Képzeld csak el, hogy ugyanazon az ösvényen jársz, mint egykor őseid, majd véletlenül emberi lábnyomokat fedezel fel, amelyekről később kiderül, hogy 115 ezer évvel ezelőtt hagyták hátra azokat. Pontosan ez történt régészek egy csoportjával, akik feltehetően a legrégebbi ismert emberi lábnyomokat találták meg az Arab-félszigeten. Az állatok nyomai között felfedezett lenyomatok által a kutatók áttörést érhetnek el az emberi népvándorlás és a jégkorszak előtti élet tanulmányozásában.
Ezek lehetnek a legkorábbi lábnyomok az Arab-félszigeten
A megkövesedett lábnyomokra még 2017-ben bukkantak rá Szaúd-Arábia északi részén, a Nefúd-sivatagban elterülő egykori Alathar-tónál lévő lelőhelyen. A felfedezést értékelő friss közleményükben a kutatók úgy fogalmaztak,
„a lábnyomok, amelyek az utolsó interglaciálisra korszakra datálhatók – arra a korra, mely egybeesik a korai Homo sapiens Afrikán kívüli elterjedésével, nagy valószínűséggel fajunk legkorábbi bizonyítékát jelentik az Arab-félszigeten.”
A legtöbb tudós úgy véli, hogy körülbelül 200 ezer évvel ezelőtt Afrikában alakult ki, majd innen indulva kezdett elterjedni az egész világban. Az Afrika és Ázsia között elhelyezkedő Arab-félsziget kulcsszerepet játszhatott ebben a folyamatban. Egyfajta szárazföldi hídként működött, lehetővé téve az emberek számára, hogy Afrikából a világ más részeire vándoroljanak.
Arábia változatos tájai, amelyekhez sivatagok és tengerparti területek is tartoznak, olyan erőforrásokat kínáltak, amelyek elősegítették a korai emberek túlélését és letelepedését a régióban.
„A bizonyítékok azt mutatják, hogy az emberek alkalmazkodtak a zord sivatagi környezethez, különféle eszközöket fejlesztettek ki, és közösségeket építettek.”
Arra vonatkozóan azonban, hogy mikor érkeztek Arábiába, eddig nem volt egységes álláspont.
Ők kelhettek át itt utolsóként a jégkorszak előtt
Az arabul nyomnak nevezett kiszáradt tómeder 100 ezer évvel ezelőtt forgalmas hely lehetett. A tudósok szerint az itt talált lábnyomok valószínűleg egy rövid időszakon belül keletkeztek. A lenyomatokat a sár őrizte meg az utókor számára – bár a vizsgálatok alapján azok finom részletei két napon belül elvesztek, négy napon belül pedig felismerhetetlenné váltak.
A kutatók összesen hét hominin, vagyis emberféle lábnyomát tudták egyértelműen azonosítani a helyszínen. Az, hogy a Homo sapiens 80-130 ezer évvel ezelőtt terjedt el, a neandervölgyi ember jelenlétére utaló bizonyítékot viszont nem tártak fel, azt a feltevést erősíti, hogy a modern ember elődjének nyomait fedezték fel. Erre enged következtetni a lábnyomok mérete is.
A környéken feltárt állatcsontokon nem találták meg kések vagy más szerszámok nyomait, ami azt jelentheti, hogy itt nem zajlott vadászat. A kutatók ebből kiindulva úgy sejtik, hogy őseink csak rövid időre kereshették fel az Alathar-tavat – feltehetően azért, hogy ivóvízhez jussanak.
A megkövesedett lábnyomok felvetik azt a kérdést is, hogy azokat vajon miért nem fedték el más nyomok. Az egyik elmélet szerint azért, mert az ezeket hátrahagyó emberek lehettek az utolsók, akik átkeltek a vidéken a jégkorszak beköszönte előtt.
„Sárba ragadt néma lépteik egy olyan történelmi korra emlékeztetnek, amelyet talán soha nem fogunk megérteni teljesen.”
Az Alathar-tónál felfedezett lábnyomok nemcsak a korai emberek jelenlétét erősíthetik meg, hanem betekintést nyújtanak a 115 ezer évvel ezelőtti ökoszisztémába. Az emberi nyomok körül a tudósok olyan állatok nyomait azonosították, mint az elefántok, a tevék és az antilopok. Ez buja környezetet sejtet, amely nagymértékben különbözik a mai sivatagos vidéktől.
„Ezek az állatok valószínűleg a tó körül gyűltek össze, hogy vízhez jussanak, csakúgy mint azok az emberek, akiknek nyomait a sár megőrizte.”
A lábnyomok térbeli elrendezésének és mélységének elemzésével a kutatók fontos információkhoz juthatnak mind az emberek, mind az állatok viselkedéséről, és a köztük lévő interakcióiról ebben az időszakban. Ezek az eredmények segíthetnek jobban megérteni, hogy milyen élet töltötte meg a régiót és tágabb környezetét, mielőtt még a jégkorszak zord éghajlati változásai megkezdődtek volna.
Kíváncsi vagy, hogyan maradtak életben az emberek a kis jégkorszak ideje alatt? Ide kattintva megtudhatod.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
