A Magyar Képzőművészeti Egyetem falai között nem csupán festmények és szobrok születnek, hanem egy lenyűgöző gyűjtemény is lapul, amely a művészetek iránt érdeklődőket és a tudomány megszállottjait egyaránt rabul ejti. A Művészeti Anatómia, Rajz és Geometria Tanszék gyűjteménye több mint harminc régészeti, patológiai vagy kriminalisztikai szempontból különleges koponyát mondhat magáénak – ezek történetéről, titkairól és érdekességeiről a Munkácsy-díjas Kőnig Frigyes professzor beszélt a Díványnak.
Kórosan elváltozott koponyák az egyetem gyűjteményében
Bár az eredetileg kiállítóhelynek épült, impozáns Andrássy úti épületben az idők folyamán működött hadikórház, karhatalmista hivatal és kabaré is, a második világháború után a Képzőművészeti Főiskola műtermei leltek itt otthonra. Az azóta egyetemi rangra emelkedett intézményben tanítják a jövő művésznemzedékét grafikára, festészetre, szobrászatra, a korabeli technológiát használó szitanyomásra és litográfiára, valamint a vászonképek és fatáblaképek restaurálására. A rajzot és geometriát tanuló hallgatók oktatására az Anatómia Tanszék gyűjteményében található csontokat, csontvázakat használják tanáraik. Ezek között egészen különlegesek is akadnak: a torzított indiánkoponyától kezdve a fűzőviseléstől eldeformálódott nőalakig.
De kézzelfoghatóan meg tudják mutatni a diákoknak a perkátai kun temető leleteit, Szent Asztrik apát és Szent László királyunk koponyáját is.
A régészek nagyon hálásak voltak, hiszen mi gyakorlatilag kollegialitásból csináltuk nekik a fejrekonstrukciót a hallgatókkal
– meséli videónkban Kőnig Frigyes egyetemi tanár, a Doktori Iskola vezetője, aki azt is elárulta, hogyan tudnak a rendőrségnek segíteni a bűncselekmények elkövetőinek a megtalálásában, merthogy ilyen megkereséseket is szoktak kapni.
Ezt lehet elsajátítani az egyetemen
Az egyetemi képzések elsődleges célja persze nem a hatóságok és a régészek munkájának támogatása, hanem az, hogy a diákok elsajátítsák azokat a technikai, anyaghasználati ismereteket, amelyekkel képessé válnak arra, hogy ötleteikhez a leginkább passzoló eszközt és módszert találják meg a műalkotások elkészítéséhez.
A vizuális művészet és a képzőművész szak itthon még új, unikális képzések, de Európa és a világ jelentős művészeti egyetemein már jól működő gyakorlatnak számítanak
– mondta el a Díványnak Erős István rektor.
A Képzőművészeti Egyetem idén november 27-én tartja hagyományos nyílt napját, amikor kitárja kapuit az érdeklődő fiatalok előtt, akik hozzánk hasonlóan bejárhatják a műtermeket, ahol a jelenlegi hallgatók mentorként mutatják be a műhelymunkát, és a kérdésekre is felelnek.
Ha kíváncsi vagy azokra a kérdésekre, amiket mi tettünk fel a koponyákról és különleges preparátumokról, illetve, hogy milyen válaszokat kaptunk azok furcsa beszerzési lehetőségeiről, nézd meg a fenti videónkat!
Gizában talált koponyák bizonyítják, hogy már az ókorban műtöttek agydaganatot. Ide kattintva erről is olvashatsz.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
