vásárlás átverés

Ez az úgynevezett shrinkflation, magyarul rejtett inflációnak nevezett jelenség az egész világon végigsöpört. A kereskedelemmel és árazással foglalkozó szakértők szerint a tendencia a Covid hatására sokszorosan felerősödött. A „zsugorflációnak” nem csupán gazdasági, hanem pszichológiai hatása is van, hiszen nem az árak emelkednek, hanem a termékek lesznek kisebbek, kisebb kiszerelésűek. Erre nem feltétlenül figyelünk fel a vásárlások alkalmával, azt azonban jóleső érzéssel nyugtázzuk, ha az árcédulán szereplő összeg nem változik.

Megszégyenítő matricákkal látták el a termékeket

Egy-egy zacskó snack elmajszolgatása vagy egy doboz üdítő elkortyolgatása közben talán fel sem tűnik, hogy kevesebbet ettünk-ittunk, mint korábban. Csupán a szemfülesebbek veszik észre, hogy a rendszeresen megvásárolt termékek egységára ugyan nem emelkedett, ám a méretük jelentősen lecsökkent. Erre a trükkre sem a gyártók, sem a forgalmazók nem szívesen hívják fel a figyelmet. Egy kivétel azonban mégis akad: nemrég a francia Carrefour szupermarket úgynevezett megszégyenítő matricákkal címkézte fel azokat a termékeket – egyebek között a Lipton Ice Teát, a Lindt csokoládét és a Viennetta fagylaltot –, amelyek csomagolása és a benne lévő tartalom összezsugorodott. Így tájékoztatták a vásárlókat arról, hogy a palackok és az egyéb kiszerelések kisebbek, könnyebbek lettek.

A Carrefour nem titkolt szándéka volt továbbá az is, hogy ezzel a fajta megbélyegzéssel nyomást gyakoroljon a termékgyártókra, hogy azok átgondolják árpolitikájukat, és alacsonyan tartsák az árakat. A Carrefour 26 olyan élelmiszeripari óriáscég által gyártott terméket azonosított, amelyek egyszer csak összezsugorodtak.

Hiába érne véget az infláció

A termékek egyre kisebbek, és mi mégis ugyanannyit fizetünk – szakértők szerint a probléma, vagyis a „zsugorfláció” akkor sem szűnik meg, ha a gazdaság fellendül, és az infláció mérséklődik. Ennek pedig sok egyéb tényező mellett oka az is, hogy a globális gazdaság olyan problémákkal küszködik, mint a növekvő nyersanyagköltségek, az egyre emelkedő bérek, illetve a fogyasztókra háruló megugró termelési költségek terhe.

A fogyasztóknak nincs más választásuk, minthogy tudomásul veszik a kisebb kiszereléseket. Mást nem is nagyon tehetnek, hiszen vásárlóerejük már az infláció miatt egyre jobban lecsökken. 

Mit tehetnek a fogyasztók?

Ami pedig a fogyasztói frusztrációt illeti, mind a gyártók, mind pedig a forgalmazók tisztában vannak azzal, hogy a vásárlók sokkal előbb észreveszik az áremelkedést, mint a méretcsökkenést. Ennek ismeretében a kereskedelmi szereplők sokkal inkább a termékzsugorítást használják az árak „kevésbé fájdalmas” emelésére.

A fogyasztói magatartást vizsgáló szakértők semmi kivetnivalót nem találnak ebben, mivel a fogyasztók sokkal inkább koncentrálnak arra, hogy vásárlásuk milyen hatással van a pénztárcájukra, mint arra, hogy valamennyi „elveszett” a termékek mennyiségéből. Ráadásul ezt a fajta változást a fogyasztók nem is mindig látják azonnal. Sokszor hosszú ideig fel sem tűnik az embereknek, hogy az a kedvenc italuk vagy desszertjük, amit egy évvel korábban 340 grammos kiszerelésben kaptak meg, most ugyanazon az áron, de már csak 283 grammra csökkentve vehetnek meg. 

Szakértők megfigyelték továbbá, hogy a zsugorodás jelentősen befolyásolja a márkahűséget. Az emberek ma már sokkal gyakrabban áttérnek a saját márkás termékekre, ha módjukban áll választani, és azzal pénzt takaríthatnak meg. Erre a lépésre már a gyártóknak is megvan a válasza: vagy előrukkolnak az adott termék limitált kiadású, de nagyobb kiszerelésű változatával, vagy egy új márkanévvel dobják piacra ugyanazt a terméket. Bármelyiket is választják, ezekkel a megoldásokkal csakis a vásárlók költsége lesz magasabb.