Az elmúlt hetekben az állatok párzási időszakával összefüggésben ismét megugrott a magyar utakon a vadbalesetek száma. Cikkünkből megtudhatod, vadgázolás esetén milyen körülmények fennállásakor kérheted károd megterítését.
Egyre több a vadbaleset
A Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint 2002-ben több mint 7400 nagyvad pusztult el Magyarországon járművekkel történő ütközés következtében. Ez szinte megegyezik az egy évvel korábbi adattal, de hosszú távon nézve trendszerű növekedést lehet megfigyelni:
20 év alatt csaknem megduplázódott a vadbalesetek száma.
A tendencia a duzzadó vadállomány és a járműpark folyamatos bővülésének számlájára írható. A nagyvadakat tekintve a statisztikákból az tűnik ki, hogy a legtöbb autós őzzel ütközik – 2022-ben mintegy 5800 esetet rögzítettek –, ezt közel 1200 esettel a szarvasok, illetve 409 esettel a vaddisznók követik a sorban. Több mint 9 ezer balesetben pedig apróvadak (pl. nyúl, fácán, fogoly) voltak a főszereplők, ám ezek általában szerencsére csak kisebb károkkal járnak.
Változott a szabályozás
Ahogy arra a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) emlékeztet, a vadgazdálkodási törvény tavaly júliusi módosítása megerősítette azt a szabályozási környeztet, amelynek nyomán a vadakkal való ütközésért automatikusan egyik érintett fél, vagyis sem az autós, sem a vadgazdálkodó nem tekinthető felelősnek. Bár a vadgazdálkodók továbbra is kérhetik az elpusztult vad értékének megtérítését, a gyakorlat azt mutatja, hogy nem élnek a lehetőséggel.
A vadásztársaságok felelőssége elsősorban akkor állapítható meg, ha a vad vadászat, hajtás-űzés során bukkan fel az úttesten, illetve az úthoz túl közel (200 méteren belül) telepítettek etető-itatót a vadak számára.
A törvény azt is kimondja, hogy a gyorsforgalmi utakat úgy kell üzemeltetni, hogy arra vad ne jusson fel, ami azt jelenti, hogy az érintett utakon bekövetkező balesetekben nagy valószínűséggel a gyorsforgalmi utak kezelőjének felelőssége állapítható meg.
„A vadbalesetnek zöme ugyanakkor nem gyorsforgalmi úton történik, és ilyenkor az autósnak az esetek túlnyomó részében a gépjárműkárokat magának kell viselnie” – mutatott rá Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke.
A kártérítés szempontjából sokat számít a biztosításod
A vadkárok átlagos értéke gyakran milliós nagyságrendű, ezért a FBAMSZ szerint a károk megelőzése érdekében ebben az időszakban mindenképpen indokolt a fokozott elővigyázatosság. A már bekövetkezett vadbalesetek kárának megtérítésében pedig a teljes körű, a töréskárra is kiterjedő casco, illetve a vadkárra kötött kiegészítő biztosítás segíthet.
Maga a kötelező biztosítás nem nyújt védelmet a saját kárra, mivel az baleset okozásakor csupán az érintett vétlen károsultaknak térít.
Ezzel azért is érdemes tisztában lenni, mert Magyarországon jelenleg csak a gépjárművek ötöde rendelkezik casco-védelemmel. Ezek egy része ráadásul csak részkockázatokra, például lopáskárra terjed ki, így vadkár esetén nem fizet.
Ez a teendő vadgázolás esetén
„Ahogy eddig is, vadgázolás esetén azonnal hívjanak rendőrt, majd nagyon részletesen végezzék el a helyszínelést. Adjanak pontos leírást az eseményekről, készítsenek rengeteg videó- és fényképfelvételt, illetve rövid időn belül vegyék fel a kapcsolatot a vadásztársasággal” – tanácsolja szakértői cikkében dr. Mezei-Rácz János, a LegitiMo Jogvédelmi Biztosító Zrt. szakjogásza, megjegyezve, hogy a vadgázolásokra kötött kiegészítő felelősségbiztosítások gyakran csak 500 ezer forintos összeghatárig nyújtanak térítését.
Megfelelő biztosítás esetén természetesen mielőbb jelenteni kell a kárt a biztosító felé is, csatolva hozzá a helyszínelő hatóság által kiállított jegyzőkönyvet is. Fontos tudni még, hogy a sérült vadat nem szabad megközelíteni, mert súlyos sérülést okozhat. Az elpusztult állat teteme pedig a vadásztársaságot illeti, elvitele lopásnak minősül.
Apropó, és azt tudod, hogy mit kell tenned, ha egy szarvas kirohan eléd az útra? Ha nem, ebből a cikkünkből megtudhatod!
