Sokkolt az itteni szexuális túlfűtöttség

A kedvenc magyar mondatom: sört kérek! - Budapest egy portugál fiú szemével

Imádok a Margit hídon borozni – Budapest egy lengyel lány szemével

A 24 éves Faisal Abu Ghaben januárban érkezett hazánkba, hogy az ELTE-n angol irodalmat tanuljon 3 éven át. A palesztin származású fiú Kuvaitban született, ahonnan azonban kitoloncolták a családot az öbölháború után, így végül Egyiptomban nőtt fel.

2003-ban bátyjával hiphop duót alapított, Jaffa Phonix néven. Merész és őszinte dalszövegeik a menekült léttel, és a palesztin társadalom darabokra hullásával foglalkoznak. Az egyiptomi undeground zenei világ meghódítása után, az ország legnagyobb rádió állomása is műsorára tűzte számaikat, s 2006-ban 15 000 ember előtt adtak koncertet a kairói SOS zenei fesztiválon.

Négy éve magáévá tette a Korán szavait, megtért a muszlim vallásra, és abbahagyta a zenélést.

A magyar ember a történelmi sérelmek okán udvarias

Azért Magyarországot választotta a tanulmányai folytatására, mert a Magyar Nagykövetség sokkal nyitottabban áll a más nemzetiségűekhez, a színes bőrűekhez, az arabokhoz, a muszlimokhoz, mint például az angol vagy a francia követség. A másik ok, hogy az ELTE előkelő 273. helyen szerepel a világ egyetemeinek a ranglistáján, és ehhez képest a tandíj alacsonynak számít egy külföldi diáknak.

“Szeretem Budapestet. A magyar ember a történelmi sérelmek, Trianon okán szerény tud lenni, és udvarias. Az oszmán birodalommal kötött szövetség felbomlása után török uralom alatt kellett az országnak léteznie. Az ilyen kis országok az első világháborúból nagyon rossz helyzetben kerültek ki, és súlyos árat kellett fizetniük a protestáns országoknak, az angoloknak, és az amerikaiaknak. Sok területet és erőforrást veszítettek, és a népesség is megtizedelődött” – mondta, majd hozzátette, mint palesztin, teljesen azonosulni tud ezzel a történelem során többszörösen elnyomott nemzeti identitástudattal, mert velük is nagyon hasonló dolog történt.

A legjobb, hogy van alkoholmentes sör

“A kommunizmus nehézzé tette a magyaroknak, hogy bármiféle kapcsolatot kialakítsanak Istennel. A keresztény ember tanítása, hogy Isten szeret téged. Az olyan országok, akik ennyit szenvedtek a történelem során - Trianon, a németek, a szovjetek, majd a közelmúlt politikája - persze, hogy nem érzik Isten szeretetét.”  Arra a kérdésre, hogy lehet Budapesten muszlimként élni, egyértelmű villámválasza: “Ez lehetetlen. A legjobb dolog Magyarországon, hogy van alkoholmentes sör, abból is a Soproni.”

Arra a kérdésre, hogy mit szeret a legjobban hazánkban, Faisal a felsorolást azzal kezdte, hogy  hüvelykujjal kezdünk számolni - náluk ez fordítva zajlik, a kisujjal indítva- és hozzátette, a tömegközlekedést is szereti. “A BKV tökéletes” - véli. Szereti továbbá a ruhákat, és azok árait. A magyar lányokat is szereti. “Istenem, Istenem”- teszi hozzá magyarul, majd egyre jobban belelendül:

“Az angolul beszélő magyarok bájos akcentusát szeretem. A toleranciát a más rasszok felé. A város hangulatát. Sok különböző hangulat létezik a városban másodpercnyi távolságra egymástól. Hajnalban elsétálhatsz a Gödörből hazafelé tartó dumáló, hahotázó társaságok mellett, egy mellékutcába lefordulva azonban csendes, nyugodt kis szigetre lelsz. Más városokban nem léteznek ezek a szélsőségek ilyen közel egymáshoz. Az építészetet is szeretem. A reneszánsz tisztelete az építészetben tökéletes. És végül a zenei életet, a sok, szinte minden műfajra kiterjedő fesztiválokat.”

A fiataloknak kontrollálatlan a szexuális élete

Amit nem bír fővárosukban, az a taxisofőrök, a pincérek, és az ellenőrök gorombasága.

Ami pedig a legfurcsább neki a mi világunkban, az a szexhez, a házassághoz, és a családhoz való hozzáállás. “A fiataloknak kontrollálatlan a szexuális élete, és az elképesztően sok válás számomra sokkoló.” A szexuális kultúra terén szerzett benyomásait interjúalanyom bővebben kifejtette.

“Nálatok sokkal racionálisabbak az emberek, nem annyira az érzelmek vezérlik őket, mint Egyiptomban. Itt szexuálisan túlfűtöttek, és nem mentálisan gondolnak az eggyéválásra, hanem a szimpla állati vágy vezérli őket, amit muszlimként nehezen tudok tolerálni, én ennél tudatosabban működöm szexuálisan. Az európaiak társadalmában a külső, a karrier, és pénz által behatárolt társadalmi rang mellett az is meghatározza státuszodat, hogy szexuálisan mennyire vagy aktív, és kelendő. Ebben pesze a média játsza a legnagyobb szerepet, ahogyan elülteti az emberek fejében a Pamela Anderson-szerű eltorzult ideálképeket. Egy magyar vagy európai férfi olyan motivációk bűvkörében él, hogy miként szerezze meg a menőbb kocsit, a szexibb nőt, hogy tegyen félre a Karib-tengeri nyaralásra, és szerezzen egy többet fizető állást New Yorkban, vagy legyen egy híres fotós Londonban. A palesztin férfi gondolatai inkább a meghalt bátyja, a Korán szavai, a béke, és az öröklét kérdései körül keringenek.”

Olyan, mint egy disznófarm, mindenki flörtöl

Egy kis ideig hallgattam, majd ismét visszatértünk eredeti témánkhoz, Budapesthez. Alanyom  kedvenc helye a Normafa, amit a “város mennyországának” nevez. Ha evésről van szó, akkor a Ráday utca első étterme - a Kálvin tér felől - a kiválasztott, de a nevét nem idézte fel. “A magyar konyha egyszerű és egyenes, tényleg azt nyújtja, amit kínál, megtölti a bendődet. Amit még nagyon szeretek Magyarországban, az a kakaós csiga. A legjobbat a Tescoban kapni 50 forintért, a második legjobb pedig a Matchben kapható, a ranglista alján pedig az Astoria aluljáró pékáru boltja áll.” Az ételek után a szórakozási lehetőségek vetődtek fel.

“A szórakozóhelyeket annyira nem ismerem, de a Morrison's-t biztos, hogy nem szeretem. Olyan, mint egy disznófarm, ahol mindenki flörtöl mindenkivel, és kareokénál is legalább 2 órát kell várni egy számra. A Keleti pályaudvart a sok tolvajjal, és a Stefánia utat az elképesztő mennyiségő prostituálttal, és az arabul, héberül, angolul, németül velük profin kereskedő stricivel kitörölném a város térképéről.”

Ha magyar lennék, örülnék ha papírzacskónak hívnának

Nem kerülhettük el a kérdést a magyar nyelv szépségeiről. “Kurva nehéz nyelv” - vágta rá Faisal. “Nagyon izgalmasan hangzik a sok-sok magas és mély magánhagzó miatt, de a szavak hosszúsága ijesztő. Nehéz megállapítani, mikor ér véget egy szó, és hol kezdődik a következő, a szavak összefolynak az idegen fül számára. A szavak kiolvasása hosszúságuknál fogva sok energiát elvesz. Nagy vágyam, hogy megtanuljak magyarul, hogy megismerkedhessek, elbeszélgethessek az emberekkel, magasabb szinten. Hangzás alapján a kedvenc magyar szavaim a müzli, a strici, és a papírzacskó. Sajnos ezen szavak jelentésében nincs semmi tiszteletteljes, a hangzásukban viszont annál inkább. Ha magyar lennék, örülnék ha papírzacskónak hívnának.” Tudni kell, hogy interjúnk alatt körülbelül minden 20. szót magyarul mond, egész jó kiejtéssel, fél év alatt ez igen komoly teljesítmény.

Mióta itt él, Faisal tudatosan halkabban beszél, mert észrevette, hogy az arab országokban élők kiabálva kommunikálnak egymással - még ha csak egy pohár vizet is kérnek - az európaiakhoz hasonlítva. Kitért arra is, hogy a Közel-Keleten nagyon sokat hadonásznak a kezükkel, miközben magyaráznak, ez is szokatlan itt. Beszélgetésünk végén nagy gesztussal kértük a számlát.