Egyre többen esnek áldozatul hazánkban online csalásoknak, ráadásul az elkövetők azonosítása és a kicsalt pénzek nyomon követése egyaránt komoly kihívás elé állítja a hatóságokat. A helyzetet nehezíti, hogy a bűnözők nagy része a legmodernebb marketinges eszköztárral rendelkezik, a tettesek emellett a legkülönfélébb pszichológiai módszerektől sem riadnak vissza.
A csalással szerzett pénzeket ide mentik
Halász Viktor, a rendőrség kiberbiztonsági szakértője nemrég a KiberPajzs podcastsorozat egy epizódjában számolt be arról, hogy a kriptovalutákat manapság előszeretettel használják fel átveréseikben a csalók. Habár a kriptotranzakciók csupán 0,1 százaléka köthető bűnözéshez, a sötét módszerrel keresett összegek nagy része éppen ide áramlik. A szakértő szerint a hatóságoknak gyakran kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerre van szükségük ahhoz, hogy végigkövessék a kicsalt pénzek útját, és nyomára bukkanjanak az elkövetőknek.
Mindez persze korántsem egyszerű feladat, hiszen a csalók a meggyőzés valamennyi formáját bevetik a busás gazdagság reményében, tökéletesen legálisnak tüntetve fel az általuk kínált pénzügyi terméket, szolgáltatást. Így volt ez egy fiatal hölgy esetében is, aki figyelmetlensége miatt nemrég óriásit bukott.
"Egy huszonéves nő az interneten találkozott egy spanyol férfival, aki rávette őt, hogy fektessen be egy „nagyon jó” kriptovaluta-befektetési lehetőségbe.
A nő el is utalt negyedmillió dollárnyi kriptovalutát. Ám az összeg az utalástól számított hét percen belül már nem volt a platformon.
Kikerült egy olyan blokkláncra, amelyet sokkal nehezebb követni, így hát a pénznek nyoma veszett. Mindössze hét percünk lett volna megakadályozni az egészet” – summázta az esetet Halász Viktor.
A villámkölcsönöket is manipulálják
A kriptopénzhez kötődő átverések egyik leggyakoribb formája a villámkölcsön-támadás. A villámkölcsönök rövid időre, akár másodpercekre szóló kölcsönök, amelyek egy üzletkötéshez szükségesek. Ezek a kölcsönök népszerűek a kriptopénzpiacon, mivel a kereskedők a pénzeszközöket arra használják, hogy tokeneket (pénzt helyettesítő, fizetésre szolgáló eszköz – a szerk.) vásároljanak egy platformon alacsonyabb árfolyamon, majd azonnal eladják az adott eszközt egy másik platformon, hogy pénzt keressenek. Ezek a pénzkereső ügyletek mind egy tranzakcióban történnek, és a villámkölcsön visszafizetésre kerül.
Mivel ezek a hitelek nincsenek biztosítékkal ellátva, nincs hitelellenőrzés sem, egy támadó kihasználhatja a rendszert azáltal, hogy kölcsönveszi a pénzeszközöket.
Ezeket arra fordíthatja, hogy manipulálja az árképzést egy DeFi (decentralizált pénzügyi) platformon. Az árazás manipulálásához a támadó több vételi és eladási megbízást hoz létre, hogy a nagy kereslet benyomását keltse. Ezt követően – az árak emelkedése után – törli a megbízásokat, ami azonnali áresést okoz. Nyereséget azáltal érhet el, hogy alacsonyabb áron vásárol.
Milliókat bukott a nem létező üzleten
A legalapvetőbb kommunikációs és marketingfogások segítségével a közelmúltban egy ajkai férfitől is jelentős összeget csaltak ki bűnözők. Az ügy részleteivel kapcsolatban a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság azt közölte, hogy a sértett internetes böngészés közben talált rá egy hirdetésre, amelyben mesterséges intelligenciával ígértek mesés hozamú befektetési lehetőséget. A gyanútlan áldozat végül regisztrált a megadott adatokkal, majd hamarosan csörgött is a telefonja.
Egy „készséges ügyintéző” elmondta, hogy először 37 500 forintot kell regisztrációs díjként átutalnia, ezután kezdődhet az igazán nagy üzlet.
Az idős férfi el is utalta a kért összeget, ám ezután ugyancsak telefonon kezdték győzködni, hogy nagyobb összeget is küldjön. A rábeszélés hatására a sértett közel kétmillió forintot utalt a megadott számlára. Ezt követően azonban rájött, hogy pénze csalókhoz került, a bankszámláját letiltatta, végül pedig feljelentést tett. A mesterséges intelligenciát felhasználó kriptoplatformok mesés gazdagságot ígérő világa körmönfont cselekkel igyekszik behálózni a gyanútlan internetezőket: Vámos Miklós nevét és az Indexet is felhasználta egy fabrikált interjúban e cél érdekében egy korábbi csalás.
Összegyűjtöttük már, milyen jelek utalhatnak netes csalók tevékenységére: ha ezeket felismered, megvédheted magad és a pénzed.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
