Gyakran foglalkoztatja az embereket az intuíció és a premoníció misztikus területe, de vajon mit mond erről a tudomány? Létezik erre valós magyarázat, vagy pusztán véletlen egybeesés lenne?
A figyelmeztető belső hang
Premoníciónak nevezzük azt a jelenséget, amikor valaki úgy érzi, hogy előre tud valamit egy jövőbeli eseményről, amelyről még nincs konkrét információja. Ez lehet egy hirtelen fellépő rossz érzés, vagy egy éjszakai álom, esetleg egy „belső hang”, amely arra figyelmeztet, hogy valami történni fog. Egyes emberek gyakran tapasztalnak ilyen megérzéseket, és éppen ezért hiszik azt, hogy valamilyen természetfeletti képesség, vagy egy felsőbb hatalom segíti őket a jövő megérzésében.
Véletlen egybeesés vagy intuíció?
Bár a premoníció sokak számára egy misztikus, titokzatos képességnek tűnik, amely révén előre láthatjuk a jövőt, a tudomány ennél jóval földhözragadtabb magyarázattal szolgál. Vehetjük úgyis, hogy a premoníció és az intuíció közötti határvonal gyakran elmosódik, hiszen mindkettő a jövő előrevetítését sugallja. Azonban a tudósok úgy vélik, hogy amit premoníciónak érzékelünk, az valójában intuíció, vagyis az agyunk által feldolgozott apró jelekre adott válasz.
Daniel Kahneman pszichológus a Gyors és lassú gondolkodás című könyvében úgy írja le az intuíciót, mint egy mechanizmust, amely lehetővé teszi számunkra a gyors döntéshozatalt a tudatalatti tapasztalataink és megfigyeléseink alapján. Mivel az agyunk rengeteg információt dolgoz fel a háttérben, amelyeket nem tudatosan észlelünk, az ezekből kapott információkból következtethetünk jövőbeli eseményekre anélkül, hogy tudatában lennénk annak, hogy pontosan miképp is jutottunk erre a megérzésre. Ha például érzed, hogy valami baj van, de nem tudod megmondani, miért, akkor lehet, hogy olyan tudatállapotot észleltél (például szokatlan zaj az autóból), amit az agyad már feldolgozott, de te nem vetted észre. Ez tehát inkább az agy gyors, intuitív válasza, mint jövőbelátás.
Így érzik meg az emberek a jövőt
Az elmúlt években a premoníciók jelenségét komolyan vizsgálták, de a legtöbb tudományos kutatás nem talált megfelelő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy valóban képesek lennénk a jövőbeli eseményeket megjósolni.
Daryl Bem amerikai szociálpszichológus híres tanulmányában azt állította, hogy az emberek képesek lehetnek előre érzékelni a véletlenszerű eseményeket. A Reversed causality néven ismert jelenség éppen azzal foglalkozik, hogy az emberek előre tudják, hogy mi fog történni, még mielőtt ténylegesen bekövetkezne. Bár Bem kísérletei széles körben elterjedtek, és nagy visszhangot keltettek, azonban a tudományos közösség többszöri megismétlése után sem találtak megerősítő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a premoníció valóban létezne.
A tudomány jelenlegi álláspontja szerint az emberek a valószínűségszámítás és a mintafelismerés alapján „érzik meg” a jövőt.
Az agyunk annak köszönhetően, hogy folyamatos információkat gyűjt és dolgoz fel, képes bizonyos jövőbeli kimeneteleket előre látni, azonban ezek inkább tudatalatti döntéshozatalként működnek, semmint valódi jövendölés.
Ilyen a megérzés tudománya
Számos pszichológiai kísérlet igazolta, hogy az emberi agy kiválóan képes felismerni a mintákat, még akkor is, ha azok nem mindig tudatosulnak. Tehát a megérzések valójában ezen minták felismerésének az eredményei lehetnek. Amikor megtapasztalunk egy ismerős helyzetet, az agyunk ezt összehasonlítja a korábbi tapasztalatainkkal, és gyors, intuitív, tudatalatti következtetéseket von le. Ha ez a következtetés helyesnek bizonyul, akkor elhitetjük magunkkal, hogy kvázi megjósoltuk a jövőt, vagyis előre megéreztük, hogy mi fog történni.
A tudomány és misztikum határán: a jövő érzékelése
Gyakran misztikus jelenségként kezelik a premoníciókat, ezzel szemben a tudományos közösség inkább az intuíció és mintafelismerés irányába hajlik, amikor a jövő érzékelését próbálják megmagyarázni.
Az emberi agy rendkívül összetett és lenyűgöző módon képes feldolgozni a kapott információkat, és gyors következtetéseket levonni azokból.
Abból a szempontból, hogy ezek a következtetések időnként pontosnak bizonyulnak, inkább az agy kifinomult működésének köszönhető, semmint valamilyen természetfeletti erőnek.
A jövő megérzésére vonatkozó állítások valószínűleg további vitákat is szülhetnek majd, ám a jelenlegi tudományos megközelítés szempontjából nincsenek konkrét bizonyítékok arra, hogy valóban képesek lennénk a jövőt előre látni. Amit a legtöbbünk megérzésnek hív, az valójában az agy intuitív munkája, amely gyorsan felismeri a környezetben meglévő mintákat és ezek alapján jövőbeli kimeneteleket jósol meg. Bár a premoníciók sokak számára továbbra is természetfelettinek tűnhetnek, a tudomány inkább az evolúciós folyamatok és a pszichológiai mechanizmusok szerepét hangsúlyozza a jelenség mögött.
Ez a férfi előre megjósolta a Titanic katasztrófáját: vagy véletlen egybeesés lenne? Olvasd el a cikkünket ide kattintva.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
