Bevallom őszintén, amikor arra kértem egy osztálynyi általános iskolás kisdiákot, hogy írjanak levelet a Jézuskának arról, milyen ajándéknak örülnének a karácsonyfa alatt, nem arra számítottam, amit az irományokban találtam. Jó volt látni, hogy sokszor egy szülőnek egyáltalán nem kell szuperhősnek lennie ahhoz, hogy az álmokból valóság lehessen.
Nem a digitális csodára vágynak
„Kedves Jézuska! Már régóta nem írtam neked levelet, de újra eljött az idő, hogy írjak…” – így kezdődött az első levél, amit a kezembe vettem, és kíváncsian vártam a folytatást. Különösképpen azért, mert a digitalizációba beleszületett, ott nevelkedő és formálódó alfa-generációhoz tartozó gyerekek szinte az anyatejjel szívták magukba az okostelefonok és az internet által varázsolt online világot. Éppen ezért azzal a meggyőződéssel és tapasztalattal vágtam bele a levelek olvasásába, hogy a gyerekeknek többségében biztosan majd olyan kívánságaik lesznek, melyekkel még inkább ki szeretnék elégíteni a mérhetetlen ingerszükségletüket, hogy még véletlenül se unatkozzanak.
De jóleső érzés volt azt tapasztalni, hogy részben tévedtem.
Ha a kívánságok teljesítéséről van szó, akkor a gyerekek többsége most is egy olyan világ megteremtéséről álmodik, ahol nem feltétlenül a sok és a drága ajándék a boldogságuk kulcsa. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem szeretnének selyemszalaggal átkötött ajándékot a fa alá, de a legtöbben mégis sokkal inkább a szüleikkel eltölthető időből és élményből kértek többet a Jézuskától.
Utaznának, hogy élményeket gyűjtsenek
„…én csak egy élményt kérek a családommal” – folytatódott tovább az első kívánságlevél. Majd következett a másik: „Én azt szeretném, hogy anyáékkal legyen egy jó élmény.”
Az általános iskolás gyerekek által írt levelek nagy tanulsága, hogy a diákok többsége nem tárgyakra, leginkább törődésre, sok nevetésre és a családjukkal közösen megélt pillanatokra vágyik – és nem csak a szeretet ünnepén, a karácsonyfa alatt.
A levelekben minderre azonnal megoldást is kínáltak. Szerintük jó alkalom lenne a közös élményszerzésre, ha a családjukkal elutazhatnának egy általuk érdekesnek és izgalmasnak tartott országba. A kisdiákok Görögországot, Horvátországot, Amerikát, Londont és a havas Erdélyt jelölték meg úti célként, de volt olyan is, aki nem utazna messzebbre a sátoraljaújhelyi bobpályánál.
Van, ami nem kerül pénzbe
Volt, aki csupán annyit kért, hogy legyen kevesebb munkája az édesanyjának és az édesapjának, és mindemellé még egy kiscicát óhajtott.
A tél varázsa, amikor mindent vastag hótakaró borít, és amikor befagynak a természetes vizek is, ennek a generációnak ez idáig még javarészt kimaradt az életéből.
Talán nem véletlen, hogy olyan nagyon vágynak arra, hogy szánkózhassanak és korcsolyázhassanak.
Édesség, cipő, okosóra
Kiderült, hogy a kisfiúk most is vágynak zöld teherautóra, stoplis futballcipőre, de az édesapjuk gyermekkori kívánságlistájával ellentétben az ő felsorolásukban már ott szerepel az okosóra, a legó és a Minecraft játék is. Sok gyerek vágyik még édességre, új ruhára és biciklire, valamint plüssmackóra és egy új iskolatáskára.
Természetesen nem akarjuk azt a látszatot kelteni, hogy a mai gyerekek a karácsonyi kívánságlistájukkal egy olyan kor után áhítoznak, amit csak a szüleik ismerhetnek. Álszentek lennénk, ha a felsorolásból kihagynánk, hogy a vágyálmok között bizony ott volt egy új telefon, ami „gyorsan reagál”, a számítógép, a monitor, a billentyűzet és a videójátékhoz csatlakoztatható PC-kormány is. De azt gondolom, ezen napjainkban már egyik szülő sem lepődik meg.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
