A legkockázatosabb kategóriába sorolták át ezt az öt magyar települést

DMARC20231122020
Olvasási idő kb. 3 perc

Megjelent a Magyar Közlönyben a belügyminiszter rendelete, amely több település katasztrófavédelmi besorolását is megváltoztatta. Öt helység a legkockázatosabb kategóriába került.

A katasztrófavédelem honlapja szerint a besorolást úgynevezett kockázatbecslési eljárást követően állapítják meg. Ez három fázisból áll, amelyek: kockázatazonosítás, kockázatelemzés és értékelés. Magyarország minden települése a három katasztrófavédelmi osztály valamelyikébe kerül az azonosított veszélyeztető hatások várható következményei, az események bekövetkezésének gyakorisága, valamint a korrekciós tényezők figyelembevétele alapján – derül ki az Economx írásából. A Pintér Sándor vezette belügyminisztérium nem fűzött indoklást a változásokhoz. 

Öt települést soroltak át az I. kategóriába

A besorolást évente felülvizsgálják. A katasztrófavédelem honlapja szerint a fenti változások előtt az első (legkockázatosabb) osztályba 179, a másodikba 1338, a harmadikba pedig 1660 település tartozott.

Kockázatbecslési eljárást követően kapnak besorolást a települések
Kockázatbecslési eljárást követően kapnak besorolást a településekTövissi Bence / Index

A következő településeken változott most meg katasztrófavédelmi besorolás:

  • Iváncsa – a II. kategóriából az I. kategóriába került
  • Szabadegyháza – a II. kategóriából az I. kategóriába került
  • Nagyréde – az I. kategóriából a III. kategóriába került
  • Nagyigmánd – az I. kategóriából a II. kategóriába került
  • Diósd – a III. kategóriából az I. kategóriába került
  • Érd – a II. kategóriából az I. kategóriába került
  • Herceghalom – a III. kategóriából a II. kategóriába került
  • Hernád – a II. kategóriából a III. kategóriába került
  • Göd – a II. kategóriából az I. kategóriába került
  • Halimba – az I. kategóriából a III. kategóriába került
  • Szőc – az I. kategóriából a III. kategóriába került
  • Takácsi – a II. kategóriából a III. kategóriába került

A besorolás alapvetően azt mutatja, hogy az adott település mennyire van kitéve különféle veszélyeknek. Ehhez kapcsolódik a veszélyhelyzeti kommunikációs tevékenység, amely az I. osztály esetén évente történő aktív tájékoztatással, a passzív tájékoztatás és az elektronikusan elérhető információ közzétételével, valamint az irányadó magatartási szabályokra való felkészítéssel jár. A II. osztályba sorolt településeken a kommunikációs feladatokat a lakosság háromévente történő aktív tájékoztatásával, passzív tájékoztatással, valamint a megfelelő magatartási szabályokra való felkészítéssel, míg a III. osztályba sorolt településeken a lakosság passzív tájékoztatásával látják el.

Megjelent az új Dívány-könyv!

Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek