magyar iszlám

Tekintsünk most egy kicsit magunkba. Ha megnézünk egy török kosztümös sorozatot, vagy belefutunk egy Isztambulban játszódó szappanoperába, agyunkban azonnal bekapcsolódik valamilyen romantikus vágy a Kelet világának megismerése iránt. És itt nem csak a főszereplők ellenállhatatlan bájáról van szó. Alig másfél évszázaddal a török hódoltság megszűnése után honfitársaink már orientalista szellemben kutattak, írtak, építkeztek. Ennek oka részben a magyarság sajátos, keleti eredettudatában gyökerezik. De ma sem kell messzire utaznia annak, aki meg szeretné ismerni a Kelet misztikus világát meghatározó iszlám vallást. És annak sem, aki végre le szeretne számolni az iszlámot övező tévhitekkel.

Iszlám egyházak Magyarországon

"Az iszlám-vallás törvényesen elismert vallásnak nyilváníttatik" – így szól az iszlám vallást már 1916-ban elfogadó első paragrafusa. Ezt követően főleg nagy nagy orientalistáinknak, Vámbéry Árminnak, Goldziher Ignácnak és Germanus Gyulának köszönhetően kulturális intézetek, egyetemi szakok indultak azzal a céllal, hogy a magyar társadalom többet tudjon meg az ismeretlenség homályába burkolózó Keletről. 1931-ben pedig megalakult az első magyar (akkori, de ma már helytelen szóhasználattal) mohamedán egyház is.

Magyarországon ma két egyházként bejegyzett muzulmán közösség létezik. Az 1988 óta fennálló Magyar Iszlám Közösség a hazánkban élő magyar állampolgárságú muszlim hitvallásúak gyülekezete. Ez a közösség deklaráltan a világ minden muzulmánjával (vigyázzunk, nem mohamedán, ami egyszerre helytelen és sértő megnevezés a vallás hívei számára) hitközösséget vállal. Gyülekezete hangsúlyosan magyar kötődésű tagokból áll, és megközelítőleg 5000 főt számlál. A budapesti központú egyház jó viszonyt ápol a hazai keresztény és zsidó felekezetekkel. A belső konfliktusokat maga mögött hagyó szervezet ma fontos missziós tevékenységet végez, amelynek köszönhetően adományokkal segítik – felekezettől függetlenül – a katasztrófa sújtotta területeken élőket, a határon túli magyar szervezeteket és a hazai rászorulókat is. Ezek mellett számos kulturális programmal, arab nyelvórákkal, iszlám történelem- és hitoktatással várják akár a nem muszlim vallásúakat is. A pénteki ima beszédei magyarul és arabul is követhetők. És bizony vannak követők idehaza is. Az iszlám valláshoz tartozók aránya egyértelműen növekvő tendenciát mutat:

A másik hazai iszlám közösséget, a Magyarországi Muszlimok Egyházát 2000-ben alapították. Sulok Zoltán Szabolcs az egyház képviseletében a Díványnak nyilatkozva elmondta:

A Magyarországi Muszlimok Egyháza alulról szerveződve alakult meg, deklaráltan azzal a céllal, hogy minden Magyarországon élő, tartózkodó muszlimnak segítséget nyújtson az iszlám gyakorlásában. Azóta aktív résztvevői vagyunk a vallási párbeszédnek, jó kapcsolatot ápolunk keresztény, zsidó, buddhista, hindu és más vallási közösségekkel is. Rendszeres ismeretterjesztő programjaink vannak az iszlám iránt érdeklődők számára, könyveket adunk ki, illetve kiadtuk a Korán fordítását is 'A Kegyes Korán jelentése magyar nyelven' címmel.

Az egyház továbbá lehetőséget biztosít minden muzulmán számára az iszlám öt alappillérének betartására: a napi öt imára, az adakozásra, az Áldott Ramadam hónapjában a böjtölésre, és arra, hogy legalább egyszer élete során teljesíthesse a mekkai zarándoklatot. A Ramadam havi böjt az egyik legfontosabb ünnepnek számít a muszlimok életében. Bár az előírás szerint napkeltétől napnyugtáig tiltott többek között az evés, az ivás, a dohányzás, napnyugta után az ünnep a családi összejövetelekről, közös étkezésekről és egymás megajándékozásáról szól. A Magyar Iszlám Közösségéhez hasonlóan a Magyarországi Muszlimok Egyháza is ismeretterjesztő, művészeti, karitatív és természetesen vallási programokkal várja az érdeklődőket, felekezettől függetlenül.

Tévhitek az iszlám kapcsán

Különféle motivációk, félreértések és természetesen a Korán széles körű értelmezése miatt (az iszlám világ közel sem olyan egységes, mint hisszük) rengeteg tévhit kering a muzulmán közösségekről. Az egyik közkeletű tévhit a nők helyzetével áll kapcsolatban. Bár számunkra legalábbis tradicionálisnak felfogásnak számít az, hogy a nőknek nem szabad kihívóan öltözködniük és viselkedniük, valójában teljesen egyenrangúnak számítanak a férfiakkal, és – a híresztelésekkel ellentétben – joguk van munkát vállalni. Házasság esetén a menyasszony hozományt kérhet a vőlegénytől, válás esetén pedig a férjnek ki kell fizetnie a feleségét. Kifejezetten elítélendő továbbá, ha egy muszlim férfi elhagyja, elhanyagolja a családját, vagy erőszakosan bánik vele.

Apropó, öltözködés! Mint az a Magyar Iszlám Közösség anyagaiból is megtudható, az iszlám a szerénységre és egyszerűségre törekszik. Továbbá elvei szerint senkit sem lehet szexuális tárgyként kezelni. A kihívó öltözködés tilalma pedig nem csak a nőkre, hanem bizony a férfiakra is vonatkozik.

Luxusban utazol? Tarts velünk az Orient expresszen, és nézd meg, miként lehet fényűző díszletek között a Keletre utazni!