Az influenszerek által sugallt idealizált világ jelentősen torzíthatja a valóságot, ami különösen káros hatással lehet a serdülőkorúak fejlődésben lévő identitására. Miért érzünk egyre nagyobb késztetést arra, hogy az influenszerek képére formáljuk életvitelünket, külsőnket, és milyen rejtett veszélyekkel járhat mindez?
Influenszerek mint példaképek
Az influenszerek sok fiatal számára követendő példaképként szolgálnak. Látszólag gondtalan, fényűző életükkel, szponzoroktól kapott luxuscikkeikkel és hibátlan megjelenésükkel azonban könnyen a megfelelésvágy útvesztőjébe vezethetik kiskorú követőiket, a fiatalok számára elérhetetlen, ám idealizált képet mutatva.
A közösségimédia-platformokon fenntartott hibátlan külső, sikeres karrier és boldog mindennapok komoly érzelmi terhet helyezhetnek azokra, akik nap mint nap szembesülnek ezzel az elérhetetlen és fenntarthatatlan életvitellel, ami sok esetben torzult önértékelést és énképzavar kialakulását eredményezheti. Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) kutatásai szerint
a tinédzserek 70%-a negatívan értékeli önmagát a közösségi média hatására, ami azzal függhet össze, hogy az influenszerek miatt irreális elvárásaik alakulnak ki.
A túlfogyasztás kultúrája
Az influenszerek jelentős szerepet játszanak a a luxustárgyak folytonos reklámozásával és a szponzorált termékek hirdetésével. Ezen tartalmak azt sugallják, hogy a boldogság és a siker a legújabb ruhák, kozmetikumok és technológiai eszközök beszerzésével bárki számára elérhetővé válik.
A "must have" termékek nemcsak a mindennapi közösségimédia-fogyasztásunkba épültek be, hanem a fiatalok identitását is mélyen befolyásolják, hiszen a social media felületein megtalálható tartalmak alapján a boldogságuk egyetlen feltétele a vásárlás és birtoklás lett.
A túlfogyasztás a túlköltekezés mellett pszichés terheket is okozhat, hiszen sokan érezhetnek szorongást,
mivel újabb és újabb termékekhez kell hozzájutniuk annak érdekében, hogy lépést tartsanak a közösségi média trendjeivel.
A tökéletes világ illúziója
Az influenszerek fotói mögött gyakran hatalmas marketingcsapat munkája áll, amit szinte soha nem tudatosítanak követőikkel. Az Instagram- és TikTok-filterek, fotószerkesztő alkalmazások használata és gondosan megtervezett képek arzenálja mind azt a tudatot erősíti a kiskorú követőkben, hogy az életvitelük makulátlan és minden létező szempontból kielégítő. A valóság azonban gyakran messzebb sem állhatna ettől, hiszen gyakran küszködnek kihívásokkal, ám ez ritkán kerül a közönség elé.
Dr. Takács Zsófia pszichológus, a közösségi média és az énképzavarok kutatója szerint a fiatalokat érő online nyomás súlyos következményekkel járhat: "A közösségi médiában látható tökéletesség illúziója nemcsak a mentális egészségre, hanem a fogyasztói szokásokra is negatív hatást gyakorol."
A folyamatos összehasonlítgatás és a túlfogyasztásra ösztönzés a fiatalokban elégedetlenséget és identitásbeli bizonytalanságot válthat ki, ami hosszú távon szorongáshoz és anyagi problémákhoz vezethet.
A szakember szerint fontos, hogy kommunikáljunk a közösségi médiában rejlő illúziókról és a mögöttes reklámstratégiákról, amelyek befolyásolják nézőpontunkat.
Ha szívesen olvasnál a világ első influenszeréről, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
