Sok esetben a körülmények és leginkább kényelmi szempontok miatt döntünk úgy, hogy valamilyen digitális vagy okoseszközön olvasunk. Utazás közben mindenképpen előnyt jelent, ha nem egy több száz oldalas könyvet kell magunkkal cipelnünk, hanem csak egy mindössze néhány dekás hordozható eszközt kell a táskánkban elrejteni. Van azonban, amikor a praktikum a szövegértés rovására mehet.
Hátrány a gyengébb nyelvi minőség
A Valenciai Egyetem kutatói több mint két tucat, a szövegértésről 2000 és 2022 között publikált tanulmányt elemeztek, amelyekben közel félmillió résztvevő olvasási szokásait követték nyomon. Eredményeik azt sugallják, hogy hosszú távon a nyomtatott szöveg olvasása hatszor, sőt, akár nyolcszor is nagyobb mértékben javíthatja a szövegértési készségeket, mint ha táblagépen vagy e-bookon tennénk ugyanezt.
A kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy a digitális szövegek nyelvi minősége általában gyengébb, mint a nyomtatott szövegeké.
Ráadásul a közösségi médiában olvasható szöveg sokkal inkább társalgási szintű, és nem jellemző rá az összetett, logikai összefüggéseket tartalmazó mondatalkotás és az érvelés. Ezáltal a digitális szövegek általában sekélyebb olvasási és gondolkodásmódot igényelnek, mint a nyomtatott anyagok, melyeknek komplex összefüggéseiben, akár többszörösen összetett mondataiban, elmés szófordulataiban sokkal inkább elmerülünk.
A digitális olvasás hatékonysága korosztályonként eltérő
A tanulmány mindemelett azt is megállapította, hogy míg az általános iskolások esetében negatív kapcsolat van a digitális olvasás és a szövegértés között, a középiskolások és az egyetemisták esetében sokkal előnyösebb és hatékonyabb a szöveg befogadása, ha az valamilyen digitális platformon jelenik meg.
A szakemberek ennek is kiderítették az okát. Úgy vélik, hogy a kisgyermekek szövegértését sokkal jobban zavarják olvasás közben az olyan tényezők, mint a bejövő üzenetek vagy a különféle felugró ablakok, amelyek a digitális eszközön való olvasás során jelentkezhetnek. Mindez azzal magyarázható, hogy a kogníciónk, vagyis az észlelést, érvelést és emlékezést felölelő gondolkodási folyamat szabályozására való képességünk csak serdülőkorban fejlődik ki. Éppen ezért előfordulhat, hogy a kisgyermekek még nem rendelkeznek olyan képességekkel, melyekkel a digitális szabadidős olvasás során maguk tudnák szabályozni a tevékenységüket, a figyelmüket és a koncentrációjukat.
A fentiekből egyértelműen következik, hogy ha egy gyermek gyakrabban olvas digitális szöveget, mint nyomtatott könyvet, akkor a szókincse is sivárabb, egyszerűbb és hiányos lesz.
Szövegtípustól független a hatás
Bár tanulmányukban a kutatók nem adtak hangot annak, hogy elleneznék a digitális olvasást, ám azt egyértelműen kifejtették, hogy tapasztalataik alapján a digitális olvasási szokások nem kifizetődőek. Ennél fogva azon az állásponton vannak, hogy az iskolásoknak, különösen a kisiskolásoknak sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezniük a nyomtatott szöveg olvasására, mint a digitális olvasásra.
A kutatók leginkább akkor lepődtek meg, amikor kiderült, hogy a szabadidős célú digitális olvasás olvasási szokástól és platformtól függetlenül rontja a szövegértést. Vagyis nem csupán azok fogadják be nehezen egy-egy szöveg tartalmát, akik a közösségi médiát részesítik előnyben, hanem azoknak is csorbul a szövegértési képességük, akik oktatási webhelyeket, például a Wikipédiát olvassák.
A kedvenc könyvünk címére mindannyian emlékszünk. Ám ha egyik könyvet a másik után olvassuk, nem könnyű fejben tartani a kötetek címét. Vajon a te memóriád mennyire megbízható? Töltsd ki kvízünket, és percek alatt kiderül!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
