A Törökország délkeleti részén, Şanlıurfa városa közelében található Göbekli Tepe a 20. század egyik legfontosabb régészeti felfedezésének számít. A hozzávetőlegesen i. e. 9500–7500 körüli időkre datált lelőhely a világ legrégebbi ismert templomegyüttese, amely korban jócskán megelőzi az olyan híres ősi építményeket, mint a Stonehenge vagy az egyiptomi piramisok.
Három évtized telt el a felfedezés és a feltárás között
A Göbekli Tepét először az 1960-as években az Isztambuli Egyetem és a Chicagói Egyetem által végzett felmérés során azonosították, de csak 1994-ben kezdte meg Klaus Schmidt német régész a helyszín alapos feltárását. Schmidt a munkája során masszív, kör alakú formációkba rendeződött, különféle állatokat és absztrakt szimbólumokat ábrázoló részletes faragásokkal teli kőoszlopokat tárt fel.
Így néz ki a világ legrégebbi épülete
A gigantikus épület több nagy kör és ovális alakú építményből áll, amelyek mindegyike több tonnás, akár 6 méter magasságot is elérő mészkőoszlopokból épült. Ezeket körgyűrűkben rendezték el, és néhányat kőfalak kötnek össze. Megfigyelhető, sőt, mondhatjuk, hogy jellegzetes is, hogy minden gyűrű központi oszlopai gyakran nagyobbak és díszesebbek, mint a szélén lévők. Az állatokat – többek között oroszlánokat, kígyókat, rókákat –, valamint absztrakt jelképeket ábrázoló oszlopainak faragványai a szimbolikus művészet legkorábbi példái, amelyek
gazdag szimbolikus és valószínűleg rituális kultúrára utalnak.
Vallási helyszínként tartják számon
Miután eddig nem igazolódott, hogy valaha emberek lakóhelyéül szolgált volna a Göbekli Tepe, ezért a monumentális méretekkel rendelkező építményt vallási vagy szertartási tevékenységek helyszínének tekintik. A szakértők úgy vélik, hogy egykor a környező régiók vadászó-gyűjtögető csoportjai rituális és közösségi célokból gyűltek össze itt. Ráadásul a helyszín jelentősége túlmutat annak korán és építészeti összetettségén is, valamint megkérdőjelezi az emberi társadalom fejlődéséről alkotott korábbi feltételezéseket. Egy ilyen monumentális komplexum megépítése ugyanis a mezőgazdaság előtti társadalmakban azt mutatja, hogy
a közösségi vallási tevékenységek iránti vágy nagy szerepet játszhatott a letelepedett közösségek kialakulásában és a mezőgazdaság megjelenésében.
Hatás a régészeti megértésre
A Göbekli Tepe átalakította tehát a korai emberi társadalmakról alkotott elképzeléseket. Felfedezése arra enged következtetni, hogy a bonyolult vallási gyakorlatok és a társadalmi szervezettség jóval a mezőgazdaság és az állandó letelepedés megjelenése előtt létezett. Vagyis az ősi építmény megkérdőjelezi azt a hagyományos nézetet, hogy
a szervezett vallás és a nagyszabású építési projektek csak a mezőgazdasági társadalmak létrejötte után alakultak volna ki.
Emellett Göbekli Tepe felbecsülhetetlen értékű betekintést nyújt a korai emberek szimbolikus és kulturális életébe is, hangsúlyozva a spirituális és közösségi tevékenységeik fontosságát az emberi történelem alakításában.
Féltve őrzik az építményt
Ma Göbekli Tepe az UNESCO világörökség része, és jelentős vonzerőt jelent mind a turisták, mind a kutatók számára. Folyamatos erőfeszítések történnek a helyszín megőrzésére és az archeológiai kutatások folytatására. A török kormány nemzetközi szervezetekkel együttműködve nem egy intézkedést hozott már a helyszín környezeti és emberi eredetű károsodások elleni védelméért.
Ha te is azt hitted, hogy Egyiptomban áll a világ legnagyobb piramisa, akkor ez a cikk téged is meglep majd.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
