leltár hiány

A leltárhiány hideg szó, mint a raktárak sötét sarkai, ahol a polcokon sorakozó áruk némán várják, hogy valaki számba vegye őket. De a leltárhiány sosem csak számokról szól, mindig ott van mögötte egy vagy több ember. Az eltűnt tételek mögött rejtőznek a fáradt tekintetek, az éjszakai műszakok süket csendje, a monoton mozdulatok súlya. Minden hiányzó darab egy apró történet: egy elkalandozott gondolat, egy pillanatnyi figyelmetlenség, egy elfelejtett rendelés, egy rossz helyre tett doboz. És ha emiatt elvesztünk egy jó kollégát, akkor érezzük csak meg igazán a hiányt, ami nagyobb lehet, mint bármi, amit egy leltár összeírhatna.

Mikor beszélünk leltárhiányról?

„A leltárhiány a leltári készletben ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány” – fogalmaz a Munka Törvénykönyve. Nem arról van szó tehát, ha valaki titokban elemel valamit, hanem amikor nem lehet megállapítani a hiány keletkezésének okát és módját.

Nem beszélhetünk leltárhiányról, ha a hiány előre nem látható okból, vis maior, bűncselekmény vagy egyéb szándékos károkozás következtében keletkezett.

Az én pályafutásom 20 éve alatt leltárhiány miatt egyetlen eljárás sem indult. A legtöbb hiány ugyanis egyértelműen visszavezethető volt más okokra

– mondta el a Díványnak Katkics Attila HR-szakértő, aki szerint jellemzően olyan esetekről van szó, amelyeket folyamathibák okoztak, például:

• nem egyértelműen beazonosítható egy termék cikkszáma,  
• hiányzik a vonalkód,
• rossz a bizonylatolás,
• nincsenek figyelmeztető kezelési szabályok, 
• hiányos a kommunikáció,
• vagy nincs keresztellenőrzés.

Ez utóbbi azt jelenti, hogy papíron átvette valaki a terméket, de valójában az nem, vagy sérülten érkezett meg, amit még azonnal, de legalább is a betárolás előtt észre kellett volna venni. Ilyen lehet az például, ha egy zsák kiszakadt, egy üveg eltört, egy festék beszáradt, amikre a külsérelmi nyomokból is következtetni lehet.

Ez a leltárfelelősség megállapításának előfeltétele

Mivel leltárhiány csak akkor állapítható meg, ha a hiány oka ismeretlen, nem lehet azt egyetlen konkrét dolgozó számlájára írni. Ugyanakkor jogos elvárás a munkáltató részéről, hogy ne legyen hiány a leltárban. A készlet megóvásában a dolgozókat is érdekeltté kívánják tenni, ezért az érintettekkel leltárfelelősségi megállapodást szoktak kötni. Ennek azonban szigorú törvényi követelményei vannak.

A leltárfelelősség feltétele, hogy

• legyen erről aláírt írásbeli megállapodás,
• megfelelően dokumentálják a leltári készlet átadását-átvételét,
• az érintett dolgozó legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen végezzen munkát.

A legtipikusabb az éves leltárok tartása, vagyis ez azt jelenti, hogy a dolgozónak legalább egy éve a cégnél kell lennie, és a készlettel kapcsolatos munkakörben kell dolgoznia, különben a leltárfelelőssége nem állapítható meg, akárcsak, ha a fenti feltételek bármely más része nem teljesült.

A szoftverek természetesen képesek napi leltárt is készíteni, de életszerűtlen, hogy egy-egy új belépő esetén a számítógépes leltárokat mindig újra kinyomtassák, és az illető az összes cikk meglétét fizikálisan ellenőrizze

– mutatott rá a szakember. 

Kinek kell fizetnie és mennyit a leltárhiányért?

A fő szabály, hogy a leltárhiányért a munkavállaló a vétkességére tekintet nélkül felel. Vagyis ha őt ruházták fel a leltárfelelősséggel, akkor tőle kérhetik a veszteség megtérítését, függetlenül attól, hogy ki követett el hibát. Amennyiben egyedül kezeli a leltári készletet, akkor a teljes hiány őt terheli. Ha a leltári készlethez más kolléga is hozzáfér, ehhez a felelősnek írásban hozzá kell járulnia, mivel adott esetben helyette is ő viszi el a balhét.

Ha a leltárfelelősség többek között oszlik meg, mert felváltva, vagy egyszerre többen kezelik a készletet, akkor az érintett dolgozók legfeljebb 6 havi átlagkeresetének együttes összege követelhető rajtuk. Ez az átlagkereset valamennyiük bérére egyaránt vonatkozik. 

Ha van három dolgozó, és az egyik százezret keres, a másik kettőszázat, a harmadik meg háromszázat, akkor a kétszázas átlagjuk hatszorosát kell mindenkinek becsengetnie, vagyis, aki a legkevesebbet keresi, az nagyon rosszul jár

– magyarázta Katkics Attila.

Ha pedig a hiány egy része természetes mennyiségi csökkenésből és a kezeléssel járó forgalmazási veszteségből származik, azt le kell vonni belőle. Szemléletesség kedvéért, ha például egy kádnyi vizet tárolnak be, majd amikor érte jön az ügyfél, és egy része már elpárolgott, a maradék pedig bealgásodott, azért a leltárfelelősök nem tartoznak kártérítéssel. Az ilyen, kálónak nevezett fogyást a készlet százalékában szokták megadni.

Ugyancsak nem számoltatható el a leltárfelelősséget vállaló dolgozó, ha a hiány oka megállapítható, és így kiderül, hogy az

• nem megfelelő kezelésből,
• adminisztrációs hibákból,
• vagy őrzési hiányosságból

keletkezett. 

Mennyi idő van a leltárfelelősség érvényesítésére?

Ha a leltár hiányt állapít meg, a munkáltatónak 60 napja van, hogy érvényesítse a kárigényét. Ez jogvesztő határidő, ami azt jelenti, hogy ha a cég túllépi ezt az időt, akkor a veszteségét nem tudja a leltárfelelősség alapján megfizettetni. 

Ugyanakkor egy olyan munkáltató, amely ki tudja használni az erejét, a jogszabályban megszabottaknál is keményebb házi szabályokat hozhat, amiket, ha a dolgozó aláír, akkor nincs apelláta a hiány esetén

– figyelmeztetett a szakember, hozzátéve: olyanról még nem hallott, hogy a dolgozói térből eltűnt irodaszerek vagy a konyhából meglovasított kávégép miatt indult volna leltárfelelősségi eljárás. 

Ha az is érdekel, hogy a kirótt adóbírság hogyan felezhető meg, arról ide kattintva olvashatsz.