„Jöhetnek újra az árstopok?” – tette föl a kérdést Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közösségimédia-oldalán. Szakértők szerint az árak ismételt szabályozásának kérdése az infláció mértékével függhet össze.
Ezért merült föl az árstop
Az utóbbi időben nem ez az első eset, hogy ez szóba kerül. Január közepén már szó volt arról, hogy a kabinet beavatkozhat az árak alakulásába, amennyiben ezt a véleményük szerint az élelmiszer- és az üzemanyag-infláció szükségessé teszi.

Márpedig az árak alakulása nem sok jóval kecsegtet. A Privátbankár legfrissebb Árkosár-felmérése szerint februárban 2,5 százalékos volt a drágulás átlagos mértéke. A kutatás szerint egy család átlagos élelmiszer nagybevásárlása 39 324 forintba kerül. Egy hónap alatt 10 százaléknál nagyobb mértékben drágult a sajt (10,2 százalék), a tea (12,7 százalék) és a párizsi (17,1 százalék).
A legnagyobb áremelkedést az egy hónappal korábbihoz képest az almánál (24 százalék) és a burgonyánál tapasztalták (31 százalék).
A 2024 februári árakhoz képest az alapélelmiszerek közül a liszt, a tojás, a burgonya és az étolaj is több mint 10 százalékkal többe kerül.
Nem ez lesz az első eset, hogy hatósági árat vezet be a kormány. Korábban szabályozták már az üzemanyagoknak, valamint az alapvető élelmiszereknek az árát is. Ezen intézkedések megítélése azonban legalább is ellentmondásos. Amikor 480 forintban határozták meg az üzemanyagok ármaximumát, hiány alakult ki a kutaknál, az alapvető élelmiszerek esetében pedig a nem szabályozott termékek drágultak nagyobb mértékben.

Sokan tervezhetnek nagyobb készletet felhalmozni most egyes élelmiszerekből.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés