főnök beszélgetés tippek

Amikor komolyabb témát szeretnénk megbeszélni a főnökünkkel, legyen szó akár előléptetésről, fizetésemelésről vagy egy munkahelyi konfliktus megoldásáról, gyakran érezhetjük magunkat elveszettnek. Hogyan kezdjünk hozzá? Hogyan legyen a beszélgetés eredményes? Timár Krisztina HR-szakértőt, az ÉlményHR.hu és az Elevion Vezetői Akadémia alapítóját kérdeztük a témában, aki rengeteg hasznos tippet adott.

Alapos előkészület

Timár Krisztina szerint mielőtt belevágunk, gondoljuk végig, hogy pontosan mit szeretnénk elérni a beszélgetéssel, és azt is, hogy milyen érveink vannak a mondandónk alátámasztására. Készítsünk egy tervet, amit akár vázlatosan le is írhatunk.

Ha fizetésemelést szeretnénk, találjuk ki, hogy milyen összeggel lennénk elégedettek. Mi az, ami kompromisszum ugyan, de még elfogadható a számunkra. Ezután szedjük össze az érveinket, amelyek alátámasztják kérésünket. Fizetésemelésnél, de akár előrelépési kérelemnél is hasznos, ha ki tudunk emelni néhány közelmúltbeli sikerélményt vagy teljesítményjavulást, amit elértünk, és ami alátámasztja a kérésünket. 

Néhány várható kérdés megválaszolására is érdemes felkészülni. Írjunk le 3-5 ilyet, és fogalmazzuk meg rájuk előre a válaszainkat. Nem szégyen magunkkal vinni a jegyzetünket sem. 

Kérjünk időpontot

Amikor komolyabb témákról van szó, mint például a karrierlehetőségeink, fizetésemelés kérése vagy egy munkahelyi konfliktus megvitatása, fontos, hogy ne csak úgy hirtelen berontsunk a főnökünkhöz. A hirtelen letámadás nem vezet jóra: nem tudhatjuk, hogy a másik milyen hangulatban van, mennyire tud épp figyelni a problémánkra. Kérjünk inkább előre időpontot, mert így lesz ideje neki is ráhangolódni és felkészülni a beszélgetésre. Érdemes a találkozót akár egy-két héttel korábban is leegyeztetni.

Jelöljük meg előre a témánkat

Amikor időpontot kérünk, jelezzük előre, hogy miről szeretnénk beszélni – javasolja a szakértő. Így a főnök is fel tud készülni, és hatékonyabb lehet a beszélgetés. Fontos, hogy elég általánosságban megjelölni a témát, nincs szükség arra, hogy már ebben a fázisban belemenjünk a részletekbe. Például, ha fizetésemelést szeretnénk kérni, elegendő annyit mondani: „Szeretném átbeszélni a fizetési és juttatási csomagom felülvizsgálatának lehetőségeit.” Azaz nem kell előzetesen megmondani, milyen emelési igénnyel fogunk majd előállni.

Tabutémák

A munkahelyi beszélgetésre nem minden téma alkalmas. Különösen, ha a főnökünkkel tárgyalunk. A HR-szakértő szerint kerüljük a munkatársak bírálatát, a pletykálkodást, mert ez nemcsak a főnök, hanem a többiek szemében is rombolhatja a megítélésünket. Könnyen visszaüthet ránk. A párkapcsolati állapotunk, családi vitáink vagy egyéb magánéleti kérdéseink sem tartoznak a munkahelyre. Kivéve, ha ezek közvetlenül befolyásolják a munkavégzésünket.

Ha személyes vagy családi helyzetünk közvetlen hatással van a munkánkra, például egészségügyi problémák vagy otthoni váratlan helyzetek miatt nem tudunk teljesíteni a megszokott szinten, akkor ezt érdemes nyíltan kommunikálni. Ilyen esetben tájékoztassuk a főnökünket arról, hogy ezek a körülmények hogyan befolyásolják a munkánkat, és mit tehetünk az ügy kezelése érdekében.

Amit mindenképpen kerüljünk el

Az érzelmek kifejezése természetes és emberi dolog, de a munkahelyi környezetben fontos, hogy képesek legyünk kontrollálni őket. A túlzott érzelmi reakciók, mint a sírás, kiabálás vagy dühkitörések, egészen biztosan zavarba hozzák a főnökünket, ezért kerüljük ezeket, figyelmeztet a szakértő. Törekedjünk arra, hogy nyugodtak és tárgyilagosak maradjunk. Az előzetes felkészülés és a jegyzetek készítése nagy segítség lehet abban, hogy a beszélgetés során ne hagyjuk, hogy az indulataink irányítsanak.

Mi a helyzet, ha a főnök nem megfelelően bánik velük?

Timár Krisztina felhívja a figyelmet, hogy előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor úgy érezzük, hogy a főnökünk nem megfelelően kommunikált velünk. Lehet, hogy túlságosan bíráló, türelmetlen vagy éppen tiszteletlen volt a hangneme. Ilyenkor különösen fontos, hogy megfontoltan és építő jelleggel kezeljük a helyzetet, hogy utólag se bánjuk meg azt, ahogyan reagáltunk. 

Az első és legfontosabb, hogy maradjunk higgadtak. Ez néha nehéz, mert ha megbántanak, vagy történik valami, ami rosszul esik, akkor könnyebb érzelmi alapon, bántóan fogalmazni. Hirtelen, indulatos reakciókkal viszont csak rontunk a helyzeten. Mielőtt bármit mondanánk, hallgassunk el pár másodpercre. Ez idő alatt nyugodjunk meg, és szedjük össze a gondolatainkat. Döntsük el, hogy szeretnénk-e folytatni a beszélgetést, vagy inkább kilépnénk belőle.

Ha az előbbi, akkor jelezzük, hogy rossz irányt vett a kommunikáció. Tehát hiába a főnökünk, adjunk neki visszajelzést a viselkedéséről. Ennek legjobb módja, ha egy úgynevezett „énüzenetet” fogalmazunk meg. Az énüzenet lényege, hogy azt fogalmazzuk meg, milyen negatív érzést váltott ki belőlünk, ami történt. 

Timár Krisztina példát is ajánl arra, hogy hogyan fejezzük ki magunkat. Ahelyett, hogy azt mondanánk „Ennek a beszélgetésnek a hangneme egyre bántóbb, kikérem magamnak”, fogalmazzunk inkább így: „Kényelmetlenné vált számomra a beszélgetésünk hangneme, kérem, hogy változtassunk ezen.” A kettő közti különbség, hogy az első megfogalmazásban a beszélgetést minősítjük, amivel a beszélgetőpartner vitatkozhat is, ha ő nem úgy gondolja. Mondhatja például azt, hogy valójában nem is volt bántó a stílus. A második verzióban a saját élményünkről beszélünk („kényelmetlen számomra”), amit a másik nem kérdőjelezhet meg, nem, vagy csak nehezen tud vele vitatkozni.    

Ha nem szeretnénk tovább a helyzetben maradni, mondhatjuk ezt is: „Kényelmetlenné vált számomra a beszélgetés hangneme, kérem, hogy egy másik időpontban folytassuk.” 

Ha bizonytalanok vagyunk abban, hogyan kezeljünk kényes munkahelyi kérdéseket vagy konfliktusokat, Timár Krisztina szerint nyugodtan forduljunk a HR-munkatárshoz először, ha van a cégnél. A HR-esek nem tudják minden problémánkat megoldani, de tisztában vannak a vállalati folyamatokkal, eljárásokkal, így segíthetnek abban, hogy megértsük, milyen lépéseket kell tennünk bizonyos helyzetekben. Például ők azok, akik tudják, hogyan működik a cégnél a fizetésemelés, vagy mit kell tenni, ha valaki szeretne a cégen belül egy másik munkakörbe lépni. Egy HR-es gyakran abban is tud segíteni, hogy kinek és hogyan „tálaljuk” a problémánkat ahhoz, hogy minél nagyobb valószínűséggel sikerrel is járjunk. Kényes témákban is fordulhatunk hozzá, például zaklatás vagy diszkrimináció esetén.

Ha a rossz főnökökről szeretnél olvasni, az alábbi cikkünket ajánljuk.