drakula élete

Havasalföld egykori fejedelme hatalmas karriert futott be véres hírének és betegségének köszönhetően. De vajon mi igaz a legendák közül?

 

III. Vlad havasalföldi fejedelmet már saját kora is sokféle néven ismerte. A román parasztok körében Vlad Țepeșként híresült el, törökül Kazıklı Bey, vagy Kazıklı Voyvoda néven utaltak rá, a véres jelzőket kedvelt kivégzési módszerének, a karóba húzásnak köszönhette. 

Vlad kora híres lovagja volt

Luxemburgi Zsigmond királyunk híres Sárkányos Lovagrendjének tagja volt egykoron a havasalföldi uralkodó, a lovagi eszményhez társuló ismereteink alapján joggal hihetnénk azt, hogy a melléknévi jelzők pusztán az utókor ellenszenvéből fakadtak. A legenyhébb elnevezése ugyanis Vlad Dracul volt, ami nem feltétlenül a lovagrendben betöltött szerepe miatt ragadt rá, az oláh közbeszédben ugyanis nemcsak a sárkányt, hanem a démont, illetve az ördögöt is jelentette.

Az igazi Drakula, akit közel négyszáz évvel később Bram Stoker horrortörténetei tettek halhatatlanná, a 15. században élt. Apja, II. Vlad Hunyadi János kortársaként, az akkori magyar uralkodó és a török szultán – változó időszakban, persze – vazallusaként igazgatta Havasalföld zord földjét. Míg egyik oldalról a törökök jelentette veszély fenyegette, nyugatról az újra megszilárduló Magyar Királyság szorongatta, s ő éppen oda tartott, ahol a legjobbat remélhette. 

Bár a korabeli egyház támogatta Drakula apját, II. Vlad egy genocídiumnak beillő tettel szilárdította meg hatalmát, amikor a rivális család – amúgy szintén rokon, Basarab-leszármazott – Dănești család írmagját is kiirtotta ennek érdekében. 1436-ban, 5 évvel azt követően lett Havasalföld ura, miután Zsigmond királyunk felvette lovagrendjébe.

Ekkor született a Drakula néven elhíresült második fia, aki apja után szintén a Vlad nevet kapta, s később a Sárkányos Lovagrendben is követte felmenőjét. Ekkor mindössze 5 éves volt, tehát vajmi kevés köze lehetett a lovagiasság erényeihez, ráadásul később sokkal véresebb körülmények között vált uralkodóvá, mint apja.

Független politikát folytatott volna, de kevés volt hozzá

Gyermekkora borzasztó lehetett, II. Murád szultánnál töltötte gyermekéveit. Hadifogolyként, saját apja utasítására került öccsével együtt a török uralkodó udvarába. Az oszmánok számtalan alkalommal megkínozták önfejűsége miatt a gyermekkorú túszt, valószínűleg ezért is igyekezett a török birodalomtól távol tartani magát egész életében. Oszmánellenes politikája a magyar érdekek felé sodorta. 1456-ban magyar támogatással szerezte vissza apja örökségét és a havasalföldi trónt, közvetlenül ezután karóba húzatta apja fő gyilkosait, a többieket pedig halálra dolgoztatta. 

Uralkodása során a legkisebb vétségért is karóba húzás járt, sokakat élve küldött a halálba, de a nyúzást sem vetette meg, ha retorzióról volt szó. Sokáig azt hitték, véres hírneve pusztán ennek köszönhető.

A legkisebb vétségért is halál járt

III. Vlad havasalföldi fejedelem üldözte a szászokat, a munkakerülőket és a koldusokat is. Egy ízben a főváros összes szegényét és koldusát összegyűjtötte, majd megkérdezte tőlük, szeretnék-e, ha örökre megszabadulnának sanyarú sorsuktól. Az igenlő választ követően bezáratta őket, és rájuk gyújtotta az épületet. 

A legendás uralkodó sokakat megihletett a történelem során, így fél évezred távlatából nehéz a fikciót a valóságtól elválasztani, kegyetlenkedéseinek jelentős része azonban nyilvánvalóan megtörtént. A vámpírlegendát azonban nem csak kíméletlen büntetési módszereinek köszönhette. 

Drakula, a vámpír?

Levelei megmaradtak az utókornak, ezek alapján a kutatók egy furcsa betegséget véltek felismerni nemrégiben, ami hozzájárulhatott a félelmetes kép kialakulásához.

Román, olasz és izraeli és kutatók három, jó állapotban fennmaradt levelét vizsgálták, melyek közel 500 évet vészeltek át egy nagyszebeni irattárban. Retusálták az ujjlenyomatokat és egyéb biológiai maradványokat a papíron, s így Drakula saját keze nyomához jutottak. 

A kutatók különleges módszerrel, az etilén-vinil-acetát (EVA) technikával nyerték ki az anyagból a számukra értékes vegyületeket, sikerült különválasztani a későbbi korokból származó nyomokat a levelek írásakor rájuk kerültektől, és összegezni az azonos kéztől származóakat, amik nagy valószínűséggel az uralkodó sajátjai. 

Az eredmények alapján ma már tudjuk, a fejedelem többféle betegségtől szenvedhetett, gyulladásos betegségek, légúti problémák és bőrbetegségek is kínozhatták, illetve egy igen ritka rendellenesség, a haemolacria. Ez utóbbi az igazán izgalmas és a személye köré épült legendák egyik magyarázataként is szolgálhat. 

Vért könnyezhetett a vámpírnak tartott uralkodó

A haemolacria egyik vezető tünete ugyanis a vér, illetve a vérrel kevert könny távozása a könnycsatornákon keresztül. 

Az itt közölt proteomikai adatok, habár önmagukban nem tekinthetőek kimerítőnek, arra utalhatnak, hogy bizonyos történetekkel egyetértésben, valószínűleg egy haemolacria nevű betegségben szenvedett – legalábbis az élete utolsó éveiben –, vagyis vérrel kevert könnyeket hullatott

– összegezték a kutatók.

Drakula vámpírkórsága talán nem vérszomjának vagy életvitelének volt köszönhető, egyszerűen genetikailag predesztinálva volt a vámpírszerepre? Nos, valószínűleg nem, hiszen véres megtorlásai enélkül is bőven elegendő alapot szolgáltattak hírneve ilyetén alakulásához. A kutatások ráadásul még nem értek véget, az izgalmas történelmi személy körül valószínűleg még több mítoszt sikerül majd eloszlatni – vagy éppen tudományos eszközökkel alátámasztani – biológiai jellemzőinek behatóbb megismerése során.