út kátyú

Egy olvasója történetén keresztül mutatja meg a Pénzcentrum, milyen kellemetlenségek elébe nézhet az, aki belehajt egy kátyúba. Az abroncs és a felni is bánta az általuk felidézett budapesti esetben a kátyúval való találkozást, a közútkezelő mégsem fizetett a pórul járt autósnak, mivel az út mentén kinn volt a tábla, mely hibákra hívta fel a figyelmet.

A Róbert Károly körúton futott kátyúra az a levélíró, akinek százezres kára keletkezett az esetben, melyet hivatalos kárfelmérő is megvizsgált. Az abroncs széthasadt, a felni is megsérült, érthető módon a sofőr a Budapest Közúttól kért kártérítést az esetért,

az azonban nem vállalta a felelősséget, és nem is fizetett.

Egyéb okok mellett – mint írták, megfontolták a kárigény bejelentésében közölteket, a helyszínen érvényben lévő közúti közlekedés szabályozást, valamint azt, hogy járművel a forgalmi, az időjárási és látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának) megfelelően kell közlekedni – azért is döntöttek így, mert az út mentén kinn volt a tábla, amely annak hibáira figyelmeztet.

A kátyúbiztosítás jelent az ilyen úthibák mellett is kártérítést

A lap szerint Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke is megerősítette, hogy az úthibákra figyelmeztető tábla mellet kátyús balesetet elszenvedő autós valóban nem számíthat arra, hogy kártérítést kapjon.

A kátyúbiztosítás jelenthet erre a helyzetre megoldást, de a szakértő szerint ekkor is nagyon fontos, hogy alaposan dokumentálja a pórul járt sofőr az esetet:

• ott kell maradni a helyszínen
• minél több képet készíteni a kátyúról és a sérülésről úgy, hogy látsszon, hol történt az eset
• lehetőleg tanúk elérhetőségét is meg kell szerezi, és a sérült alkatrészeket is el kell tenni.

A Magyar Közút korábbi adatok szerint a bejelentések harmadát találja csak jogosnak. Sokszor pont azért döntenek a bejelentő kárára, mert nincs elegendő bizonyíték, vagy nem elég pontosan írják le az esetet.