Kürti nem rejti véka alá, hogy nem támogatják a kötelező sisakhasználatot, ez ugyanis, ahol csak bevezették, visszavetette a két keréken közlekedők számát, illetve a közbringarendszerek használatát is jelentősen megnehezíti. A Magyar Kerékpárosklub inkább a biciklisekre bízná, mikor teszik fel a sisakot.
Az interjúban, amelynek legérdekesebb részeit itt, lejjebb videó formátumban tekintheted meg, Kürti Gábor elmondta: a fővárosi és a vidéki kerékpározás története az ötvenes évek után elvált egymástól.
A nagyvárosokban ekkor a járdák egyre keskenyebbek lettek, a parkoló autók is elvették a helyet a biciklisektől,
így bár kisebb településeken megmaradt népszerűnek a kerékpáros közlekedés, a városokból kiszorult. A kilencvenes évek, végén az ezredforduló környékén fordult meg ez, Budapesten azóta lezajlott egy komplett bringás forradalom, most már itt is egyre többen bicikliznek, és a szabályok is itt születnek – miközben a vidéki élethelyzeteket alig ismerjük a fővárosban.
Ebben alakulhat át a kerékpáros KRESZ
2010-ben módosították utoljára a kerékpáros KRESZ-t: ekkor nyitották meg az egyirányú utcákat a biciklisek előtt, illetve hozták létre a busz-kerékpár sávokat. Most ismét változások közelednek, melyeket nemcsak felsorolt, de kommentált is az interjúban Kürti Gábor.
- Kötelező oldaltávolság rögzítése előzéskor: jelenleg a KRESZ biztonságos oldaltávolságot ír csak elő, számszerűsítés nélkül, az ő javaslatuk lakott területen belül legalább egy méter, lakott területen kívül pedig másfél méter.
- Maguk nem javasolták, de egyetértenek azzal az ötlettel, hogy a buszsávokat alapértelmezettként használhassák a biciklisek, ne csak bizonyos körülmények fennállása esetén, mint ahogyan ez ma érvényes.
- Az autóknak egyirányú utcák biciklivel alapértelmezetten kétirányúvá tétele kapcsán vita zajlik: a Kerékpárosklub szerint is problémás, ha nem lehet tudni, hol számítson egy autós biciklis felbukkanására, ezért maradnának a kitáblázásnál.
- A szülők a tervek szerint a jövőben kísérhetnék biciklivel gyereküket járdán – jelenleg ez nem lehetséges, a gyerek főúton, a felnőtt járdán nem biciklizhet, a helyzetet rendezné ez a változtatás.
- Kanyarodás során jelenleg végig kell kézzel jelezni szándékunkat, a jövőben elégséges lehet csak a kanyarodás kezdetén jelezni ezt, majd két kézzel fogni a kormányt.
- A kerékpáros övezet is megjelenik a tervek közt: ezt ők kerékpáros utcaként képzelnék inkább el, ahol csak célforgalom közlekedhet, és egymás mellett is szabad biciklizni, valamint nincs jobbkéz-szabály. A kerékpáros övezet ez utóbbit megtartaná.
- Lakó-pihenő övezetekben a táblaképben jelölnék a 20 kilométer/órás sebességkorlátozást – ezt Kürti Gábor szerint mindenki rosszul tudja, és 30-nak hiszi jelenleg
- Az utak mentén nem kellene libasorban haladni, hanem több kerékpár is haladhatna egymás mellett, bolyban, ami biztonságosabbá tenné az autósok előzési manővereit
- A kis teljesítményű rollereket a Kerékpárosklub az elektromos rásegítésű biciklikkel azonos kategóriába helyezné, a nagyobb teljesítményűeket pedig a segédmotor-kerékpárokkal egy kategóriába. Ebben még nem jutottak dűlőre a jogalkotóval, amely tiltaná a főútvonalon rollerezést, ez viszont a járdára hajtaná a rollereseket. A tervek szerint 14 év fölött és bukósisakkal lehetne e-rollerezni
- Életkori korlátozást kapna a biciklizés is: az utakon 12 év alatt szülői felügyelettel lehetne kerékpározni, 6 év alatt pedig egyáltalán nem, amit lakó-pihenő övezetekben és kerékpárutakon oldanának fel – vidéken ennek betartását nem tartja életszerűnek a Kerékpárosklub elnöke.
- Állandó világítást, nappali fényt vezetne be a jogalkotó a biciklikre, míg a Kerékpárosklub nem nyúlna a jelenlegi szabályzáshoz: Kürti Gábor szerint az állandó fény esetében nagy a veszélye annak, hogy lemerül a lámpa egész napos biciklizés idején.
- Az álló kocsisor előzésében bővítenék a lehetőségeket, a nagyon lassan haladó kocsisor is előzhetővé válna, ami életszerű szabálynak tűnik.
- Tévhit, hogy a zebrán tolni kell a kerékpárt: ez nem így van, csak nincs elsőbbsége a biciklisnek, ezt most egészen világosan is megfogalmaznák, ami szerintük is hasznos.
- A kötelező kerékpárút-használat enyhítéseként a menetirány szerinti bal oldalon futó kerékpárutat sem lenne kötelező használni, ennek is látják az élethez igazodó jelentőségét.
Kicsit Balkán vagyunk
Megkérdeztük Kürti Gábortól azt is, mennyire szabálykövető a magyar bringás társadalom: válasza szerint épp annyira, mint az autós vagy „villamosos”, hiszen ugyanazok az emberek közlekednek ugyanabban a térben különböző eszközökkel.
„Kicsit balkáni dolgok vannak a szabálybetartásban meg a szabályalkotásban is.
Mindenki tudja, milyen szabályokat nem kell betartani, mert úgyse ellenőrzik, meg nincs értelme, és egy csomó így is van.
Ha azt mondják valakinek a faluban, hogy vedd fel a sisakot a szépen dauerolt hajadra, akkor nem fogja felvenni, a rendőr nem fogja megbüntetni. Van egy szabály, komolytalan az egész, és szerintem ez az egész szabályalkotásnak a hitelét kérdőjelezi meg” – fogalmazott.
Egy ultrakerékpáros egészen hihetetlen teljesítménye ez: Szőnyi Ferenc áttekerte Indiát és beszélt is nekünk róla.
