2020-at írtunk, amikor a koronavírus-járvány miatt egyre másra vezettek be korlátozásokat nemcsak Magyarországon, de a világ minden országában. Lengyelország sem volt kivétel ez alól, és ennek keretében egy katonai egység egy apró kápolna környékén ütötte föl a táborát, és néhány napon keresztül ott is tartózkodott.
Egészen addig, míg ki nem derült, hogy valójában átlépték a lengyel-cseh határt, és hivatalosan megszállták a szomszédos országot.
Az eset 2020 késő tavaszán történt, Csehország Morvaországnak nevezett területének északkeleti részén. Elképzelhető annak a mérnöknek a döbbenete, aki a kápolna felújítási munkálataihoz akart fényképeket készíteni az épületről, ám géppuskával felszerelt lengyel katonák állították meg a kápolnához vezető úton fölállított úttorlasznál, majd közölték vele, hogy vissza kell fordulnia.
30 méterre hatoltak be Csehországba
A Denik nevű helyi lap beszámolója szerint a kápolna mindössze 30 méterre található a határtól, amely egy patak mentén fut. A riport szerint a katonák először a patak lengyel oldalán állomásoztak, ám ismeretlen okból úgy döntöttek, hogy átkelnek a határ másik oldalára, és ott ütik föl táborukat.
Hogy pontosan mennyi időn keresztül tartott a „megszállás”, az azóta sem derült ki pontosan.
Annyi bizonyos, hogy egy környezetvédelmi civil csoport a közeli cseh faluban, Pelhřimovban tartott ebben az időben találkozót, és helyi koordinátoruk megpróbálta elmagyarázni a lengyel katonáknak, hogy terveik szerint a kápolnát is meglátogatnák – nem sok sikerrel. „Egy idegen állam egyenruhájába öltözött, géppisztolyos katona kezdett parancsolgatni nekem. Félelmetes élmény volt” – nyilatkozta a Deniknek Ivo Dokoupil.
Ezután értesítették a cseh rendőrséget, akiknek sikerült elérniük, hogy a katonák távozzanak. „A határállomás elhelyezése félreértés, nem pedig szándékos cselekedet eredménye volt. Ezt azonnal korrigáltuk, így az ügy megoldódott” – kommentálta az esetet a CNN-nek a lengyel Honvédelmi Minisztérium.
Nemcsak Lengyelország követett el ilyen hibát
Nem ez volt az egyetlen eset, amikor egy ország akaratán kívül megszállta egy másik ország területét. Nicaragua és Costa Rica között például egyszer majdnem háború tört ki a Google Térkép miatt. Tapasztalt autósok persze tudják, hogy nem szabad feltétel nélkül hinni a navigációs alkalmazásnak, és ezt a saját bőrén tanulta meg egy nicaraguai katonai egység parancsnoka 2010-ben.
Eden Pastora épp járőrözött a határ mentén, amikor egy büszkén lengedező Costa Rica-i zászlóra lett figyelmes – a telefonja szerint a határ innenső oldalán.
Természetes dolog, hogy a tűrhetetlen dolgot orvosolta, és a zászlót eltávolította. Kissé azonban kellemetlenné vált a dolog, amikor kiderült, hogy a vitatott, és ezért gyakorta változó nyomvonal miatt a Google rosszul tudta, hol húzódik a két ország határa, mintegy 3 kilométerrel tévedett. Sűrű bocsánatkérésekkel és az ENSZ diplomáciai missziójával sikerült csak megakadályozni, hogy háború robbanjon ki a két ország között.
Hasonló eset történt Venezuela és Kolumbia határvonalán. Szerencsére itt sem került sor fegyveres konfliktusra, csak parázs diplomáciai üzenetváltásra, annak ellenére, hogy a két ország viszonya hagyományosan meglehetősen feszült. Kolumbia ugyanis gyakran vádolja szomszédját azzal, hogy támogatja a lázadók fegyveres harcát az állam ellen, Venezuela pedig azért rühelli Kolumbiát, mert az az Egyesült Államok szövetségese. 2017-ben aztán majdnem kenyértörésre került sor, miután
egy venezuelai katonai egység belépett a szomszédos ország területére, tábort ütött, majd elpusztított egy banánültetvényt.
A későbbi nyomozás kiderítette az invázió okát: a hatalmas esőzések hatására a folyó, amely a két ország közötti természetes határvonalat is képezi, kilépett medréből, és így megváltozott az útja – ezért tűnhetett úgy, hogy az ültetvény Venezuelában van.
Valódi háborúval nem fenyegetett, inkább komikus volt, amikor brit katonák egy hadgyakorlat során a kitűzött cél, az Egyesült Királyság szuverenitása alá tartozó Gibraltár helyett Spanyolországban szálltak partra géppuskákat lengetve, mozsártűztől kísérve. Baj szerencsére nem történt, csak pár helyi halász lepődött meg meglehetősen.
Néhány spanyol rendőr aztán kisegítette és útba igazította a pironkodó brit katonákat.
Szinte megszámolni sem lehet, hányszor szállta meg véletlenül Svájc Liechtensteint. A két ország kapcsolata meglehetősen szoros – csak egyetlen példa: egészen 2000-ig a levelek kézbesítését az apró országban a svájci posta végezte. 2007-ben néhány svájci katona az éj leple alatt észrevétlenül behatolt a szomszédos ország területére, majd hibájukra rájőve, gyorsan távoztak. Az esetről valószínűleg nem is tudnánk, ha a svájci külügyminiszter nem hívja föl liechtensteini kollégáját, hogy elnézést kérjen a szerencsétlen eset miatt. Egy másik alkalommal, 1968-ban a svájci tüzérség egy hadgyakorlat során véletlenül egy liechtensteini síterepet kezdett el lőni éles lőszerrel, majd pár évvel később lángszórókkal való gyakorlatozás közben felgyújtottak egy Liechtensteinhez tartozó erdőt. Sőt, olyan esetet is följegyeztek 1995-ben, amikor svájci katonák elfoglaltak a határ túloldalán egy házat, amelyből a helyi polgármester „űzte ki” őket.
A véletlen inváziók mellett érdekes olvasmány a legmerészebb, sikeres haditervek története is.
