kereső fém

A föld mélye néha meglepetéseket tartogat. Egy egyszerű séta során, miközben egy furcsán csillogó tárgyra bukkansz a talaj felszínén, a képzeleted azonnal meglódul: egy régi érme, egy értékes ékszer, vagy valami egészen különleges kincs lehet? Ahogy lehajolsz és megérinted, nemcsak a múlt egy darabja, hanem a megtalálása által kiváltott izgalom is szinte tapinthatóvá válik. Ez az izgalom az, amihez a fémkeresőzők nap mint nap hozzájuthatnak – tevékenységük pedig néha olyan hihetetlen felfedezésekhez vezet, amelyek a történelemkönyveket is átírhatják.

Mit kell tudni a fémkereső készülékekről?

A fémkeresők olyan elektronikus eszközök, amelyek különböző típusú fémek jelenlétét érzékelik a talajban. A fejlettebb modellek rendelkeznek olyan funkcióval, amely lehetővé teszi bizonyos fémtípusok kizárását a keresés során. Például be lehet állítani, hogy a készülék ne jelezzen rozsdás vasat vagy alumíniumot. Így nem kell attól tartani, hogy egy söröskupakért ássuk fel a fél Gellért-hegyet.

• Működési elv: a fémkeresők elektromágneses hullámokat bocsátanak ki, és érzékelik a visszaverődő jeleket. Az eltérő fémtípusok más-más frekvencián verik vissza ezeket a jeleket, így a készülék képes különbséget tenni például egy érme és egy rozsdás kulcs között.
• Érzékelési mélység: az érzékelési mélység sok tényezőtől függ, köztük a talaj összetételétől, de a tárgy méretétől is. Általánosságban a hobbikategóriás készülékek 15–30 cm mélységig érzékelnek, míg a professzionális modellek akár 1,5 méteres mélységben is képesek kimutatni fémtárgyakat.
• Árak és bérlési lehetőségek: az alapmodellek ára 50–150 ezer forint között mozog, míg a professzionális készülékek ára elérheti a több millió forintot. Bérlés esetén napidíjért használhatunk professzionális eszközöket; ez Magyarországon jellemzően 10–30 ezer forint között van naponta.

A megfelelő eszköz kiválasztása elengedhetetlen ahhoz, hogy ténylegesen élvezhessük a fémkeresés izgalmát anélkül, hogy csak az időnket pocsékolnánk. Különben úgy járunk, mint Homer Simpson, aki hiába pásztázta végig Springfield zöldfelületeit, csak földalatti vezetékek, konzervdobozok és rozsdás szögek „gazdagították”.

Ezek voltak a legizgalmasabb fémkeresős felfedezések

A fémkeresők segítségével az elmúlt évtizedekben elképesztő felfedezéseket tettek világszerte. 2009-ben Nagy-Britanniában egy staffordshire-i férfi egy rendkívül gazdag angolszász kincsre bukkant, amely több mint 3 és félezer tárgyat tartalmazott, köztük arany- és ezüstékszereket. Ez a lelet akkoriban 3,2 millió fontért kelt el egy aukción, ami mai árfolyamon számítva a másfél milliárd forintot is meghaladja.

A legrégebbi ismert fémkeresős találatok közé tartozik egy bronzkori aranykorong, amelyet még az 1930-as években fedeztek fel Svájcban. Az elsőként feltételezett vallási vagy dekoratív szerepén túl a későbbi kutatások megvilágították, hogy ennek a 3–4 ezer évvel ezelőtti kultúrának a csillagászati és naptárszámítási ismeretei jóval fejlettebbek voltak, mint azt korábban gondolták. Az ehhez hasonló tárgyak felbukkanása arra készteti a történészeket, hogy újraértékeljék az adott korszak technológiai és tudományos képességeit.

Az egyik legváratlanabb fémdetektoros felfedezés 1985-ben történt Finnországban, amikor egy hobbikereső egy második világháborús katonai raktárat talált tele fegyverekkel és dokumentumokkal. Az ilyen – ebben az esetben szó szerint is – bombasztikus hírek világszerte fémkeresőzők ezreit inspirálják, azonban fontos tudni, hogy mindez jogi és etikai kérdéseket is felvet.

Ilyen a magyar szabályozás

Magyarországon a fémdetektor-használat szigorúan szabályozott. A jogszabályok fő célja annak megakadályozása, hogy fontos leletek kerüljenek a feketepiacra vagy sérüljenek meg a feltárás közben. A 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről kimondja, hogy

a föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon.

Emiatt az ilyen javak kutatása engedélyhez kötött. Érdemes megjegyezni egy évszámot is: 1711. Az ez előtt keletkezett tárgyakra és nyomokra vonatkozik a teljes törvényi szigor, a későbbieket csak akkor kell a területileg illetékes jegyzőnek bejelenteni, ha a jelenlegi tulajdonosa beazonosítható. De miért éppen 1711? – kérdeztük meg egy régésztől. 

1711-ben zárult le a Rákóczi-szabadságharc, amely politikai és társadalmi értelemben egyaránt korszakhatárt jelentett hazánk történetében. A szatmári béke megkötésével az ország belépett a modern kori átalakulás időszakába, amelyben a régészeti emlékek jellege is jelentősen megváltozott

– mutatott rá Sohajda Attila, aki szerint ez az időpont egyben lehetőséget ad arra, hogy a régészeti örökség kategóriájába sorolt tárgyak egyértelműen a történeti értékű, preindusztriális korszakból származó emlékeket képviseljék. A szabályozás ezzel biztosítja, hogy az ilyen leletek tudományos vizsgálata hozzájáruljon múltunk pontosabb megértéséhez.

Ilyen engedélyekre van szükség

Ezért többféle kötelezettséget is előír az Építési és Közlekedési Minisztérium Műemlékvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága, amely a kormány örökségvédelmi feladatai közül 2022-ben a régészet szakterületét „megörökölte”:

• Engedélyek megszerzése: a fémdetektor használatához engedélyt kell kérni a hatóságtól. Az engedélykérés során meg kell jelölni a kutatás területét és célját. Ez az Építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását Támogató Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) segítségével történhet egyedi kóddal vagy az Ügyfélkapun keresztül.
• Földtulajdonosi hozzájárulás: magánterületen kizárólag a tulajdonos előzetes írásbeli engedélyével lehet keresőzni, közterületeken további különös engedélyek is szükségesek lehetnek. Nyilvántartott régészeti lelőhelyre minden esetben elutasítják a kérelmet, márpedig ilyenből több mint 400 ezer van az országban.
• Felfedezés bejelentése: bármilyen történelmi, kulturális vagy természeti értékkel bíró találatot haladéktalanul be kell jelenteni a helyi önkormányzatnak vagy a területileg illetékes múzeumnak, amely rendelkezik régészeti gyűjtőkörrel. 

A talált tárgyak ugyanis akkor sem válnak automatikusan a felfedező tulajdonává, ha az előzőleg minden szükséges engedélyt beszerzett. A felfedezés bejelentése után szakértői értékelés következik, aminek eredményeként a leletet állami tulajdonba helyezhetik, de ezzel egyidejűleg kompenzációban részesíthetik a „becsületes megtalálót”.

Pénz jár a szabályos fémkeresőknek

A díjazás mértéke figyelembe veszi

• a lelet értékét: minél értékesebb vagy ritkább a talált tárgy, annál nagyobb lehet a megtaláló által kapott jutalom;
• a körülmények megfelelőségét: például a lelet bejelentésének gyorsaságát és a szabályos feltárási körülmények meglétét;
• az egyedi tárgyakhoz való állami hozzáférés jelentőségét: ha a tárgy különösen fontos tudományos vagy kulturális szempontból.

Ezek a törvénytelen fémkeresőzés következményei

Ha viszont valaki engedély nélkül áll neki a fémkeresőzésnek, vagy van ugyan papírja, de elmulasztja a bejelentést, ha talál valamit, az bizony komoly jogi következményekkel jár. A szankciók magukban foglalhatnak többféle büntetést:

1. Pénzbírságot: több százezres, sőt milliós nagyságrendű büntetések szabhatók ki a szabályok megszegéséért.
2. Szabadságvesztést: súlyosabb esetekben börtönbüntetést is kiszabhatnak, ha például szervezetten végezték a törvényellenes tevékenységet.
3. Eszközök elkobzását: a fémkeresőt és minden egyéb kapcsolódó eszközt lefoglalhatnak a hatóságok.

A fémdetektorozás tehát lehet érdekes és tanulságos hobbi, de csak akkor, ha a jogszabályok betartásával űzik. A múlt felfedezése felelősség is, hiszen a megtalált emlékek hozzáadnak a közösség ismereteihez és örökségéhez. És miközben az árverési oldalakon az előkerült régi pénzeket jellemzően pár száz forintért kínálják, a lelőhelyről való eltávolításuk miatt ellehetetlenülő tudományos felfedezések értékét felbecsülni sem lehet.

Vannak olyan tudományos felfedezések is, amelyeket a legtöbben csak megmosolyognak, pedig ezek mögött is komoly munka áll. Ilyenekről olvashatsz ebben a cikkünkben.