#ÉLETEM

Miért jobb a jobb kéz, mint a bal?

2016. augusztus 22., hétfő 19:09 |

A statisztikai adatok szerint az emberek 10-15 százaléka balkezes, vagyis szép számú kisebbségnek számítanak, és a balkezesség terjedésében minden bizonnyal közrejátszik, hogy a világháborúk óta a társadalom a korábbinál sokkal engedékenyebb ebben a kérdésben. A pedagógia mai álláspontja szerint balkezes gyereket „átszoktatni” szigorúan tilos, de nem volt ez mindig így: amit ma az emberi természet egyik ártalmatlan jelenségének tartunk, azt évszázadokon át patológiai stigmának, illetve gyerekkori zavarnak tekintették. A balkezesség okairól egyelőre nincsen elegendő tudományosan megalapozott bizonyíték, hiszen a kutatók is csak találgatnak, összeszedtünk azonban néhány érdekességet azzal kapcsolatban, hogyan alakulhatott ki a jobb oldal és jobb kéz iránti elfogultság.

Három régi hipotézis

Pierre-Michel Bertrand: Balkezesnek lenni. Bűn vagy erény? című könyvében többek között arról ír, hogy hogyan alakulhatott ki a jobbkezes ideál, és hogy egy időben a balkezesség mennyire az elkorcsosulás és a faji alsóbbrendűség megkülönböztető jele volt. Még a múlt században is morbid örökségnek, degeneratív tulajdonságnak, véletlen zavarnak, anomáliának vagy devianciának tartották a balkezességet, sőt volt, ahol hadjáratokat is indítottak ellene, vagyis igyekeztek az érintett gyerekeket átszoktatni a jobbkezességre, mert úgy tartották, a bal kéz az ördög keze. A szerző három lehetséges magyarázatot vázol fel a jobbkezes ideál kialakulására, amelyek közül azonban tudományosan egyik sem bizonyítható.

  • A harcosi hagyomány. Xavier Bichat anatómus és fiziológus feltételezte elsőként, hogy a jobbkezesség kapcsolatban állhatott a harci technikával. A történelem előtti idők harcosai valószínűleg rájöttek arra, hogy a seb, amelyet a mellkas szív felőli oldalán, vagyis a bal oldalon ejtenek, nagyobb eséllyel halálos, mint ha azt a jobb oldalon ejtik. A szívük védelmének érdekében tehát a pajzsot a bal karjukkal fogták, miközben a jobb kezükben a lándzsával hadakoztak, és így a jobb kézzel hozzáfértek az ellenség sebezhető pontjához is. Ez a teória azonban nem számol a nőkkel, akik nyilvánvalóan soha nem ragadtak fegyvert, mégis ugyanúgy balkezesek lettek, mint a férfiak...
  • A nap pályája. Egy másik értelmezés szerint a primitív ember hajlamos volt az őt körülvevő világot saját testi megfelelőjével azonosítani, ezért konstatálta, hogy a nap, amit annyira tisztelt, mindig a jobb oldalról indult a pályájára, véletlenül sem a balról (a nap keleten kel, délen van a csúcson és nyugaton megy le). Ez a két irány a természetfeletti világ két ellentétes pólusát jelentette számára: a jobb volt a fénynek és a melegnek, vagyis a jótékony erőknek a forrása; ezzel szemben a bal oldalt az árnyak, az éjszaka, a köd, vagyis a gonosz erők uralták és a napisten fénye nem hatolhatott oda.
  • A polaritás törvénye. Robert Hertz antropológus szerint a jobb kéz szinte mindenhol érvényes dominanciáját a kollektív tudat hozta létre és az első civilizációk legfontosabb szellemi összetartó ereje a polaritás volt. Ennek értelmében a világegyetemet ellentétpárok alkotják. Mióta az ember vallásos tudattal élt, felfedezte a mindenhol jelenlevő, állandó kettősséget a világ alternatíváiban, ellentéteiben és antinómiáiban; mind a természetben (nappal/éjszaka, férfi/nő, tűz/víz, születés/halál), mind a társadalomban (megengedhető/megengedhetetlen, bent/kint, munka/pihenés, öröm/bánat). "Így lett a jobb és a bal kéz része ennek a manicheus szisztémának. A jobbkezesség kapcsán az emberek még azt is képesek voltak feltételezni, hogy jobb kezük nemcsak ügyesebb, de méltóságteljesebb is a másiknál. Így lett a jobb kéz a legerősebb, legügyesebb, sőt a legerényesebb is" - írja Bertrand.

Már nem üldözik a balosokat

Tudta, hogy a latin eredetű sinister szó bal oldalt jelent, angolul pedig annyit tesz, baljós, vészjósló? Nem véletlenül maradtak fenn nálunk is olyan kifejezések, hogy kétbalkezes/kétballábas vagy balfácán. Rik Smits tudós is megemlíti The Puzzle of Left Handedness című könyvében, hogy régen mennyire nehéz dolguk volt a balkezeseknek, hogy megfeleljenek a szigorú elvárásoknak és sok kultúrában máig megmaradt az a megkülönböztetés, hogy a jobb oldal minden jóhoz, a bal oldal pedig a rossz dolgokhoz köthető. Ghánában például tilos bal kézzel mutogatni, mivel a bal oldalról piszkos dolgokra asszociálnak, a muszlimok pedig jobb lábbal lépnek be a mecsetbe és jobb kézzel esznek, míg a bal kezüket mosakodásra használják és a WC-re is kizárólag a bal lábukkal léphetnek be.

shutterstock 103654895

„A nyugati társadalmakban azonban a balkezesek üldöztetése és megbélyegzése már a múlté, amit nem csak az bizonyít, hogy a legutóbbi hét amerikai elnökből öt balkezes, hanem az a tanulmány is, amely szerint a balkezesek általában introvertáltak és nyitottak a tapasztalásra. Ez az artisztikusságon alapuló sztereotípia ugyanis inkább pozitív, mint ellenséges. A kutatók tehát semmi bizonyítékot nem találtak arra, hogy ma a balkezeseket hátrányosan megkülönböztetnék” – írja Chris Jarrett pszichológus a Psychology Today oldalon.

Az elfogultság rejtélyes maradványai

A balkezesek elleni nyílt "hadjáratok" ugyan megszűntek, de a kisebbséghez tartozók azért még mindig egyfajta diszkrimináció áldozatai, hiszen szinte minden a jobbkezeseknek van kitalálva, így a balkezesek nagy része is a nem domináns kezével irányítja a számítógépes egeret, és az evőeszközök használatában is általában alkalmazkodnak a többséghez. Vizsgálatok is bizonyítják, hogy mennyire beivódott az általános vélekedésbe az, hogy amit az emberek a jobb kezükkel csinálnak, rendben van, míg a bal kéz esetében úgy fogalmaznak, kevésbé jó vagy rossz.

Daniel Casasanto, a Chicagói Egyetem pszichológus professzorának fő kutatási területe az emberek jobb oldal iránti elfogultságának miértjei és jelenleg arra a kérdésre keresi a választ, hogy a jobb-, illetve balkezesség hogyan befolyásolja motivációinkat bizonyos fizikai és szociális helyzetekben.

„Ha egy teniszlabdát helyezek az asztalra és megkérlek, hogy vedd fel, valószínűleg a domináns, vagyis a jobb kezeddel fogod felemelni. Ha azt kérem, hogy dobj meg a labdával, akkor ugyanezt a kezedet fogod használni. Amikor viszont feléd hajítom a labdát, már a másik, nem domináns kezeddel akarod kivédeni a dobást. Mindez a harcosokhoz vezethető vissza, akik a jobb kezükben lévő karddal támadták az ellenfelet, míg a védekezésre a bal kezüket használták, amiben a pajzsot tartották” – magyarázta a szakember a The Atlantic riporterének. A pszichológus többek között felfigyelt arra, hogy a politikusok a nem domináns kezüket használják a negatív gesztusok kifejezésére, de arra is, hogy napjaink legkedveltebb gyerekneveinek van egy furcsa közös jellemzője, az úgynevezett QWERTY-hatás, ami igazolja, hogy a jobb kézzel gépelt betűkből álló szavakhoz pozitívabb érzést társítunk. Casasanto kísérletei szerint ez még a balkezesek esetében is így van (három nyelven is igazolta a feltevést), aminek az az oka, hogy egy hagyományos elrendezésű billentyűzeten a jobb kéz alatt kevesebb gomb található, így könnyebb azokat begépelni. A professzor és kollégái összesen 788 népszerű nevet vizsgáltak meg 1960 és 2012 között és megállapították, hogy 1990 körül, amikor általánosan kezdett elterjedni a QWERTY billentyűzetkiosztás, az újszülöttek neveinek betűi bizarr módon elkezdtek "jobbra tolódni". Vagyis az 1990 után születettek neveiben jelentősen magasabb arányban szerepelnek a billentyűzet jobb oldalán található betűk, mint az őket megelőző generáció(k) esetében.

A jobb oldal iránti elfogultság magyarázatot ad más korábbi adatokra is; egy 1978-ban végzett kísérlettel két szociálpszichológus arra kereste a választ, hogy egy-egy illat mennyire befolyásolja a vásárlók döntéseit. A kutatók harisnyákat rendeztek egy sorba egy ruhaüzlet polcain, majd mindegyiket más-más fajta parfümmel fújták be. Kiderült, hogy a különböző illatok nem voltak hatással a vásárlók döntéseire, annál inkább volt jelentősége annak, hogy a polcon a harisnyák mennyire balra, illetve jobbra helyezkedtek el.

A kezek és az agy

Nem újdonság, hogy az agyféltekék idegpályái kereszt irányban vezérlik a test bal és jobb oldalát, így a bal agyfélteke felelős a jobb kéz, a jobb agyfélteke pedig a bal kéz irányításáért (ez a szemek, lábak esetében is igaz). Ez a dominancia azonban nem kizárólagos, csupán azt jelenti, hogy a tevékenységek vezérlésében a domináns agyfélteke nagyobb arányban vesz részt. Így például akinek a bal agyféltekéje domináns, az általában a jobb kezét használja, de vannak olyan tevékenységek, amiket bal kézzel végez. Ennek a dominanciának az aránya a tevékenységek vezérlésében lehet pl.: 20-80% vagy 30-70% is.

A szakirodalom szerint a bal agyfélteke az úgynevezett közelítő motivációval, míg a jobb agyfélteke a megelőző motivációval köthető össze. Ezeket a tanulmányokat azonban szinte minden esetben jobbkezesek bevonásával végezték. Az idegtudósok ugyanis eleve kihagyják a balkezeseket a vizsgálatokból, mivel szerintük csak "összezavarják" az adatokat, hiszen másként működik az agyuk, mint az átlagé. Esélyes azonban, hogy a balkezeseknél - akik a bal kezükben tartják a kardot – a közelítő motiváció a jobb agyféltekéhez kötődik. Casasanto és munkatársai mindezt laboratóriumi körülmények között is tesztelték: elektromos sapkát tettek az alanyok fejére, akik csukott szemmel, pihenő állapotban, semmire nem reagálva várták, hogy mi sül ki a kísérletből. A szakértők a két agyfélteke aktivitását egyrészt egymással vetették össze, másrészt azzal a mértékkel, hogy az alanyokra személyiségük alapján mennyire volt jellemző a közelítő motiváció. Tíz különböző elektródát vizsgálva azt találták, hogy az idegi aktivitás és a motiváció közötti összefüggés a jobbkezeseknél másik irányban halad, mint a balkezeseknél, pontosabban: a jobbkezesek közül minél inkább elérés-motivált valaki, annál inkább a bal agyfélteke aktivitása figyelhető meg nála pihenő állapotban, míg a balkezeseknél éppen ennek fordítottját tapasztalták a kutatók.

Ahogy öregszünk, egyre inkább kétkezesek leszünk?

Egyesek kizárólag a jobb, mások pedig csak a bal kezükkel csinálnak mindent, de vannak olyanok is, akik mindkét kezükkel jól boldogulnak, idővel azonban a legtöbben megtapasztalhatjuk a kétkezességet. Tobias Kalisch és munkatársai 2007-ben végzett vizsgálatukba 60 jobbkezes felnőttet vontak be és egy sor nehezebb manuális feladat (vonalkövetés, célzás, érintés) elvégzését tesztelték náluk. A fiatalabb (átlagosan 25 éves) résztvevők valamennyi feladatot lényegesen ügyesebben oldották meg a jobb kezükkel, míg a középkorúak (átlagosan 50 évesek) a célzást igénylő feladatokban mindkét kezükkel ugyanolyan jól teljesítettek. A 70-80 évesek pedig mindegyik feladatban ugyanúgy teljesítettek a bal kezükkel, mint jobbal. Ez utóbbi kétkezességnek azonban sajnos az volt az oka, hogy az idős alanyok elveszítették jobb kezük kiváló teljesítőképességét, vagyis a jobb kéz alkalmazkodott a kevésbé ügyes bal kéz szintjéhez.

Jó hír, hogy már Magyarországon is van olyan üzlet (nevezetesen a Varázsbolt), ahol a balkezesek életét megkönnyítő eszközöket árulnak, hogy senki számára ne okozzon gondot a vágás vagy a konzervnyitás, és egy jobbkezes ollóval nyíró balkezes gyerekre ne mondhassák többé, hogy mennyire ügyetlen...

Ne maradj le semmiről!

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta