A történelem során számos példát láthatunk arra, hogy valaki egy jóslat hatása alá került, és végül – talán tudat alatt, vagy akaratlanul – azt teljesítette be, amitől korábban úgy rettegett.
Nem csupán a modern pszichológiában ismert az önbeteljesítő jóslat jelensége: már az ókorban is felfigyeltek rá, hogy a hit, a félelem vagy a várakozás képes önmagát valósággá formálni. De vajon hogyan működik ez pontosan, és kik voltak azok a történelmi figurák, akik végül saját gondolataik és tetteik áldozataivá váltak?
Az önbeteljesítő jóslatok pszichológiai háttere
Az önbeteljesítő jóslat egy kezdetben hamis állítás, amely változást idéz elő a viselkedésben, és ez a változás az eredeti hamis állítást végül valóra váltja.
A fenti idézetRobert K. Merton szociológus nevéhez fűződik, aki az 1940-es években írta le a jelenséget. Ennek alapján lényegében arról van, hogy egy hamis előfeltételezés pusztán azért válhat valósággá, mert az emberek hisznek benne, és cselekedeteik révén igazolják azt.
Az önbeteljesítő jóslat alapja a hit ereje, amely befolyásolja a viselkedést: példának okáért vegyünk egy tanárt, aki azt gondolja egy diákról, hogy gyenge teljesítményű, így anélkül, hogy tudatosan észrevenné, kevesebb figyelmet szentel neki, kevésbé bátorítja. Ennek hatására a diák teljesítménye valóban gyengülhet, ezáltal beteljesíti a tanár előfeltevését. Hasonló folyamatok figyelhetők meg nagyobb léptékben – akár történelmi események vagy sorsfordító döntések hátterében is.
Az egyik leghíresebb példa
Az önbeteljesítő jóslatok egyik legismertebb példája Oidipusz, a görög mitológia hőse. Az Oidipusz király című drámában egy jóslat megjövendöli, hogy Oidipusz meg fogja ölni saját apját, majd anyját elveszi feleségül. Laiosz, Oidipusz apja annyira rettegett a jóslattól, hogy megszabadult a csecsemőtől, ám éppen ezzel a tettével indította el a láncreakciót, amely végül a jóslat beteljesüléséhez vezetett: miután Oidipusz megtudta, hogy igazi szülei elhagyták őt, elindult Görögországba, ahol összetűzésbe keveredett apjával, akit megölt a harc során, és annak özvegyét – vagyis a saját anyját – feleségül vette.
Bár Oidipusz története a mitológiából származik, mégis ékes példája annak, hogy a félelem és az elkerülés szándéka hogyan vezethet végül egy szörnyű sors beteljesüléséhez. A királyi család, amely megpróbálta elkerülni végzetét, éppenséggel saját maga idézte elő azt.
"Óvakodj március idusától"
Julius Caesarhoz kapcsolódik a római történelem egyik legismertebb önbeteljesítő jóslata:
Caesarhoz odalépett egy híres jós, Spurinna, és arra figyelmeztette a római hadvezért, hogy óvakodjon március idusától (március 15-étől).
Bár Caesar elsőre nem tulajdonított nagy jelentőséget a jóslatnak, az időponthoz közeledve csakhamar nyugtalanság lett úrrá rajta. Március 15-én a jós ismét figyelmeztette, de Caesar nem hallgatott rá, aznap mégis elment a gyűlésre, ahol a szenátusok összeesküvést szőttek ellene. A jóslat valóban teljesült, a hadvezért még aznap meggyilkolták.
Caesar esete is jól prezentálja, hogy hogyan vált egy figyelmeztetés önbeteljesítő jóslattá. Valójában a körülötte kialakuló feszültség, a hozzá közeli emberek nyugtalansága és a saját belső vívódása is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a merénylet végül sikerrel járt.
Ha megértjük, előnyünkre is fordíthatjuk
Az önbeteljesítő jóslat mögött meghúzódó pszichológiai mechanizmus abban rejlik, hogy a jóslatok az emberek viselkedését képesek befolyásolni. Amikor egy jóslatot elhiszünk – még ha tudat alatt is – hajlamosan vagyunk olyan döntéseket hozni, amelyek hozzájárulnak annak megvalósulásához. Ha például valakinek azt mondják, hogy egy fontos vizsgán kudarcot fog vallani, a szorongás és a stressz miatt valóban romolhat a teljesítménye. Ezek alapján a jóslat hatása nem közvetlen: nem a jövőt látjuk előre, hanem a félelmeink és elvárásaink alakítják át a valóságot.
Nemcsak a történelem lapjain vagy az ókori tragédiákban jelennek meg önbeteljesítő jóslatok. Napjainkban is hatással lehetnek az életünkre: ha például valaki attól tart, hogy kudarcot vall egy új munkahelyen, ez a félelem befolyásolhatja a teljesítményét. Éppen ezért olyan fontos, hogy figyeljünk oda a saját gondolatainkra és hiedelmeinkre, mert azok képesek alakítani a valóságot. Használhatjuk akár pozitív irányba is őket, ha bízunk saját képességeinkben és a siker lehetőségében.
Melyik regények jósolták meg helyesen a jövőt? Kattints ide, és olvasd el erről szól cikkünket.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
