torok szultan

I. Szulejmán szultán mást jelent nekünk, magyaroknak, és mást a törököknek. Nekünk leginkább háborúkat, a 150 éves elnyomásból kivett részét, Mohácsot és Szigetvár ostromát juttatja az eszünkbe. Törökország számára azonban ő az a szultán, aki hatalmassá tette az Oszmán Birodalmat. Magyarországtól Etiópiáig terjedt a birodalma, elvezette a török sereget Bécs kapujáig. Emellett biztosította az oszmánok nemzetközi tekintélyét művészet és építészet terén is. Halála után az Oszmán Birodalom rengeteget veszített jelentőségéből.

Ki volt a legnagyobb török szultán?

I. Szulejmán 26 éves korában lett az Oszmán Birodalom vezetője. Ő volt I. Szelim egyetlen fia, akire komoly elvárások helyezkedhettek, hiszen édesapja elfoglalta Mekkát, Medinát, Jeruzsálemet és Alexandriát is. 1520-as trónra lépésétől 1566-ban bekövetkezett haláláig az Oszmán Birodalom fejeként több mint 25 millió ember felett uralkodott Dél-Európában és Észak-Afrikában.

Szulejmán célja az volt, hogy megvalósítsa dédapja, II. Mehmed szultán terveit: egy, a Római Birodalomhoz mérhető államot akart létrehozni. Uralkodása elején hadjáratokat indított a mediterrán térség és Közép-Európa keresztény országai felé. 1521-ben elfoglalta Nándorfehérvárt, majd 1522–23-ban Rodosz szigetét. 1526 augusztusában a janicsárok (az Oszmán Birodalom elit gyalogos katonái) döntő győzelmet arattak a magyar hadsereg felett a mohácsi csatában, így a serege Bécs felé vonult.

A szafavidákkal (akik a mai Irán területén uralkodtak) vívott csatákban a Közel-Kelet jelentős részét annektálta, valamint Észak-Afrikában is hatalmas területeket szerezett meg, egészen Algériáig. Uralkodása alatt az oszmán flotta uralta a tengereket a Földközi-tengertől a Vörös-tengeren át egészen a Perzsa-öbölig. Ebben az időben Hajreddin pasa, akit Nyugaton Barbarossa néven ismertek, lett az oszmán flotta admirálisa, hatalmas sikerekre vezetve hajóhadát.

Hogy mekkora hadvezér volt, azt jelzi az is, hogy 1538-ban a görög Préveza városa mellett tengeri csatát nyert Velence és Spanyolország egyesített flottája ellen.

A török szultán halála Magyarországon

I. Szulejmán végül éppen egy Magyarországon vívott csata idején vesztette életét 1566-ban. A 72 éves szultán maga vezette a hadseregét, amely augusztus 6-án ostrom alá vette a szigetvári várat. A Zrínyi Miklós által az irodalomban is örökéletűvé vált csatában ugyan az oszmámok győzedelmeskedtek, de az idős uralkodó néhány nappal a vár elfoglalása előtt, szeptember 6-án elhunyt. Bár a Szigeti veszedelem című eposzban úgy olvasható, hogy Zrínyi Miklós kardja vette el az életét, valójában végelgyengülésben halt meg, vagy a török táborban pusztító járványok miatt. Mivel az ostromlók morálját a halálhír súlyosan rombolta volna, a díván (szultáni haditanács) egészen a hadjárat végéig eltitkolta, mi történt.

A sírját Magyarországon, a dél-magyarországi Szigetvártól négy kilométerre keletre fekvő kis faluban, Turbékban találták meg. Az Oszmán Birodalom 36 szultánjának a sírját a törökök nagy becsben tartják, s ezek közül csak Szulejmán sírjának helyszíne volt kérdéses. A néhai uralkodónak Isztambulban mecsetet emeltek, amely mellett van egy síremléke, de szíve nem ott nyugszik. Azt és egyéb belső szerveit is Magyarországon temették el. A legenda szerint a szívét egy arany edénybe vagy kis aranydobozba tették, majd a szultán a táborban felállított sátra alatt ásták el, a testét pedig ezutén bebalzsamozták. Hogy a halálhír nehogy elkezdhessen terjedni, az orvossal és az összes balzsamozóval végeztek.

A legnagyobb szultán sírjának kulcsa képletesen a szigetvári katolikus templom könyvtárában bújt meg. Egy itt található könyvárulte el a kutatóknak, hol keressék. Abban egy metszetre bukkantak, amely Esterházy Pál herceget ábrázolta a 17. század végén, miután a Habsburgok visszafoglalták Szigetvárt. A metszeten a herceg lóháton ül, a háttérben pedig egy dombon sejlik fel a mecset minaretje, amelyet Szulejmán sírja fölé építettek. Azonban nem sokkal később a sírt kifosztották, a türbét, a minaretekkel rendelkező mecsetet és a derviskolostort pedig lebontották, így merülhetett feledésbe, hogy a szultán szívét magyar föld őrzi.

Szinte mindenki számára kötelező olvasmány volt iskolásként az Egri csillagok Magyarországon. Azt azonban talán sokan nem tudják, hogy Bornemissza Gergely valós személy volt, az alábbi cikkünkből megtudhatod, hogy milyen életet élt.