Milyen élelmiszert vinnél magaddal egy lakatlan szigetre?

Idillikus a lenti kép, igaz? Fehér homok, kék tenger, pálmafák, egy kifeszített függőágy, napfény, bőrünket perzselő meleg levegő, nyugalom... biztos sokan vágjátok rá, hogy „De szeretnék most ott lenni!”.  Sokan kezdünk álmodozásba ilyen képek láttán, de mi van, ha kiderül: egy ilyen helyen kell élnünk és magunknak megtermelni, elkészíteni a napi betevőt. Sőt mi építjük fel a saját kunyhónkat. Mi teremtünk meg mindent, ami a saját életben maradásunkhoz szükséges. Mi most az étkezés területére koncentráltunk és megkérdeztünk néhány embert, hogy mi az az öt alapvető élelmiszer, amit magukkal vinnének erre a csodaszép lakatlan szigetre.

A ma emberének könnyű a dolga, amikor végigsétál a piacon vagy a szupermarketben és megveszi azt, amire szüksége van. Ha újra az alapoknál kell kezdenünk, már nehezebb a helyzet. Érdekes volt olvasni a megkérdezettek eltérő válaszait, ki hogyan gondolkodik, kinek mi a fontos.

Van jó néhány alapanyag, amit szinte mindenki magával vinne és van néhány, amit csak egy-egy ember. Mindenkinek tetszik a válasza, szóval ha egy véletlen folytán mindannyian ugyanazon a lakatlan szigeten kötnénk ki, szerintem nagy vacsora partikat tudnánk rendezni. Mielőtt elolvasnátok a válaszokat, álljatok meg néhány percre és gondoljátok végig, Ti, mit vinnétek magatokkal.

Számomra nem volt könnyű kiválasztani az öt élelmiszert. Pozitívan állok a dologhoz, szóval bízom abban, hogy könnyen fogom venni az akadályokat és gyorsan beletanulok a Robinson életbe. Ezért sót nem vinnék magammal, mert azt valahogyan (lepárlással) előállítanám a tengerből. Arra is számítok, hogy lesz édesvizű forrás a szigeten, így ivóvizem is lesz. Mire ezt a forrást megtalálom, eltelhet egy kis idő - főleg, ha nagy a sziget -, de addig talán megteszi a kókuszdióból nyert kókuszvíz. Vinnék magammal extra szűz olívaolajat és remélem, hogy a kókuszdióból egyszer kókuszzsírt is tudok majd előállítani, tehát lesz mivel sütni süteményeket. A liszt is fontos (pakolnék fehér tönkölyt és teljeskiörlésű tönkölylisztet vegyesen), mert tudok belőle tésztát gyúrni, lepénykenyeret is sütni. A csokoládé (70%-os) elmaradhatatlan, kell az endorfinok megmozgatásához, valamint sütemény készítéshez is felhasználhatom (remélem találok egy hűvös helyet a szigeten, ahol tárolhatom és nem fog megolvadni!). A paradicsomot nagyon szeretem, ezért ez is kerülne a táskámba, a magját pedig a napon megszárítanám, elültetném és remélhetőleg meglenne az utánpótlás belőle. Nehéz volt eldönteni, hogy mi legyen az ötödik... gondolkodtam fokhagymán, citromon és avokádón. Végül a fokhagymát választottam (jó antibiotikum és kiválóan ízesíthetők vele az ételek, néhány fejet pedig el fogok dugványozni!), mert bízom abban is, hogy citrom- és avokádófát találok a szigeten... meg egy kis idő elteltével zöldségeket és gyümölcsöket is.

Maki Stevenson - séf, főzőiskola tulajdonos (Makifood)

Feltételezem, hogy friss, iható édes vizet fogok találni a szigeten, valamint ehető zöldségeket és gyümölcsöket is, amelyeket betakaríthatok. Ha ezek megvannak, a következőket vinném magammal: rizs, extra szűz olívaolaj, shoyu (japán szójaszósz), tengeri só és 70%-os kakaótartalmú csokoládé.

Sándor Szandra - divattervező (Nanushka)

Az én választásom olyan élelmiszerekre épül, amelyeket itthon is a leggyakrabban használok: só, liszt, szójaszósz, olaj és fokhagyma.

Kucsera Éva - újságíró (Moksha)

Első blikkre jó könnyű a kérdésed, másodikra viszont már közel sem annyira, de íme az én listám: az első gondolatom a víz volt, mert a tengervízzel nem sokra jutnék a túlélés ösvényén, akármi is van nálam. Végül maradt ez a listám elején, mert ennyi pesszimizmus mindenképpen kell. (Mi történik, ha egy hétig nem esik az eső a megérkezésem után...) Amúgy pedig rajongok a finom, lágy vizekért. Sót nem vinnék, hanem inkább lepárolnám a tengervízből, ehhez eszközt a konyhában biztosan találnék. Liszt, cukor, élesztő: kedvelem a kelt tésztákat, tésztákat, ráadásul a liszttel, cukorral sütni is lehet, abban pedig erősen reménykednék, hogy ha ember nincs is a szigeten, azért találnék néhány tojást, ehető növényt és gyümölcsöt. A tenger pedig adna nekem halat. Igen, van optimista énem is, de az ehető és mérgező növények kézikönyvét mindenképpen vinném. Vinnék még csokoládét, mert imádom. Nem tartozik a túléléshez feltétlenül nélkülözhetetlen dolgokhoz, de legalább, amíg élek, éljek jól.

Terei-Vígh Krisztina - közgazdász, blogger (Á la carte kulinária)

Só - enélkül nem élet az élet, szerintem... bár ez nem élelmiszer, vagyis az, vagy mégsem? Citrom - lakatlan sziget körül van víz, abban sok hal, ahhoz pedig kell a citrom. Bár lehet, hogy terem a szigeten, de biztos, ami biztos. Olaj - biztos vannak vadon termő saláták, arra is jó, de akár tüzet izzítani is (feltéve, ha van gyufám!). Tészta - sok, sok tészta! Az ötödik pedig a hagyma.

Koncz Andrea - kommunikációs tanácsadó/újságíró

Kétféle választ tudok adni, az első arra az esetre, ha semmi más nincs a szigeten: akkor az én öt alapvető élelmiszerem: szalonna, krumpli, tej, paprika (nem fűszer), őszibarack. Ha van a szigeten élővilág, és mondjuk tudok fejni zebratejet, halászni, gyüjtögetni meg ilyenek: cseresznye, őszibarack, valami jó érett keménysajt, rukkola és kenyér.

Harcsa Veronika - énekes, dalszerző

Rizs, kukoricadara, szójatej, olívaolaj, fokhagyma. Ezekből mindig van otthon, és bármeddig tudnám őket enni. Sót nyernék a tengerből, gyümölcsöt, magvakat, kis szerencsével fűszereket is találnék a szigeten.

Bede Anna - pedagógus, gasztroblogger (Vegasztrománia)

Az én listám: liszt, tojás, krumpli, fokhagyma, olívaolaj. Terveim szerint sót nyernék a tengerből, ivóvizet pedig találnék valamilyen forrás formájában. Vegetáriánusként szeretem a zöldségek és gyümölcsök sokaságát, ám erre a kérdésre mégis csak úgy tudok válaszolni, ha a túlélésre gondolok. A túlélésen belül pedig a lehetőségekhez képest megvalósítható bőségre. ezért választottam a krumplit, a lisztet és a tojást, mert ezeket variálva sok ételt el tudnék készíteni. Az olívaolaj és a fokhagyma pedig azon túl, hogy odavagyok értük, egészségesek is. Ezek mellett remélem, hogy találnék zöldségeket és gyümölcsöket a szigeten, amivel kielégíthetem a változatosságra vágyó szervezetemet.

Kaldeneker György - szakács, cég tulajdonos (Lekvárosház)

Mit is vinnék magammal? Extra szűz olívaolajat. Az olívaolajjal akár a tengerből kifogott halakat, rákokat és egyéb ehető tengeri finomságokat akár parázson, vagy sütőben el lehet készíteni. A szigeten található zöldségeket, gyümölcsöket is el lehet vele készíteni, mint például az éretlen papayát vagy a főzőbanánt köretként, vagy madarak, vagy teknősök tojásait. Rizs. Az egyik alapvető élelmiszerünk, segítségével laktató és tápláló ételeket lehet készíteni. Összepárolva a szigeten található zöldségekkel, tengeri finomságokkal. Tészta. Hasonlóan a rizshez változatosan elkészíthető a begyűjtött ehető élelmiszerekkel. Bab. Amit meg is tudok főzni, de ha sokáig kell élvezni a lakatlan sziget magányát, el is tudnám ültetni, hogy később akár zöldbabot is be tudjak iktatni a menümbe. Liszt. Tudnék kenyeret, tésztákat, vagy akár rántott halat is készíteni segítségével.

Libor Mária - anya, gasztroblogger (Limara Péksége)

Alapvető élelmiszereket választottam. Só: e nélkül egyszerűen nincs étel. Liszt: ha van só, víz és liszt, akkor már megvan a lehetőség a kenyérsütéshez. Vaj: ha a lakatlan szigeten oly szerencsések vagyunk, hogy halat sikerül fognunk, akkor azt a vaj egyszerűen tökéletessé varázsolja, de ha csak a saját sütésű kenyerünket kenjük meg vele, máris a mennyországban érezhetjük magunkat. Hagyma: a legtöbb ételből nélkülözhetetlen. A vajon átsütött, saját kenyérrel tálalt halunkat is igen csak feldobná. És végül azt hiszem tojás lenne az utolsó. Liszt, tojás, vaj már lehetőséget adna némi desszerthez is, amit a szigeten termő gyümölcsökből lehetne készíteni.

Nemesvölgyi Attila - üzletvezető (Sarki Fűszeres)

Amiket magammal vinnék: olajat, zsíradékot; hagymát (vöröshagymát, fokhagymát); lisztet, gabonaipari terméket; paradicsomot; bort. Ha feltételezzük, hogy a szigeten lakatlan mivolta ellenére állatok élnek, akkor húst nem szükséges magammal vinnem, hiszen az élelemszerzés céljából történő vadászat nem ütközik erkölcsi akadályokba nálam. A szigetet körülvevő tenger pedig folyamatosan ellát friss hallal és egyéb tengeri finomsággal! Ugyanakkor tételezzük fel, hogy a szigetet körülvevő tengervíz só koncentrációja elég magas ahhoz, hogy lepárlással sót nyerjünk ki belőle, így az elengedhetetlen (és borzalmasan nehéz) sót sem kell magunkkal cipelni! Biztos vagyok benne, hogy kitartó kutatással elegendő mennyiségű fűszernövényt is felkutathatunk a szigeten, tehát, amire szükségünk van, az az olaj, amiben süthetünk... A hagymát és a paradicsomot három-négy napnál tovább biztosan nem tudnám nélkülözni és nem mellesleg, ha szerencsénk van, akkor a hagymából tudunk dugványozni, a paradicsom magjáról pedig talán palántákat  nevelhetünk. A vetés, aratás, őrlés nem biztos, hogy megoldható, így jobbnak láttam a kenyér alapjául szolgáló lisztet magammal vinni... Amennyiben elég időt töltünk a szigeten lehetőségünk nyílhat egy-két tejet adó jószág megszelídítésére, vagy madárfélék tojásainak megkaparintásával tésztát is készíthetünk (a tojás amúgy is gyorsan romlik!). A bort talán nem kell magyarázni!

Sugár Kata - stylist

Só: mert én olyan vagyok, mint a király legkisebb lánya, nagyon szeretem a sót, még ha nem is túl egészséges. Paradicsom: mert az nekem zöldség és gyümölcs egyszerre, főzve és nyersen is, sőt magában is bármikor meg tudom enni... sóval. Fokhagyma: ha az van írva, hogy végy két gerezdet, én ötöt veszek. Mindent tud, ami az egészséghez kell. Chili: családi hagyomány, hogy már-már perverz módon szeretjük a csípőset. Szinte mindent fel lehet vele javítani. Olívaolaj: akkor aztán süthetek bármit, bármikor.

Dankó Judit - jogász, blogger (Juci útja)

Amiket magammal vinnék: zabpehely, mandula, csicseriborsó, aszalt gyümölcsök és olívaolaj. Zabpehellyel indul minden reggelem, így szinte nem is kérdés, hogy egy jókora csomag ott lapulna a hátizsákomban. A mandula is biztosan jönne, nem csak rágcsának használnám, készítenék belőle finom mandulatejet.  Hússal nem próbálkoznék, vinnék helyette csicseriborsót, ami  nem csak kiváló fehérje forrás, de sokféleképpen elkészíthető, talán még lisztet is csinálnék belőle. Biztos, hogy az  aszalt gyümölcsök sem maradnának otthon, az olívaolajat pedig  nem csak a konyhában hasznosítanám!

Dr. Nagy Ferencé - nyugdíjas marketing menedzser

Víz van? Mert akkor burgonyát, lisztet, olajat, tojást és babot vinnék magammal. Azért ezeket, mert ezekből változatos ételeket tudok készíteni.

Nagy Róbert - informatikus, gasztroblogger (Kísérleti konyha)

Az öt alapvető élelmiszer, amit vinnék... Hüvelyes: például bab, mivel megköti a nitrogént a talajban és ezáltal javítja a talaj tápértékét az egyéb növényeim számára. Másrészt pedig frissen is fogyasztható, valamint szárítva jól tárolható és jó fehérjeforrás. Esetleg fermentálásával is kísérleteznék, hogy több ízt csempésszek bele és egyben könnyebben emészthetővé is váljon. Búza / árpa: egyrészt liszt készítésére, amit (lepény-)kenyérhez, tésztához ill. sűrítőként használhatnék. Másrészt némi szerencsével akár sört is főzhetek belőle, ha az árokparton találok vadon termő komlót, ill. whisky-kkel is kísérletezhetnék. Tök: jól tárolható zöldség, amelynek a virágja, termése és magjai is fogyaszthatók. Magjaiból olajat is ki tudok nyerni, amit szintén hasznosítanék. Szőlő: a szigeten rengeteg időm lesz, úgyhogy borkészítéssel is kísérleteznék. Magát a szőlőt nyersen is fogyaszthatom illetve ecetkészítésre is alkalmas. A magjaiból olajat sajtolhatok, valamint a borkészítés során törköly és konyak is készíthető. Remélem, lesz fa a szigeten, s akkor szépen hordóban is érlelhetem. Az ötödik alapanyagnál nem vagyok biztos, a fenti néggyel is elboldogulnék. Talán valamilyen hagymafélét vagy paradicsomot vinnék még az ízfokozó hatása miatt. Ezeken túl minden mást a szigeten kutatnék fel. Például sót a tengervízből tudnék kinyerni. Édesvízforrás remélem lesz a szigeten, ha nem, akkor marad az eső. Továbbá felkutatnám a helyben termő vad növényeket, zöld fűszereket, helyi élőlényeket. Kis szerencsével akár mézet vagy más édes nedvet is találhatok.

Giulia Scarpaleggia, újságíró, gasztroblogger (Juls' Kitchen)

Extra szűz olívaolaj: nekem toszkán nőnek az extra szűz olívaolaj az elsődleges barátom a konyhában, így nem hiányozhat a csomagomból. Liszt: kenyérsütéshez szükséges valamint tészta készítéshez. Tojás: friss tészta gyúrása, főzése a mindennapjaimhoz tartozik, ezért ezt sem hagynám otthon. A tésztához szükség lenne a lisztre is. Étcsokoládé: legyen mivel kényeztetnem magam. Joghurt: egyszerűen imádom és nehéz lenne meglenni nélküle, ezért ezt is bepakolnám.

Török-Bognár Renáta - fotós, gasztroblogger (Az élet napos oldalda)

Kihívás volt összeszedni ezt az öt dolgot. Só és bors - ez a két alapfűszer szükséges számomra szinte mindenhez. Olívaolaj - hiszen ha egy szigeten vagyunk, akkor víz vesz körül és a vízben talán halak is vannak és ebben meg tudom sütni. Már ha vaslapot is adnak a szigethez... Tészta - hiszen gyakorlatilag bármilyen ehető növénnyel, vagy hallal/hússal párosítható. Persze ezen esetben meg igencsak elkélne egy fazék. Csokoládé - ha minden remény elveszett, segítsen valami az endorfin termelésében. Rizs - tápláló és ha szerencsém lenne a szigeten, azaz akadna vadon némi zöldség és gyümölcs, akkor elkészíthetném édesen, vagy sósan is.

Harkányi Árpád - informatikus, világcsavargó, blogger (360 fok bringa)

Ezek az én alapvető élelmiszereim: liszt, só, édesvíz (ha nincs forrás a szigeten - ha van, akkor víz helyett legyen rizs), krumpli, és szégyen tudom, de cukrot is vinnék. Ezekből elég sok mindent össze lehet dobni, és a szigeten talált zöldségekkel, gyümölcsökkel pedig finommá és sokszínűvé is lehetne tenni az ételeket. Milyen mennyiségben vihetném őket a szigetre? ...és mikor indulhatunk?

Gerlachfalvy Réka - újságíró, gasztroblogger (Gasztro Réka)

Szóval én több doboz MRE-t vinnék. Ez a Meal Ready to Eat, amit elsősorban az amerikai hadseregben használnak, illetve Amerikában a civilek is, például kirándulók. Ezek a csomagok kicsik, és forró vízzel lehet "életre kelteni" őket. Van benne minden, ami kell: főétel, reggeli, desszert. Sok változata van, van olyan, ami 25 évig is eláll, ez nem tartalmaz húst. Nyilván a gasztronómiai értéke kevés, de én egyértelműen a túlélésre koncentrálnék. Illetve ivóvizet vinnék még. Az is kapható hasonló kiszerelésben. Nem tudom elképzelni, hogy halat fogok a tengerből, stb., ezért én a képességeimre támaszkodva a 21. század találmányaira támaszkodnék. Biztos lennék abba, hogy a szervezetemnek ez kevésbé káros, mint egy trópusi szigeten lévő ismeretlen gyümölcs. Hiába vonzó az ilyesmi, ha könnyen beteg lehet tőle az ember.

Aszódi Éva - HR tanácsadó, blogger (Ahol a malac nem túr)

Én alapdolgokra koncentráltam és a kedvenceimet vinném magammal, még pedig sajtot, tésztát, hagymát, paradicsompürét és olívaolajat. Ebből akár egy paradicsomos tészta is összedobható.

Wagner Bea - bonbon készítő, üzlet tulajdonos (Keserédes)

Rizs: mindenféle hússal, zöldséggel, fűszerrel variálható, ami csak a szigeten terem. Krumpli: ha krumpli van, már nem halunk éhen, csak tüzet kell csiholni azon a szigeten, és beledobálni a krumplikat. Extra szűz olívaolaj: valami salátaféle biztos terem azon a szigeten, akkor pedig kell a finom, tiszta olíva. Só: két hónapig nem ehettem sót - tudom értékelni belőle azt az egy csipetnyit, ami megfűszerezi az életet. Csokoládé: nélküle nem élet az élet. Remélem, más nem jön, és akkor nem kell adnom belőle senkinek.

Hozzászólások jöhetnek a facebookon, további Alapkonyha cikkek az Alapkonyha fejlére kattintva. Legközelebb horgászunk.