orvosi vizsgálat

Szeptembertől nem kell minden munkáltatónak kötelezően elvégeztetnie a munkavállalói orvosi alkalmassági vizsgálatát, a munkavédelmi törvény ugyanakkor rögzíti, hogy jogszabályban meghatározhatnak olyan foglalkozásokat, amelyek esetében nem lehet ezt elkerülni. A rendelettervezetet a kormány weboldalán tették közzé, és társadalmi egyeztetésre bocsátották.

Változik a kötelező orvosi vizsgálatok rendszere

A munkavédelemről szóló törvény (Mvt.) szerint szeptember 1-jétől megszűnik az általános jelleggel kötelező munkaügyi alkalmassági vizsgálat. Jogszabály ugyanakkor meghatározhat olyan foglalkozásokat, amelyek esetében a munkára való alkalmasságról továbbra is orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. A belügyminiszter a foglalkoztatáspolitikáért felelős nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben határozta meg az érintett munkaköröket.

A szöveg úgynevezett expozíciókat sorol fel, vagyis a káros hatásoknak való kitettséget, amelyekkel terhelt munkakörökben a foglalkoztatottak munkaalkalmassági vizsgálata kötelező marad. Ez a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt is rendszeres időközönként előírja a dolgozó egészségének ellenőrzését, aminek a költségét természetesen a munkáltatónak kell viselnie.

12 munkaterületen marad az orvosi vizsgálat

A rendelet melléklete tartalmazza a 12 kategóriából álló listát és azok fogalmi meghatározását. Ezek az alábbiak:

1. Éjszakai műszakban végzett munka

Az este 10 és reggel 6 óra közötti időszakra előírt munkavégzés esetén.

2. Zajos munkahely 

A felső beavatkozási határértéket meghaladónak tekintik azt a munkahelyet, ahol a teljes időtartamban (8 óra hosszat) meghaladja a zaj a 85 decibelt, illetve azt, ahol időnként a zajszint elérheti a 137 decibelt.

3. Terhelő munkahelyi klíma 

A munkahely melegnek minősül, ha a szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot, és az országos tisztifőorvos a hőség miatt figyelmeztetést vagy hőségriasztást adott ki. Zárt térben melegnek minősül a munkahely, ha 24 Celsius-foknál magasabb a hőmérséklet. A munkahely hidegnek minősül, ha a hőmérséklet a munkaidő több mint felében nem éri el szabadtéri munkahelyen a +4 Celsius-fokot, zárt téri munkahelyen pedig a +10 Celsius-fokot.

4. Fokozott járványveszély

Egészségügyi intézményekben az újszülöttek, koraszülöttek, csecsemő- és gyermekbetegek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör; óvodákban, bölcsődei ellátást biztosító intézményekben, szolgáltatásokban, csecsemő- és gyermekotthonokban a gyermekek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör. Közfogyasztásra szánt étel-ital (kivéve a csomagolt élelmiszerek és a nyers zöldség-gyümölcsfélék) előállításával vagy forgalmazásával foglalkozó, továbbá ilyen munkahelyeken tisztítást, takarítást végző dolgozók.

5. Ionizáló sugárzás

Sugárveszélyes munkahelyen (például ipari vagy orvosi izotóplaboratóriumok) vizsgálni kell a dóziskorlát túllépésével járó egészségkárosodási kockázatokat.

6. Optikai sugárzás

Lézer- és mesterséges sugárzások (UV-A, UV-B, UV-C, IR-A és IR-B) használatából eredő egészségi és biztonsági kockázatokat is vizsgálni kell.

7. Vibráció 

Prevenciós határértéket meghaladó rezgésnek számít teljes munkaidős (8 órás) munkavégzés esetén a kezeken vagy karokon a 2,5 m/s² rezgés, egész testre hatóan pedig már a 0,5 m/s² is.

8. Por- és azbesztártalom

Építőiparban, mezőgazdaságban vagy bármely egyéb területen tüdőfibrózist okozó poroknak vagy azbesztártalomnak kitett munkakörök.

9. Biológiai kórokozók

Egészségügyi és szociális ellátásban végzett munkák, beleértve az elkülönítő, valamint a kórbonctani részlegeket; klinikai, állatorvosi diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák; szennyvíztisztító vagy -elvezető, hulladékmegsemmisítő vagy -ártalmatlanító létesítményekben végzett munkák esetén.

10. Kémiai kórokozók

Minden olyan tevékenység, amelynek során a munkavállalót veszélyes anyag (ide értve a rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító anyagokat is) hatása érheti. Veszélyesnek számít minden olyan vegyi anyag, amely kockázatot jelent a dolgozók biztonságára vagy egészségére fizikai, kémiai vagy toxikológiai tulajdonságai és felhasználási módja vagy a munkahelyen való jelenléte miatt.

11. Nagy tömegű tehermozgatás 

Azok a munkahelyek tartoznak ide, ahol kézi tehermozgatást végeznek 10 kg felett.

12.  Fokozott baleseti veszély

• Magasban végzett munka: 2 méter felett.
• Föld alatti bányászati és mélyfúrási munkakörök (pl. kőolaj- és földgázlelőhelyek).
• Tűz- és robbanásveszéllyel járó munkák: ipari robbantóanyagok gyártásával, tárolásával, szállításával és felhasználásával kapcsolatos tevékenységek.
• Villamosüzemi munkakörök: erősáramú villamos berendezéseken feszültség alatti, feszültség közelében vagy veszélyes közelségében végzett tevékenységek.
• Egyéb baleseti veszéllyel járó munkakörök: pl. mozgó munkaeszközök vagy azok mozgó elemei, haladó (mozgó) termékek, alapanyagok mellett vagy közelében végzett munka.

A cél az, hogy a dolgozókat továbbra is megóvják az egészségügyi kockázatoktól, vagyis hogy a kötelező munkaalkalmassági orvosi vizsgálatok megszüntetésével se nőjön a munkahelyi balesetek száma. 

Ha érdekel, hogy miért tart krízistől az orvosi kamara, ide kattintva erről is olvashatsz.