Ha pedig kellőképpen felkészítettük magunkat a következő különlegességek helyesírásából és kiejtéséből, akkor kötelezzük magunkat ezek megkóstolására is. Figyeljünk azonban, mert tapasztalataim alapján, egyes fogások könnyen addikcióhoz vezethetnek.
1. Gnocchi, ha étteremben kérjük
Kezdjük is a már említett ősi olasz gombócokkal, ami a Római Birodalom idején, a légiók révén terjedt el szerte Európában, először leginkább a kevésbé tehetős emberek körében. Elkészítése ugyanis gyors és egyszerű, olcsón elérhető alapanyagokból előállítható, és sokféle módon variálható: több tucat gnocchirecept létezik! Csak a Sóbors oldalán több mint negyven kipróbált gnocchirecept közül válogathatunk. És most jöjjön a kiejtés. Becézzük gnoccsiként, gnokkiként, gnyokkiként is, de a helyes kiejtés a nyokki, a gnocco, azaz „csomó” többes számú alakjaként.
2. Churros
Spanyolország egyik különlegessége az égetett tésztából készülő filigrán édesség, a churros, ami rövid úton hozzájárulhat megvastagodásunkhoz, de hogy egy klasszikust idézzek: Szilaj gyönyörnek a vége is szilaj.
Tésztája a képviselőfánkhoz vagy a profiterolhoz hasonlítható. A nyers tésztadarabokat olajban sütik ki, majd cukorban forgatják meg. Eredetileg pásztorok készítették, hogy egy egyszerű, könnyen tárolható finomságot vigyenek magukkal a hosszú hegyi utakra. Kiejtése: nevezhetnénk tévesen kurrosznak is, de jobb ha inkább csurrosznak hívjuk. Ha nagyon szabályosan akarjuk ejteni, akkor becsületesen pörgessük meg az „r” betűket.
3. Sacher-torta
Mivel nagyon közeli hozzátartozóm az egyik első közös cukrászdázásunk alkalmával bájos modorossággal, szempilla-rebegtetve kért szasé tortát a pultnál – ami miatt immáron 13. éve nevetem ki ugyanazzal a faragatlansággal minden cukrászdában –, fontosnak tartom, hogy rendbe tegyük eme osztrák édesség dolgát. Ezt a csokoládéba öltöztetett, barna mennyországot Franz Sacher bécsi cukrász alkotta meg 1832-ben, állítólag Metternich kérésére. Bár a szó leírva könnyen csábíthat arra minket, hogy szasénak, zásénak ejtsük, maradjunk a zaher formánál.
4. Tiramisù
Térjünk most vissza a taljánok földjére, és zárjunk le egy történelmi vitát a tiramisu kapcsán. Ezt a kávé és mascarpone nagyon is kibékíthető ellentétén alapuló, rendkívül addiktív édességet (amiből évente legalább egyszer gyomorrontásig eszem magam) állítólag egy trevisói bordélyház „háziasszonya” találta ki 1800-ban, hogy egy küzdelmekkel teli este után egyfajta afrodiziákumként szolgálja fel a vendégeknek, akik így meggyőző érvekkel tudták feleségük gyanúját elaltatni. Trevisói dialektusban a Tireme su annyit tesz: dobj fel! Az olasz nyelvben már tiramisùként vert gyökeret a szó, amit tirámiszu-nak ejtünk (ahol az „á” hangot rövidebben, kevésbé élesen ejtik, mint a magyarban).
5. Pastel de Belém
Portugália egyik legfontosabb exportcikkét és nemzeti édességét a Pastel de Belém-t (többes számban Pastéis) a kényszer szülte: 1820-ban minden monostort bezártak Portugáliában. A hieronimiták Belém közelében lévő monostorának, a Szent Jeromos-kolostornak (Mosteiro dos Jerónimos) egyik lakója, hogy fennmaradásukat biztosítsa, édes tésztakülönlegességeket kezdett el árulni, ami hamar elterjedt Pastéis de Belém néven. A vaníliás sodóval töltött, ropogósra sült leveles tészta hazánkban is egyre népszerűbb édesség, ezért ha villantani szeretnénk egy portugál pékségben, akkor érdemes helyesen kiejteni. Mivel a portugál hangokat nehezebb átírni magyar nyelvre, ezért érdemes ezek a linken meghallgatni az autentikus ejtést (szigorúan a portugál verziót, a brazilok kiejtése különbözik!).
5+1: a cappuccino, amit kiejteni tudunk, leírni viszont nem mindig
Bevásárlóközpontokban vagy a napsütötte utcákon járkálva gyakran botlunk kávézók megállítótáblájába, amire a capucchino, estleg cappuchino felirat van felpingálva. Mielőtt azonban rátérnék, hogy miért fontos, hogy helyesen írjuk le ennek a remek italnak a nevét, nézzük meg a történetét. Nem, nem Olaszországból indulunk, hanem a szomszédból. A kávé ugyanis több úton érkezett Európába, de elsőként egyes források szerint (és talán ezt igazolja inkább a történelem és persze az évszámok) az Oszmán-török Birodalom terjeszkedésével épp Magyarországon keresztül ismerhette meg a világ a legnépszerűbb serkentő italt. Az első magyar kávékereskedők és kávémérők még törököktől tanulták a mesterséget. Igazán nagy népszerűségre azonban Bécsben tett szert. És itt érkezünk meg a cappuccino születéséhez. Az 1700-as években ugyanis a bécsi kávéházakban terjedt el a Kapuziner, ami eleinte tejszínhabbal, fahéjjal és cukorral készült, nevét pedig a kapucinus barátok barna csuhája miatt kapta. Ez „Viennese Coffe”, avagy bécsi kávéként terjedt el. Olaszországban, az 1930-as években azonban csavarintottak egyet a bécsi kávén, és már nem tejszínhabbal, hanem gőzölt tejjel kezdték el szervírozni, innen számíthatjuk a cappuccino elnevezést is. És bizony, ez a helyes írásmód. Egészségünkre!
Azt tudtad, hogy a kávé komoly betegségek kialakulását is megelőzi? Ha nem, olvasd el cikkünket a témában!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés