Az egri remeteként is ismert írónak és feleségének, Csányi Máriának a magánéleti nehézségek ellenére három gyermeke született, ám közülük csak kettőnek volt az apja Gárdonyi, aki végül a harmadik gyermeket is a nevére vette.
A plébános törvénytelen gyermekét vette feleségül
Gárdonyi Géza fiatal néptanítóként és elszegényedve kezdte pályafutását, mígnem 1884-ben a Veszprém vármegyei Dabrony katolikus felekezeti iskolájának kántortanítója lehetett. Ez anyagi szempontból mindenképpen előrelépést és biztonságot jelentett az írónak. Nemcsak havonta számolhatott biztos bevétellel, fizetése mellé szolgálati lakást is kapott, és miután már több vidéki újságnak is publikált, gondoskodni tudott özvegy édesanyjáról és öccséről is.
Aztán a dabronyi katolikus plébános, Muraközy József jelentős hozományt ígérve rávette Gárdonyit, hogy vegye el a 16 éves unokahúgát, Csányi Máriát, a plébános és házvezetőnője törvénytelen gyermekét.
Meglehet, az írónak sem volt ínyére ez a házasság, de nem volt sok választása, miután adósa volt a katolikus papnak, aki nemcsak állást szerzett Gárdonyinak, hanem korábban némi kölcsönnel is kisegítette az írót.
Férje helyett a szeretőjét választotta
A fiatal pár Győrben, 1885. október 28-án fogadott örök hűséget egymásnak. Házasságuk azonban az első pillanattól kezdve boldogtalanságra volt ítélve. Bécsi nászútjukról már az első nap hazatértek, és másnap a feleség már egyedül ment színházba annak ellenére, hogy férje ezt ellenezte. Mindezt harmadik fiuk, József írásos beszámolójából tudjuk.
Az asszony később sem törődött férje érzelmeivel. Gátlások nélkül hajszolta a szerelmet, így nem csoda, hogy az esküvőjük után egy hónappal már el is hagyta őt az egyik szeretője kedvéért. A románc azonban nem tartott sokáig, Mária rövid idő után visszatért Gárdonyihoz, aki zokszó nélkül vissza is fogadta csapodár feleségét. Az incidenst követően csaknem egy évvel az Egri csillagok szerzője azt írta naplójába:
„Ennek a házasságnak vagy válás vagy gyilkosság lesz a vége”.
Még mielőtt azonban kudarcba fulladt volna az érdekházasság, a párnak három gyermeke született: két fiú, Sándor és József, valamint egyetlen lányként Gizella.
Gárdonyinak fontos volt egykori felesége becsülete
Gárdonyi Géza és Csányi Mária végül pontot tett a rossz, civódásokkal és veszekedésekkel teli boldogtalan házasság végére, elváltak útjaik. Az irodalomtörténészek szerint a kudarcba fulladt házasság oka főként az volt, az asszony soha nem volt egyenrangú szellemi és lelki társa Gárdonyinak. A fiatalon megházasodott lány az elmélyült beszélgetések helyett leginkább szórakozni vágyott. A másik ok, ami miatt nem teljesedett ki a pár házassága, annak az idealizált párkapcsolatnak a képe volt, amit Gárdonyi otthon, szüleitől látott, és amire egész végig házassága alatt vágyott.
Az író egykori felesége azonban a válás után is számíthatott volt férje támogatására annak ellenére, hogy ő folyamatosan megcsalta, megszégyenítette és megalázta. Gárdonyinak még az 1892-ben történt különválásuk után is fontos volt, hogy Csányi Mária megőrizhesse tisztességét és becsületét. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az író nevére vette Mária negyedik gyermekét, Gézát, aki tíz hónappal a házaspár válása után megszületett, és köztudott volt, hogy a gyermeknek nem az író az apja. Ez volt az oka annak, hogy
az író 1922-ben bekövetkezett halála után édesanyja javaslatára Géza lemondott az apai örökség egy részéről.
Gárdonyi élete végéig gondoskodott gyermekeiről. Miután Egerbe költözött, nem csupán idős édesanyját, hanem két fiát is magához vette. Idegbetegségben szenvedő leányát pedig az egri irgalmasok kórházában kezeltette mindaddig, amíg ő fiatalon el nem hunyt.
Valóban létezett az Egri csillagok hőse, de vajon ki is volt ő, és mi történt vele az egri diadal után? Cikkünkből megtudhatod.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
