Ekkorra teszik a nyugdíjkorhatárt

rezsi-szamla-nyugdijas
Olvasási idő kb. 3 perc

Egyre negatívabban látják a most 30-59 évesek nyugdíjas éveiket. Egy friss kutatás szerint úgy vélik, 70 éves koruk előtt biztosan nem mehetnek nyugdíjba.

Egyre borúsabbnak látják a most munkaképes korosztály tagjai nyugdíjas éveiket. Nemcsak az egyre növekvő nyugdíjkorhatár miatt aggódnak, de úgy vélik, valójában nem a pihenésről szól már nekik majd ez az időszak, továbbra is dolgozniuk kell. 

Sejtéseik egy része akár helyes is lehet, hiszen az elmúlt év során is nőtt a nyugdíj mellett munkát vállaló magyarok száma. 

Egyre többen dolgoznak a nyugdíj mellett

Hazánkban jelentősen nőtt az utóbbi években a 65 éves vagy annál idősebb foglalkoztatottak száma. 2015-ben közel 35 ezer 65–74 év közti foglalkoztatottat tartott számon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), míg 2022-ben már közel 110 ezren dolgoztak ebből a korosztályból, vagyis több mint háromszorosára nőtt a létszámuk. Továbbá Magyarországon – a nemzetgazdasági szintű trendhez hasonlóan – a 60 év feletti férfiak nagyobb arányban dolgoznak, mint a nők, bármely korosztályt is vizsgáljuk – erősíti meg egy, az Index által szemlézett kutatás összefoglalója is azt a vélekedést, ami a legutóbbi, nyugdíjakkal kapcsolatos kutatás során kiderült. 

A mai fiatalok 27 százaléka gondolja ugyanis azt, hogy neki is munkát kell vállalnia nyugdíjas éveiben a biztos megélhetéshez. Ez 6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezen kutatás során a 30-59 éves korosztályt kérdezték, a válaszadók többsége 69 éves korra tette a nyugdíjba vonulás várható időpontját, és a 70 éves korhatárt tartják valószínűnek a jövőbeni nyugdíjkorhatárként. 

A fiatalok attól tartanak, 70 évre is emelkedhet a nyugdíjkorhatár, mire érintettek lesznek benne
A fiatalok attól tartanak, 70 évre is emelkedhet a nyugdíjkorhatár, mire érintettek lesznek benneSzollár Zsófi / Index

A 70 éves kor lesz az új nyugdíjkorhatár?

Magyarországon 2014 óta törvényben szabályozott formában zajlik a folyamatos, sávos nyugdíj korhatáremelés, mely az egyes születési évjáratok küszöbértékei miatt évről évre emelkedik, azaz 

  • az 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. napon,
  • az 1953-ban született, a betöltött 63. életévük betöltését követően,
  • az 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. napon,
  • az 1955-ben született, a betöltött 64. életévük betöltését követően,
  • az 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. napon,
  • az 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életévük

betöltését követően vonulhatnak nyugdíjba. 

A Magyar Nemzeti Bank  2016-os elemzése szerint az állami nyugdíjrendszer a következő évben biztonságosan működtethető, a tanulmány ugyanakkor hangsúlyozza azt is, hogy ez a megállapításuk az adott szabályok és járulékszint mellett érvényes, ami azóta többször is változott, hiszen például 13. havi nyugdíj abban az időszakban még nem volt. 

Elképzelhető, hogy az MNB kutatói által prognosztizált 2030-as évek közepénél már korábban is jelentkezhetnek komoly fenntarthatósági problémák – írja a Profitline egy korábbi becslésre alapozva, amely szerint az idősek eltartottsági rátájának mostani szinten való rögzítése érdekében már 2030-ban 66 évre emelkedhet az állami nyugdíjkorhatár, 2040-ben pedig akár a 67 éves korhatár is indokolt lehet. Ha ez utóbbi valóban megvalósul, akkor

az 1973-ban és azután születetteknek már így kell kalkulálniuk.

A Díványon a napokban a nyugdíjhoz hiányzó napok pótlásával is foglalkoztunk. Az ezzel kapcsolatos teendőkről ebben a cikkünkben olvashatsz. 

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek