Nehéz elképzelni, milyen lehetett a Föld több tízmillió évvel ezelőtt, amikor hatalmas dinoszauruszok népesítették be. Ennek elgondolásában azonban sokszor sietnek segítségünkre számítógépes animációk, filmek és grafikák. Azon talán kevesebbet szoktunk gondolkozni, hogy hogyan nézhetett kik bolygónk azután a meghatározó esemény után, amelynek hatására kipusztultak ezek a kolosszális állatok. Ebben segíthet egy nemrégiben publikált kutatás, amely szerint a dinoszauruszok eltűnése nagyban hozzájárulhatott például a szőlő elterjedéséhez.
A dinoszauruszokkal együtt kipusztult az élőlények nagy része is
Többféle teória is létezik arra, hogy mi eredményezte az óriáshüllők elpusztulását, ám a tudományos konszenzus az, hogy minden valószínűség szerint egy hatalmas aszteroida becsapódása okozhatta. Persze az apokaliptikus eseménynek nem csak a dinoszauruszok estek áldozatul.
Kipusztult az állatfajok mintegy 75 százaléka (egyes becslések szerint akár 95 százalék is odaveszhetett), és a növények nagyjából fele is eltűnt.
(A növényeket azért viselte meg kevésbé a becsapódás, mert a magok sokkal ellenállóbbak a környezeti változásokkal szemben, mint a kifejlett növények vagy állatok.) Abban egyetértenek a tudósok, hogy az emlősfajok nagyja is elpusztult, inkább csak a kistestű, nagyjából patkányméretű állatok maradtak meg.
A hatalmas mértékű pusztítás után több százezer éven keresztül tartott, míg magához tért a természet. Eleinte szinte csak páfrányfélék borították be a bolygót, szépen lassan jelentek meg a változatosabb növények, pálmák, csonthéjasok, mint például a diófa, majd a hüvelyesek is elterjedtek.
Az állatok is szépen lassan követték a növényzet változásait, fokozatosan nőtt az emlősök száma és mérete. Előbb mosómedve-, majd hódméretűek lettek, és mintegy 700 ezer évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 50 kilogrammos emlősök népesítsék be a Földet.
Teljesen megváltozott az erdő
A dinoszauruszok eltűnésének hatására gyökeresen átalakultak az erdők is. Ezek a hatalmas hüllők ugyanis vándorlásaik során rengeteg fát és egyéb növényt letiportak, aminek következtében nem álltak olyan sűrűn a fák, aránylag szellősek voltak az erdők. Bizonyos területeken – például a mai Dél-Amerikában – a dinoszauruszok nélkül sokkal sűrűbb dzsungelek alakulhattak ki. Az újfajta környezet lehetőségeket is rejtett magában – amit egyes növényfajok ki is használtak.
„Ebből az időből sok olyan növénynek találtuk meg a maradványait, amelyek indákkal kúsztak föl a fákra, mint például a szőlő”
– mondta Fabiany Herrera, egy nemrégiben megjelent kutatás társszerzője. A gyümölcs terjedését az emlősök és madarak sokféleségnek növekedése is segíthette a tudósok szerint.
Kövületek alapján állt össze a gyümölcs története
Gyümölcsökről általában nem maradnak meg kövületek. Kivételt jelentenek ez alól a magok – ezek segítségével derítik föl az őskorral foglalkozó botanikusok, hogy hogyan változott az idők során bolygónk vegetációja. Szőlőmagmaradványokat persze nem egyszerű dolog találni, leginkább arra hasonlít, mintha tűt keresne az ember szénakazalban. „Az idők során rengeteg fosszíliát találtunk: a legrégebbi szőlőmaradványok körülbelül 50 millió évvel ezelőttről származnak” – mondta a kutató. Dél-Amerikában azonban egyetlen ilyen maradványra sem leltek. Egészen mostanáig, amikor Mónica Carvalho és Fabiany Herrera a kolumbiai Andokban végzett terepmunkát. Ennek során találtak rá az első, erről a területről származó szőlőmag-fosszíliára.
A 60 millió éves lelet nemcsak az első dél-amerikai szőlőmaradvány, de az egyik legrégebbi ilyen lelet az egész Földön.
Noha a lelet egészen apró, a kutatók rengeteg következtetést tudtak levonni az alakja, a mérete és más fizikai jellemzői alapján. Sőt, egy CT-vizsgálat a mag belső struktúrájáról is sokat elárult. További kutatások során még 9 különböző szőlőfajta maradványaira leltek Közép- és Dél-Amerikában. A fosszíliákat elemezve jutottak arra a tudósok, hogy a szőlők elterjedésének a dinoszauruszok kihalása hatalmas lökést adott.
Olvasd el, mi okozta a hatalmas őskori majom kihalását.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
