Gyermekeink és szüleink azok, akik számára szeretnénk mindent megadni, hogy megteremtsük jólétüket életük kezdetén vagy éppen alkonyán. A gondoskodás mindkét irányba a szeretet kifejeződése, de nem lehet eltekinteni az anyagi vonzatoktól sem. Az egészségügy, az iskoláztatás és a lakhatás megoldása ma már elképesztően magas költségekkel jár, ami a legtöbb magyar családnak komoly kihívást jelent. Mindhárom terület olyan ugyanis, ahol az állami ellátás sokszor nem elegendő. Megmutatjuk, mit jelent mindez forintosítva, és hogyan lehet ezt az összeget előteremteni.
Magánegészségügy: a minőségi egészségért
Tegyük fel, hogy a gyereked egy éve vár egy műtétre, de az idő sürget, a várólisták pedig egyre csak hosszabbodnak. Ugye, mindent megtennél érte, hogy lerövidítsd a várakozási időt és ezáltal a fájdalmait is? A magyar közegészségügy leterheltsége miatt a magánegészségügy ma Magyarországon sok család számára nem luxus, hanem szükséglet, különösen akkor, ha a gyors és megbízható ellátás a cél. Az ember a hozzátartozói vagy akár a saját jólléte érdekében bármit megadna – és ezt a magánegészségügyi szolgáltatók is jól tudják: a magánkórházak lehetőséget adnak arra, hogy azonnal intézkedj, ám a számla igencsak borsos lehet.
Számszerűsítve:
- Egy alap szakorvosi vizsgálat díja a magánszektorban 25 000–50 000 forint.
- Egy MRI- vagy CT-vizsgálat 50 000–150 000 forint között mozog.
- Egy egyszerű műtét ára magánintézményekben 200 000–800 000 forint körül alakul, bonyolultabb eseteknél pedig több millióba is kerülhet.
Ha rendszeres kontrollvizsgálatokra, szűrésekre vagy specialistákhoz kell járni, a havi költség elérheti a 30 000–80 000 forintot. Éves szinten így az orvosi ellátás és a kapcsolódó költségek 360 000–960 000 forintra rúghatnak.
Gyermekek iskoláztatása: befektetés a jövőbe
Szülőként mindannyian azt szeretnénk, hogy gyermekeink minél több lehetőséget kapjanak az életben, amihez a legjobb oktatást kell biztosítanunk számukra. Sokan az alapítványi iskolákban látják a megoldást, mert ott kisebb létszámú osztályok vannak, ennek köszönhetően pedig egyéni odafigyelésre és magasabb szintű oktatásra lehet számítani. Ezenkívül egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a különórák, hogy a gyerekek versenyképes tudást szerezzenek. Mindezek összeadódva súlyos milliókba kerülhetnek.
Számszerűsítve:
- Alapítványi iskolák éves tandíja 500 000–2 000 000 forint között változik.
- Egyetemi tandíj Magyarországon félévente 200 000–1 000 000 forint lehet, szaktól függően.
- Külföldi egyetemek esetében a tandíj akár 10 000–30 000 euró (4–12 millió forint) is lehet évente, plusz a megélhetési költségek.
Havi szinten egy alapítványi iskola tandíja és a különórák költsége akár 150 000–300 000 forint között mozoghat, attól függően, hogy hány különórára és milyen típusú iskolába jár a gyermek. Ez éves szinten elérheti az 1,8–3,6 millió forintot.
Különórák: a jövő versenyelőnye
Sok szülő vágya, hogy gyermeke kitűnjön a tömegből. Az idegen nyelvek, a sport, a zenei képzés és a készségfejlesztő tanfolyamok elengedhetetlenek, ha sokrétű választási lehetőséget szánunk gyermekeinknek. Már csak a pénzt kell előteremteni hozzá.
Számszerűsítve:
- Egy különóra (pl. nyelvóra vagy zenei oktatás) ára 5 000–10 000 forint alkalmanként.
- Egy féléves intenzív tanfolyam vagy kurzus akár 200 000–400 000 forint is lehet.
A felsőoktatás Magyarországon és külföldön egyaránt komoly befektetés a jövőbe, amely jelentős anyagi terheket róhat a családokra. Amikor a szülők eldöntik, hogy gyermekük hazai vagy külföldi egyetemen folytassa tanulmányait, nemcsak a tandíjat kell figyelembe venniük, hanem a megélhetési költségeket, szállást, utazást és egyéb járulékos kiadásokat is.
Felsőoktatás Magyarországon: elérhető, de költséges
Szülőként akkor érezzük magunkat jól a bőrünkben, ha gyermekünk olyan pályán indulhat el, ahol teljesíteni tudja álmait. Az egyetemi évek meghatározóak a karrierje és jövője szempontjából. Mivel az állami finanszírozású férőhelyek száma korlátozott, sok diák csak önköltséges képzéssel tud bejutni a kiválasztott egyetemre. A különböző szakok közötti tandíjak jelentősen eltérnek, különösen az orvosi, jogi vagy mérnöki képzéseknél.
Számszerűsítve:
- Az orvosi képzés tandíja például elérheti az 1 500 000 forintot is félévente.
- Egyetemi kollégium ára 40 000–80 000 forint havonta, míg albérletnél 100 000–300 000 forint között alakulhat a havi költség, Budapesten a magasabb véglet felé.
Itthon az egyetemi tandíj mellett a megélhetés (albérlet, közlekedés, étkezés) havi szinten 100 000–300 000 forintba is kerülhet, ami éves összesítésben elérheti az 1,2–3,6 millió forintot.
Külföldi felsőoktatás: álom vagy elérhetetlen luxus?
Egyre több magyar diák választ külföldi egyetemeket, hiszen a nemzetközileg elismert diploma és a globális kapcsolati háló vonzó lehetőségekkel kecsegtet. Azonban a külföldi tanulmányok a hazai költségek többszörösébe kerülhetnek, különösen ha az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat vagy Nyugat-Európa elit egyetemeit szemeljük ki csemetéinknek.
Számszerűsítve:
- Az éves tandíj Nagy-Britanniában 9 000–25 000 angol font (4–12 millió forint), egyetemtől és a szaktól függően, a megélhetési költségek pedig Londonban akár 12 000–15 000 fontba is kerülhetnek évente.
- Az Egyesült Államokban az elit egyetemek éves tandíja elérheti a 40 000–70 000 dollárt (14–25 millió forint), és a megélhetési költségek is évi 10 000–20 000 dollárra rúgnak.
- Nyugat-Európában, például Németországban vagy Ausztriában, az állami egyetemek sok esetben ingyenesek, viszont a megélhetés évi 10 000–15 000 euró (4–6 millió forint) is lehet.
Ha tehát külföldön tanul a gyermek, a költségek akár 1–2 millió forintra is rúghatnak havonta (lakbér, étkezés, tandíj). Ez éves szinten 20–50 millió forintot jelent. A lakbér persze elkerülhető lakásvásárlással, de ez még hazai viszonylatban is csillagászati összegekbe kerül, nemhogy külföldön.
Lakásvásárlás a gyerekeknek: az önállósodás első lépése
Minden szülő számára eljön az a pillanat, amikor gyermeke felnőtté válik, és az otthon biztonságából elindul a saját útjára. Ez az átmenet az önállóság, a felnőtt lét első szimbolikus lépése, és a lakásvásárlás vagy épp albérlet biztosítása lesz ennek az egyik sarokpontja. Az új otthon nem csupán egy hely, ahol lakni lehet, hanem a független élet megkezdésének alapköve, ahol a gyermek saját felelősséget vállalhat. Sok szülő ezért évekig takarékoskodik, hogy legalább az első lakás megvásárlásához szükséges hitel önrészét biztosítani tudja.
Számszerűsítve:
- Egy budapesti, 60–70 négyzetméteres lakás ára jelenleg 60–80 millió forint között mozog, a város központi részein még drágább is lehet. Vidéken természetesen alacsonyabbak az árak, de nagyobb városokban még mindig komoly anyagi áldozatot követelnek.
- Ha gyermekünk számára albérletet fizetünk, az Budapesten havonta 150 000–300 000 forint között mozog. Ez évente 1,8–3,6 millió forint kiadást jelent úgy, hogy tudjuk, ez a lakás sosem lesz az övé, legfeljebb ideig-óráig élvezheti benne az önállóságát.
Szülőkről való gondoskodás: az időskor költségei
Amikor szüleink szorulnak rá a segítségre, az egy újabb szintet képvisel anyagi terheinkben. A középkorú generációnak általában egyszerre kell gondoskodnia saját gyermekeiről és idősödő szüleiről, ami komoly kihívást jelenthet, különösen, ha teljes ellátást vagy szakápolást igényelnek.
Számszerűsítve:
- Egy magánidősotthonban a havi ellátás díja 200 000–600 000 forint között mozog.
- Egy ápoló vagy gondozó bérlése napi szinten 10 000–20 000 forint, vagy havonta 300 000–500 000 forint.
Ha ezt felszorozzuk egy évre, azt látjuk, hogy egy otthonban történő elhelyezésre 2,4–7,2 millió forintot kell szánnunk, míg a hazulra szerződtetett főállású ápolónak 3,6–6 millió forintot fogunk kifizetni.
Miből finanszírozható mindez?
Egyértelműen látszik, hogy az egészségügy, az oktatás és az idősellátás kérdései mind olyan területek, ahol a pénz hatalmas szerepet játszik a jövőnk alakulásában. Jogosan merülhet fel mindenkiben a kérdés: miből lehet mindezt megoldani? Nem titok, hogy az ilyen típusú költségek finanszírozása komoly tervezést és takarékoskodást igényel. A családi költségvetés tudatos tervezése és a hosszú távú célok szem előtt tartása kulcsfontosságú.
Általában az alábbi konstrukciók jöhetnek szóba:
- Ösztöndíjak és támogatások: Sok esetben az egyetemi oktatás finanszírozására elérhetők állami és magánösztöndíjak, illetve más támogatások, amelyek részben vagy egészben fedezhetik a tandíjat, akár külföldi tanulmányok esetén is. Például az Erasmus program, illetve különböző kormányzati vagy alapítványi ösztöndíjak jelenthetnek megoldást a költségek csökkentésére.
- Munkahelyi juttatások és biztosítások: Számos munkáltató kínál dolgozóinak egészségügyi szolgáltatásokat, nyugdíjbiztosítási programokat vagy egyéb juttatásokat, amelyek jelentős segítséget nyújthatnak a magánegészségügyi ellátás vagy a nyugdíjas évekről való gondoskodás terén.
- Hitelek: Bár a hitelek felvétele kockázatos lépés lehet, sokan mégis személyi kölcsönhöz vagy lakáshitelhez fordulnak annak érdekében, hogy fedezzék ezeket a kiadásokat. Idahaza a diákhitel segítségével a hallgatók maguk is finanszírozhatják a tandíjukat és megélhetési költségeiket.
- Befektetések és vagyonkezelés: Azok a családok, amelyek rendelkeznek befektetésekkel (részvények, ingatlanok, nyugdíjalapok), ezeket kihasználva biztosíthatják a hosszú távú pénzügyi stabilitást. A pénzügyi tanácsadók és befektetési szakemberek segítségével optimális portfóliót lehet kialakítani, amely fedezheti a nagyobb kiadásokat.
Mivel az első két lehetőség nem mindenkinek adatik meg, a hitelektől pedig sokan idegenkednek, az utóbbi megoldás tűnik a leginkább célravezetőnek. Igen ám, de a legtöbb hagyományos befektetési forma, mint a bankbetétek vagy az állampapírok, csak ideiglenesen képesek legyűrni az inflációt. Ahhoz, hogy hosszú távon azt meghaladó hozamot érjünk el, kockázatosabb befektetésekre van szükség, ami egy laikus számára nem könnyű: általában a munka mellett nincs időnk még az árfolyammozgásokat is figyelni, és a gyors vételi/eladási döntések meglehetős stresszel is járnak.
Ezért ha valakinek van jelentősebb befektethető megtakarítása, érdemes megbízható befektetési szolgáltatót igénybe vennie. Elsőre az ingatlanbefektetés is jó megoldásnak tűnhet, csak az sokkal kevésbé likvid, vagyis ha hirtelen szükség lenne pénzre, nem biztos, hogy egyik napról a másikra ki lehet szállni egy lakásból – mutatott rá a Dívány által megkérdezett szakértő.
10-20 millió forint összegből ma már nehéz lakóingatlanba fektetni, viszont a pénz pénzt tud fialni a megfelelő befektetésekkel. Olyan ez, mint a hólabda, ami egyre nagyobb lesz. Az elsőt összetapasztani még nehéz, de aztán ahogy forgatjuk, mind kevesebb idő kell ahhoz, hogy még egyszer akkora legyen
– szemléltette a befektetések növekedését Le Phuong Hai Thanh, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető portfóliókezelője.
A cége 31 éve működik, a legnagyobb magyar független befektetési szolgáltató, a Budapesti Értéktőzsde egyik legfontosabb szereplője. A magánszemélyek és cégek által egyaránt igénybe vehető privátbanki és prémium banking szolgáltatásai mellett ügyfelei írországi számlavezetést is igénybe vehetnek a szigetországi leányvállalatától. A rájuk bízott összesített ügyfélvagyon meghaladja az 1400 milliárd forintot. De ami a legjobban kifejezi a kompetenciájukat, az a három évtizede épülő szakmai közösség, amely már mindent látott, és mindennek az ellenkezőjét is.
A háromévtizedes szakmai tapasztalat mellett, ha mindez kevés lenne ahhoz, hogy mindenkit meggyőzzenek, még mindig van egy adujuk: a Concorde Relax hosszú távú célja, hogy az ügyfelek befektetése az infláció felett hozzon. Emiatt csak akkor érvényes az úgynevezett sikerdíj, ha az ügyfél befektetése az infláció felett gyarapodik.
A Relax Befektetési Számlán a vagyonkezelés egyetlen díja a sikerdíj, amit kizárólag az inflációt meghaladó hozamra számítunk fel. A sikerdíj a hozamnak az infláció feletti részére vetített 15%+áfa, azaz 19,08%, évente egyszer. Ez azt jelenti, hogy ha az ügyfél általunk kezelt portfóliójának hozama pontosan annyi, mint az infláció vagy kevesebb annál, akkor nem számítunk fel sikerdíjat, vagyis nem érdemes a párnacihába dugni a pénzt
– emelte ki a szakértő, hozzátéve, hogy folyamatosan jelentkező költség nincs a számlán: se számlavezetési díj, se letétkezelési díj, sem pedig más hasonló díjterhelés, még a Tartós Befektetési Számlát is ingyen vezetik ebben a konstrukcióban, sőt, a portfólióba kerülő befektetési alapok vételét terhelő tranzakciós adókat is átvállalják az ügyfelektől.
Vagyis a kockázatunk alacsony, nyerni viszont annál többet tudunk rajta. Leginkább azt, hogy a pénzünket biztonságban tudhatjuk, és ha az iskoláztatáshoz, a lakásvásárláshoz vagy egészségügyi beavatkozáshoz szükségünk lenne rá, azonnal hozzáférhetünk, akár forintban, akár euróban vezetjük a számlánkat. A befektetési döntések terhét leveszik a vállunkról, és ha valamiben, akkor kockázatkezelésben egészen biztosan jobban teljesít egy profi vagyonkezelő csapat, mint egy laikus.
A pénzünk még akkor sem mindig van biztonságban, ha egy bank nevében keresnek minket. Az ilyen veszélyekről ebben a cikkünkben írtunk.