Biztosan te is hallottad már azt a (sokadszorra egyébként már egyáltalán nem vicces) megjegyzést, amikor elmondtad egy külföldinek, hogy magyar vagy, hogy „Are you hungry?” („Éhes vagy?”). De gondolkodtál már azon, hogy honnan származik hazánknak az Ungarn vagy Hungary megnevezése?
A magyarok más nyelveken való elnevezésének magyarázatai
Magyarország és a magyar nép külső megnevezése sok nyelvben nagyon hasonló hangalakjában és kiejtésében, ennek eredete a török onogur (’tíz törzs’, más magyarázatok szerint ’tíz nyíl’, amely szintén a törzsekre utal) elnevezésre vezethető vissza. A név ránk „ragasztásának” mikéntje ugyanakkor nem egyértelmű, több lehetséges okot is ismerünk.
Az onogur nevet valamikor az 5. és 9. század között adták a magyaroknak a szlávok, miután az onogur-bolgárok egykori hazájában laktak. Több hasonló példát is találni a történelemben, amikor egy népre úgy vitték át egy másik nevét, hogy a másikra rátelepedett, és életközösségre léptek. Így szállt át a britek neve az angolszászokra, a galloké a frankokra, a volhoké vagy valahoké a román népekre vagy például az illíreké a horvátokra. Ezekben az esetekben az idegenből jött uralkodó népre alkalmazták a behódolt és vele egyesült őslakók nevét. Lehetséges, hogy az onogurok vagy azok egy része a saját nyelvét a miénkre cserélte, és a szomszédos szláv népek ezt az új nyelvi közösséget az onogur névvel illették.
Előfordulhat, hogy a magyarok egy különböző nomád népekből álló törzsszövetség tagjai voltak, vagy úgy kapták a nevet, hogy azon a területen telepedtek le egy időre, ahol korábban az onogurok laktak, és így ragasztották rájuk az elnevezést. Az onogurok talán előbb elhagyták a törzsszövetséget, a magyarok viszont maradtak, de a szlávok továbbra is ezt a nevet alkalmazták a finnugor nyelvű magyarokra. Aztán végül ez a név terjedt el szerte Európában.
Az elnevezést egyik legősibb formájában a németből ismerjük: Ungarn (az n már német képző). A legtöbb szláv nyelvbe innen került át a szó, de már az n betű nélkül, helyette az u vált nazálissá. Így Magyarország neve a cseh nyelvben Uhry, Uhersko, a szlovákban pedig Uhorsko. (A csehben és a szlovákban a g mindig h-ra vált, így történik ez a cseh főváros cseh nevével is (a Prágából Praha lesz). Egyébként érdekesség, hogy a cseheknél és a szlovákoknál más a neve történelmi Magyarországnak, mint a jelenleginek. Előbbi neve az Uhry [uhri] vagy Uhersko [uherszko], és a szlovák Uhorsko [uhorszko], míg utóbbi a Maďarsko [magyarszko], ami sokkal jobban hasonlít a nálunk használatos alakra.
A lengyelben a nazális hang megmaradt, de az u hang v-vé vált, miközben a magánhangzó u-ból e lett: Węgry [vengri]. Ez került át az oroszba Vengrija alakban.
Melyik nyelvben került először „h” a magyarok nevének elejére?
Észrevehető, hogy ezeknél hiányzik a h a szó elejéről. Így van ez a skandináv nyelvekben (norvégul és dánul Ungarn, svédül Ungern, a finneknél pedig Unkari) vagy az olasz Ungheriában [ungería]. Bár ez utóbbi nyelvben a h mindig néma hang, így a kiejtésében semmiképpen nem szerepelne a h hang.
A német területek középkori latinságban a név még Ungri-Ungari. A szó elejére francia nyelvterületen került a „h”, amit a nálunk letelepedett vallonok hatására a 11. században, I. László idején a magyar források is átvettek. Ennek a hangnak a feltűnése talán annak köszönhető, hogy a nyugat-európai írástudó papokat a politikailag és katonailag hasonlóan problémás hunokra emlékeztették az onoguroktól nevet kapó magyarok.
A franciában írásban megmaradt a h, de nem ejtik ki, a következőképpen néz ki Magyarország neve: Hongrie, ejteni pedig [ongri]-nak ejtik. A francián kívül írják, de nem ejtik a h-t a spanyolban (Hungría), a portugálban (Hungria) és a katalánban (Hongria) sem. Ezután került ez a szó a további nyelvekbe, például az angolba. Ahol volt h hang, régen úgy gondolták, hogy az írásban szereplő h ejtendő is, így alakult ki az angol Hungary név. Hasonló a helyzet a hollandoknál is, náluk Hongarije Magyarország.
Bár Magyarország külső elnevezése egy török szóból ered, érdekesség, hogy manapság Törökországban a saját belső megnevezésünkhöz hasonlatosan Macaristan néven emlegetnek minket, ha az országunkról van szó.
És vajon mit gondolnak a külföldiek a magyar nyelvről? Ide kattintva megtudhatod.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
