némafilmként bemutató filmhíradók hamar elnyerték a mozilátogatók tetszését, mert a közönség immár vizuálisan is képet kapott az őket foglalkoztató aktuális történésekről, amelyekről a lapokban már olvashattak.
Így vált érthetővé mára sok akkori hír
Egy 2017-ben, a Nemzeti Filmdigitalizálási és Filmrestaurálási Program keretében indult kutatás során a korábban ismert 40 híradón túl előkerültek bizonyos túlforgatott jelenetek, kivágott és fel nem használt képanyagok is. Ezek egy része raktárrendezések során került elő, de leporolásuk után annál fontos információkat hordoztak a híradók tartalmának pontosabb megértéséhez, ugyanis azok akkoriban még csak némafilmként voltak láthatók. Az újonnan digitalizált kameranegatívumokból számos részlet a helyére került, és az egyes hírek háttértörténetei is kirajzolódtak.
Így maradtak fenn a kópiák
1918 őszétől 1919 tavaszáig Az Estben megjelenő írások mozgóképes illusztrációi voltak a heti rendszerességgel a mozikban, némafilmként vetített filmhíradók, de 1919 tavaszától már a tanácsköztársaság bukásáig az annak híradójaként működő Vörös Riport-film című összeállításokat sugározták. A tanácsköztársaság bukása után a filmkockákat a rendőrség bűnjelként lefoglalta, és a felvételeik nagyításából szerzett információkat perekhez is felhasználták. Ez az elzártság segített végül abban, hogy az utókor számára megmaradhassanak az értékes tartalmat hordozó képsorok.
Korábban nem ismert képek kerültek elő például az Ady halálát követő pillanatokról és nagyszabású temetéséről is.
Sandbox Miniapp
A felvételekből kiderül, milyen népszerűségnek örvendett, és mennyi ember kívánta leróni tiszteletét előtte utolsó útján.
Néha más is fért a filmhíradók témái közé, mint a politika
Az 1918-1919-es időszak az I. nagy világégés végével, az 1918 októberében zajló őszirózsás forradalommal, a november 16-án kikiáltott Magyar Népköztársasággal, majd később az 1919. március 21-től augusztus 1-ig fennálló tanácsköztársasággal történelmileg terhelt, sűrű hónapjai rendkívül mozgalmasan teltek.
Éppen azért, hogy a nehéz időkben enyhítsék a nézők lelkére nehezedő súlyt, a politikai tartamú hírek különböző színezetű tolmácsolása mellett igyekeztek néha más témákat is felvillantani. Főleg a filmhíradók kezdeti időszakában volt erre példa, 1918 őszén, amikor a "kis színes" még nem került teljes elnyomása alá a fajsúlyos politikai híradásoknak.
A rossz pszichés és fizikális állapotban lévő lakosság testi épségének helyreállítása fontos küldetése volt a filmhíradóknak, így számos sporteseményről is tudósítottak. A Magrgit-szigeten a Magyar Atlétikai Szövetség stafétafutásból, magasugrásból, távolugrásból, diszkoszvetésből és súlylökésből álló országos ifjúsági csapatbajnokságáról is hírt adtak, melyre kimagaslóan sok, 250 nevezés futott be.
Bábszínházi tragédia
Akkor még bulvársajtóba illő események is helyet kaptak a beszámolók között. Az ügetőpálya galoppversenyének körülményeit ecsetelő tudósítás mellett elfért a krónikákban a mai Játékszín helyén üzemelő Modern Bábszínház egyik gyerekszereplőjének tragikus sorsa is. A gyerekszínészekből álló társulat tagjai az eredeti elgondolás szerint modern gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt lelki táplálékul szolgáló szórakoztató előadásokat kínáltak. Az előadók közül sokan később ismert művészek lettek, de egyikük, a 14 éves Balogh László a szórakoztatás terhétől életunt fiatal sztár még saját életét is megpróbálta eldobni. Ennek híre még a vásznon is megjelent. A botrányoktól hangos intézmény végül bezárt.
Állatkerti baleset
A méltán híres budapesti Állatkert állatállománya igencsak megcsappant a háború alatt, kimúltak a fókák, haldokoltak a jegesmedvék, a viszontagságos időket túlélt állatok is meggyötört állapotban voltak, de a látogatókat így is vonzotta a különleges, testközeli élmény. Sajnos, volt arra is példa, hogy a testközeliség a kívántnál is közelebbivé vált. Az egyik korai, 1918-as filmhíradó arról is tudósított, hogy egy hatéves látogató, a kis Lehoczky Józsika kezét az állatkert egyik hiénája leharapta. A híradás utáni időkben valóságos katasztrófaturizmus keletkezett az állatkert hiénaketrece körül. De ami még ennél is érdekesebb fordulat, hogy felcseperedvén Lehoczky József, a hiéna leghűségesebb állatkerti gondozója lett.
Ha szívesen olvasnál, vagy hallanál érdekes részleteket a televíziózás elmúlt 100 évéből is, ezt a podcastunkat is ajánljuk figyelmedbe.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés