Ha mindez Amerikában zajlott volna, azt mondanánk, „ilyen is csak Amerikában történhet”.
A Zsolnay-sztori
Pedig kis hazánkban is megtörtént, hogy egy döcögő, a csőd széléről visszahozott aprócska családi vállalkozás kitartó vezetője alig 10 évvel a kis üzem megmentése után a bécsi világkiállításon Ferenc József-érdemrendet kapott, mindössze öt évvel később pedig a párizsi világkiállításon az Expo nagydíjasa lett, ami mellé még a francia Becsületrendet is odaítélték neki.
Így hódította meg a világot a porcelán
Azt, hogy a porcelán eredetileg az ókori Kína találmánya, tudjuk, a kaolin kerámiát vélhetően a Kr. e. 2. évezredben felfedezték fel. Mifelénk mégis viszonylag újdonság volt mindez még a 18. században is, addig ugyanis leginkább az arab kultúrában látták benne a fantáziát. Miután azonban a nagy földrajzi felfedezések korában az öreg kontinens is rácsodálkozott e különleges anyag szépségére és funkcionalitására, még mindig nagyjából kétszáz évnyi kísérletezgetésre volt szükség az előállítási technológia tökéletesítéséhez. Amikor viszont ez a várva várt pillanat is elérkezett, felgyorsultak az események. Az 1700-as évek elején elsőként a meisseni porcelángyár nyitotta meg kapuit „környékünkön”, majd pedig hazánk is a jó példa útjára lépett. Az első magyar porcelángyárat Brentzenheim Ferdinánd alapította Telkibányán. Kisvártatva, 1826-ban létesült Stingl Vince alapításával Herenden a később világhírűvé vált manufaktúra, a ma is emblematikus Herendi porcelán alkotóhelye. De Zsolnay Miklós sem sokkal később, 1852-ben indította el kis családi vállalkozását Pécsett.
A Zsolnay porcelán
Innentől sok ismert tényt tudunk fesorolni a hamarosan világhírűvé vált Zsolnay porcelánról, a család és a gyár egybefonódó történetéről, az impozáns épületekről, melyek ékszerként viselik a Zsolnay díszítéseket, de még a jelenleg előszeretettel hamisított, világszerte keresett ritka Zsolnay műkincsekről is.
A gyárat Zsolnay Miklós alapította 1853-ben, de valójában nagyobbik fia, Ignác volt kiszemelve a manufaktúra vezetésére. Neki azonban nem volt ez a feladat igazán testhezálló, ezért a tönk szélére is sodorta a családi bizniszt. Ekkor a nála két évvel fiatalabb fiúra, Vilmosra maradt, hogy megmentse az apai örökséget, de Vilmos inkább a festészet felé kacsintgatott. Azért a kereskedelem sem állt tőle teljesen távol, volt ugyanis Pécs belvárosában egy aprócska, lakberendezési kellékeket árusító üzlete. Az affinitás tehát megvolt benne nemcsak az esztétika, a művészet, a lakberendezés, az építészet és a dekorálás, de még az értékesítés iránt is, még ha eredetileg nem is ezekkel kívánt volna leginkább foglalkozni. A családi kis manufaktúra bátyja regnálása alatt azonban kis fazekasműhellyé silányult vissza, így Vilmosnak volt tere a kibontakozáshoz. A sok tehetséggel, szorgalomal, fantáziával és ügybuzgalommal megáldott, ambíciózus férfi sok munkával, kísérletező kedvvel, fáradhatatlan áldozatokkal egy-két évtized leforgása alatt világhírű, a tengeren túl is ismert és elismert csodát varázsolt a szerény atyai hagyatékból.
A Zsolnay porcelán titkai
Amit viszont azóta sem tudunk az például az, hogy a világszerte nagy népszerűségek örvendő és a márkának nagy „rajongótábort” hozó eozin titkos receptje. De ezzel kapcsolatban azt is homály fedi például, valóban előbújik-e ez a féltve őrzött, évszázados rejtett összetétel a Zsolnay Mauzóleum belső terére 17 fokban vetülő napfény hatására a téli napforduló idején, délelőtt 11 órakor. Vagy ez csak a rejtély mítoszát erősítő városi legenda, ahogyan talán az is, hogy ugyanott a Zsolnay család szabadkőműves kapcsolataira utaló szimbólumokat is felfedezhet a kitartóan kiváncsiskodó látogató?
Amiket még kevesen tudnak
Amikor Ignác, az idősebb fiú átvette apjától a vállalat irányítását, az még csak egy téglát és csöveket, valamint egyéb használati tárgyakat kézi erővel előállító 8-10 főt foglalkoztató üzem volt. A fiatal Ignác az 1848-as szabadságharc alatt Bem apó hadsegédje volt, s úgy tűnt, még az is jobban érdekelte, mint a közgazdaságtan és a kis vállalkozás irányítása. Így aztán miután Vilmos vette kezébe az üzem vezetését, Ignác Bukarestbe költözött, ahonnan még öccse sem tudta többé hazacsábítani.
Szintén kevésbé ismert talán, hogy Vilmos festészet iránti vonzalma és tehetsége utódai közül többekben megmutatkoztak a későbbiek során: Vilmos első gyermeke, Júlia élete végéig szenvedélyesen festett, ahogy annak fia, Vilmos unokája is. De ugyanígy jó érzékű ecsetforgató volt Vilmos második gyermekének, Teréznek a fia is.
Mára a legritkább és legkeresettebb Zsolnay porcelánok több tízmillió forintos értéket képviselnek, a világ minden tájáról keresik a műgyűjtők, mint a hazai szecesszió legkiemelkedőbb alkotásait. Áruk a legkomolyabb műtárgyakéval vetekszik, ezért a hamisítók is előszeretettel nyúlnak kopírozásukhoz. Hamis Zsolnay lehet olyan valódi Zsolnay, amely tényleg az eredeti termék, csak a gyártási ideje van korábbira visszahamisítva, hogy az értékét ezáltal növelje a csaló, de lehet más kéz által előállított termék is hamis védjeggyel ellátva. Egy porcelánedény aljába például, beültetni egy kisebb porcelándarabba nyomott márkajelzést nem kis bravúr, de az ügyeskezű hamisítónak még így is csábító kihívás.
Ha szereted a hungarikumokat, azt is biztos tudod, mi számít annak – e kvízünkkel ennek is utánajárhatsz.
