Veszélyes lehet a jóga
Vannak, akik jógáznak, és vannak, akik nem. Olyan emberrel viszont még nem találkoztam, aki ellenezte vagy károsnak találta volna a jógát. Ez a vélekedés világszerte általános lehet, különben nem váltott volna ki szélsőséges indulatokat egy könyv, melynek szerzője azt állítja, hogy a jóga a legtöbb embernek nem való, sőt, komoly veszélyei is lehetnek.
Úgy tűnik az emberek egy részének lelki tyúkszeme a jóga, hiszen a szóban forgó könyv még meg sem jelent, ami azt jelenti, hogy a vitázók legnagyobb része nem is olvashatta. Véleményükkel azonban nem fukarkodtak, sok jógarajongó a spiritualitást félretéve egyszerűen szenzációéhes sarlatánnak minősítette a szerzőt. Pedig azok a szemelvények, amelyek már elolvashatóak belőle egyáltalán nem azt sugallják, hogy a szerző harcos, vehemens, vagy szenzációhajhász könyvet szeretett volna írni.
Mi több, az író, William J. Broad maga is lelkesen jógázik immár több mint 40 éve, és a könyvből olvasott részlet alapján a világ minden kincséért nem hagyna fel vele.
A könyv megírásához mégis saját élményei, és egy ismert jóga edző – lehet, hogy inkább oktatónak vagy gurunak kell hívni? – meglátásai vezettek. A történet röviden annyi, hogy az írónak harmincéves korában megrepedt egy porckorong a dereka tájékán, és rájött, hogy a nem múló fájdalmat bizonyos jóga pozíciókkal csillapítani tudja. Egészen addig, ameddig az egyik, kifejezetten gyógyítónak tartott jóga pozíció közben (hogy pontosan hogyan néz ki az angolul extended side angle-nek nevezett gyakorlat, azt a Yoga Journal honlapján lehet megnézni) el nem szakadt az egyik hátizma.
Broad amellett, hogy jógázik, még a New York Times elismert tudományos újságírója is, aki számos szakmai díj mellett két Pulitzerrel is büszkélkedhet. Kézenfekvő volt tehát, hogy jobban utánajárjon a dolgoknak. Tippet is kapott, kit kell megkérdeznie ahhoz, hogy ne csak pozitívumokat halljon a jógáról. Meglepő tipp volt, hiszen Glenn Black, az egyik leghíresebb jógaoktató, aki jónéhány celebritást is tanítványai között tudhat. Több mint negyven éve oktat jógát, maga is jógi, aki az indiai Iyengar Intézetben tanult, és éveket töltött a világtól elvonulva, meditációval.
Broad elment a híres oktató órájára és legnagyobb meglepetésére azt tapasztalta, hogy az óra szinte kizárólag a legegyszerűbb pozíciókból állt, ezeket viszont Black addig végeztette a tanulókkal, amíg azok már valóban úgy érezték, beleszakadnának még egy másodpercbe. Semmi kitekeredős vagy fejenállós pozíció nem volt. Amikor az interjú során Broad megkérdezte, hogy mi áll ennek a módszernek a hátterében, Black azt válaszolta, amit ilyenkor szoktak: fontosabb tudatosan, koncentráltan és helyesen megtanulni az alap pozíciókat, mint végigszaladni rajtuk, hogy elmondhassuk hogy már ezt és ezt is képesek vagyunk megcsinálni. Majd kicsit habozott, és hozzátett egy olyat, amit viszont nem nagyon szoktak: hogy szerinte a legtöbb embernek egyáltalán nem kellene jógáznia, mert túl nagy a sérülés veszélye.
Nagyon sokan jönnek úgy az órákra, hogy korábbi sérüléseik vannak, hogy gyenge az izomzatuk, hogy egész nap egy irodában ülnek – magyarázta el az oktató, miért gondolja így. Ahhoz pedig orvosi végzettség kellene, hogy biztonsággal meg lehessen állapítani, ki mitől fog megsérülni, mi tesz jót neki, és mi az, ami árthat. Nem szabad elfelejteni, hogy a jógát nem a nyugati irodai dolgozóknak találták ki, hanem olyan embereknek, akik az idejük jórészét amúgy is lótuszülésben ücsörögve töltötték.
A nyugati ember ráadásul ebből is versenyt csinál. „Már képesnek érzem magam erre a gyakorlatra is”, mondják, vagy „Ennek most már sikerülnie kell” – sokszor maguk az edzők is ilyen szavakkal ösztökélik a tanítványokat. Pedig a jógát nem szabad egóból csinálni, annak soha nincs jó vége.
Valóban, jónéhány rémtörténet kering a jóga által okozott bordatörésekről, izomszakadásokról, retinasérülésekről, sőt még szélütésről is. A jógázók táborának egy része azt mondja, hogy ebből nem szabad kiindulni, hiszen sportsérülések mindig akadnak, mégsem mondják például az úszóknak, hogy ne menjenek vízbe, mert van néhány úszó, aki vízbe fulladt.
Nem tudom, ad-e végül a könyv valamilyen egyértelmű választ a kérdésre, hogy akkor most érdemes, vagy nem érdemes jógázni, mindenesetre elgondolkoztató Glenn Black saját esete, aki a szerzővel való első találkozás után egy évvel maga is súlyos gerincműtéten esett át. Az ötórás műtét sikeres volt, ha azt vesszük, hogy nélküle hamarosan tolószék lett volna a jógi sorsa. De így sem fog tudni többé úgy mozogni, mint korábban, és számára is teljesen egyértelmű, hogy gerince a túlzottan sok és megerőltető jógagyakorlat miatt került ilyen állapotba.
„A legnagyobb meglepetést az okozza - mondta el a szerzőnek, már a műtét után -, hogy mennyire ellenségesen fogadják az emberek, amikor próbálom figyelmeztetni, vagy lassítani őket. Eredményeket akarnak látni, haladást, gyorsaságot és sikert. Pedig a jóga nem erről szól.
A könyv címe The Science of Yoga: The Risks and the Rewards és a jövő hónapban, február 7-én jelenik meg.
Kutyajóga és egyéb érdekességek
Furcsa dolog a jóga: mindenkinek van róla véleménye, pedig kevesen ismerik igazán. Én magam például nem jógázom, mert valami miatt azt gondolom, nem illik hozzám. Természetesen ez is előítélet, hiszen a jógának számtalan típusa és fajtája van, olyan sok, hogy valószínűleg én is megtalálnám a hozzám illőt.
Az biztos, hogy az utóbbi időben divathullámmá vált, és az is, hogy ebből aztán született néhány egészen abszurd dolog is, például a kutyajóga, azaz doga. Az ebek gazdáikkal együtt jógáznak, a gazdik pedig meg vannak győződve róla, hogy a gyakorlatok jót tesznek kedvenceiknek. Kissé szorongva kezdtem el nézni a videót, de úgy tűnik, hogy azért nem kell félteni a kutyusokat. Legtöbbjük békésen, félálomban hever a jógaszőnyegen és tűri, hogy a gazda átmozgassa, masszírozza végtagjait, ami egy bizonyos szintig tényleg jót tesz, különösen a bénulásra hajlamos állatoknál. A kisméretű kutyák rosszabb helyzetben vannak, különösen akkor, ha egy mindenre elszánt jógarajongó gazdát fogtak ki, mert számukra az óra egy jó adag facsargatást jelent.
A kutyajógán kívül egész sor érdekes tényt olvashatunk a jógáról a Random Facts weboldalán. Például azt, hogy Amerikában 2008-ban 16 millióan jógáztak, és egy év alatt összesen 5,7 milliárd (!) dollárt költöttek felszerelésre. Ez 1396,5 milliárd forint. Lehet, hogy itthon is jó üzlet lenne jógafelszerelés gyártásba fogni? Ki tudja, de azt azért figyelembe kell venni, hogy ha minden egyes magyar jógázna (és vásárolna felszerelést), beleértve a csecsemőket és a kilencvenéveseket is, a piac még akkor is csak kicsit több, mint fele lenne az USA-ban mért adatnak.
- Címkék:
- jóga,
- sport,
- könyvajánló
KOMMENTEK
2012.01.13 13:44:39Visegrádi
Ekkora idiotizmust még nem hallottam. Olvassa ez a szenzációhajhász Dr. Weininger Antal Az idő partján c. könyvét.
2012.01.13 14:11:43grafikusz
Nagyon fontos cikk! Saját tapasztalatommal alá tudom támasztani, hogy akinek van pl. gerincproblémája, annak nagy valószínűséggel súlyosbodni fog az állapota, ha "ész nélkül" jógázik. Ha viszont a saját állapotának megfelelő gyakorlatokat választ, akkor még terápiás célokra is alkalmazhatók a jól megválasztott jógagyakorlatok.
2012.01.13 14:38:39tea fan
Ebben tulajdonképpen nincs semmi meglepő...
Ha valamilyen mozgásszervi betegséged van, ne kezdj ész nélkül sportba, hanem kérdezd meg az orvost, hogy mit lehet illetve érdemes. Ellenkező esetben ártHATsz is magadnak.
Miért lenne a jóga kivétel?
2012.01.13 14:59:55Moan
:)
Az élet az ami igazán veszélyes. Tuti halállal végződik. :) Emiatt nem ajánlott mindenkinek. :)
Na de komolyan. A jóga ha úgy vesszük egy mozgásforma. Mint minden ilyesmi alapjában véve jót tesz az emberrel. Még a sétálást is lehet úgy csinálni, hogy azt a test ne bírja ki, vagy sérüljön benne. Erről mi a fenének kell könyvet írni? Bár ha amerikai az író, akkor nem csodálom. Nekik így le kell írni dolgokat. :)
2012.01.13 15:39:47grafikusz
Nos, szerintem akkor válhat pl. fontossá ez a figyelemfelkeltés, ha valakinek sejtelme sincs arról, hogy van valamilyen mozgásszervi baja,s nekikezd jógázni. Ez könnyen előfordulhat akár fiatal, egészségesnek látszó emberekkel is. Vagy nem tud arról, hogy magas a vérnyomása, amit egy-két gyakorlat jócskán megemelhet. Szóval nem árt az óvatosság, s nagyon figyelni kell a jógázónak a saját teste adta jelekre; dehát pont erről (is) szól a jóga.
2012.01.13 15:49:12kabelbarat
"celebritás"
Rílli?
2012.01.13 19:49:33reqcka
És nem értem miért baj, ha leírják valaminek a kockázatait? Mert ez a könyv csak ezt teszi a cikk szerint..
2012.01.13 21:10:13Katatón Dzsentri
Alapvetően itt is a probléma a tipikus nyugati magatartás: az önuralom, az önismeret és a mértékletesség hiánya.
"jógaoktató" önmagában borzasztó kifejezés.
2012.01.13 22:43:40vanvelemenyem
Alapvetően nem A jógával van baj, hanem az emberekkel, ekik egy reggel rádöbbennek, hogy 100-200-300-akármennyi kilósak, és elhatározzák, hogy és akkor most sportolni fognak. És nekiállnak futni például, és ha szerencsések, akkor nem megy tönkre a térdizületük, és nem kapnak szívrohamot sem, de érzik, hogy ez túl sok, szóval kell nekik valami lájtosabb, ezért elmennek a jógázni. Ahol 16 éves anorexiások között, akik már 5 éves korukban is szertornáztak, azok előtt akarják bizonyítani, hogy ez nekik is megy...
Nem a jógával van baj, hanem a szakértelmetlenséggel, ami egyes embereket jellemez, és a hirtelenséggel, ami szintén.
De ugyanez elv alapján - hirtelen, ész nélkül neki állni edzeni - rendkívül egészségtelen a futás is, vagy bármelyik egyéb sport.
2012.01.14 09:58:20jógalujza
Amerikában a videóban is idézett New York Times cikk szerint ma már 20 millióan (!) jógáznak, ami egy sokmilliárd dolláros piacot jelent. NANÁ hogy megjelennek a veszélyeit firtató hangok - egyébként valóban vannak veszélyei.
De a sérüléseket nem a jóga okozza, hanem a helytelen gyakorlás. Ahogy az összes csodálatos hatásáról, úgy a sérülésveszélyről is kell beszélni, nyilvánvaló.
Ezért fontos, hogy mindenki olyan oktatót válasszon magának, aki mellett biztonságban érzi magát, amellett, hogy fejlődni tud a hatására. A Jógablogon amúgy (joga.blog.hu) minden helyet külön kiemelünk, ahol az oktató NEM kérdez rá arra, hogy az újonnan jöttnek van-e valamilyen sérülése vagy egészségügyi problémája, ami befolyásolhatja a gyakorlását.
A jóga elsősorban gyógyulást hoz, és csak nagyon sokadsorban "veszélyes". Bár, ki tudja: lehet, hogy amikor "árt", végső soron akkor is használ...:)
2012.01.14 11:01:02jadu
minden sportnak megvan a maga veszélye... a nyugati civilizációra amúgy is jellemző a most kell látványos eredmény hozzáállás... és pont amcsi írta, hisz ott fordul elő h ami nincs leírva a használatiban azt biztos szabad...lásd mikrós macska XD
szóval nem árt a laikust, mert ez a könyv is inkább nekik szól, felvilágosítani arról, h a jógának vannak veszélyei, ha azt nem ésszerűen s fokozatosan csinálja az ember...
2012.01.14 18:20:06iOi
Lehet, hogy jó lenne, ha ilyen cikket olyan írna, aki jógázik. Persze biztos tud írni a fociról, a kaktuszok tápoldatos neveléséről és a monetáris politikáról minden valamire való újságíró. És bizonyára észreveszi, ha az eredeti cikkben valamit a helyére kell pakolni, vagy esetleg netalántán tévedés/túlzás van benne, vagy egyszerűen csak "túl amcsi".
Ez tényleg a szakmaiság bulvárosítása :-/
Pedig érdekesebb lett volna elmondani, ha már, hogy a jóga az nem csak a tagjaink abnormális csavargatása, sőt.
"kutyajóga" - ezt kiemelni egészen nagy baromság volt, már bocsánat. amúgy akinek van kutyája, macskája, az tudhatja, hogy szeretik, ha a gazdi nem csak simogatja, de masszírozgatja is őket, ez játék közben amúgy is megtörténik. persze ennek a jógához aztán nem sok köze van.
2012.01.14 19:04:14Válassz felhasználónevet
Az a baj a cikkel, hogy ez már január 5-én megjelent a NY Times-ban és nem B. Anna neve alatt:
[link]
Ajánlanám a Dívány figyelmébe az idézőjel használatát. Csak mert az index csoporton belül nem ismert, az idézet elején lent van, míg csak a végén fent:
,,Tehát ha jó idézek, akkor így".
De azért örülök, hogy a Díványosok olvassák a fent említett weboldalt/lapot.
2012.01.15 22:02:00iyengarjógaszövetség
A közelmúltban alakult Magyar Iyengar Jóga Szövetség elnökeként figyelmetekbe ajánlom a múlt heti eredeti, a New York Times-ban megjelent és kint óriási port kavart cikkre adott választ, melyet az amerikai szövetség küldött a szerkesztőnek hivatalosan.
A választ gyorsan lefordítottam, hogy magyarul is lehessen olvasni:
[link]
2012.01.16 10:07:47Benkea
Kedves Válassz felh.nevet
Igen, a cikk és a témáról szólómás cikkek a NY Times-ban, és számtalan egyéb lapban is megjelentek. (Ha elolvastad volna a fentieket, észrevehetted volna, a NY Times-os be is van hyperlinkelve.)
Nem ennek az "eredetije" - ha nem értesz angolul, vagy nem olvastad el rendesen egyiket sem, akkor inkább ne hozd magad hülye helyzetbe kommenteléssel - de nem is venném a fáradtságot hogy ezt megírjam, ha nem esnél abba a tévedésbe, mint a Jóga szövetség elnöke is.
Itt ugyanis nem egy cikkről, hanem egy könyvről van szó.
A legtöbben úgy vitáznak vele, hogy nem olvasták, mivel még nem jelent meg.
A könyv egyáltalán nem ítéli el a jógát, csak felhívja a figyelmet arra, hogy bizonyos dolgokra nem árt odafigyelni vele kapcsolatban.