Egy iráni kisvárosban, Ramsarban fogalmazták meg a szövegét és fogadtak el, még 1971-ben: az egyezmény célja, hogy elősegítse a Föld vizes élőhelyeinek megőrzését – immár köztük a Fertő-tóét is.
Amikor a Balaton partján ücsörögsz, a gemenci erdőben hógolyózol, vagy a Felső-Tiszán vízitúrázol, vajon tudod-e, hogy épp egy nemzetközi jelentőségű vizes helyen vagy? Ezek, és még legalább húsz magyarországi terület ugyanis ramsari terület (hogy ez mit jelent, arról mindjárt), vagyis kincs, amire büszkék lehetünk, és amire vigyáznunk kell!
Mi az a ramsari terület és mi a Ramsari Egyezmény?
A hivatalos megfogalmazás szerint: Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire. Vagyis ez egy nemzetközi természetvédelmi egyezmény (az egyik legrégebbi), amelynek szövegét egy iráni kisvárosban, Ramsarban fogalmaztak meg, még 1971-ben (1975-ben lépett érvénybe).
Az egyezmény célja, hogy elősegítse a Föld vizes élőhelyeinek megőrzését. A Ramsari listán nagyjából 1600 helyszín szerepel világszerte, Magyarországnak - 1979-ban csatlakoztunk - 28 ilyen élőhelye van, többek között: Balaton, Velencei-tó, Ócsa, Tata, Felső-Tisza, Hortobágy.
A magyarországi ramsari területek listája a napokban újabb élőhellyel bővült: az osztrák Fertő-Fertőzug, illetve a magyar Fertő és Nyirkai-Hany ramsari területeket határon átnyúló, nemzetközi jelentőségű vizes élőhellyé minősítették.
Egyesítve: Fertő és Hanság
Vagyis - hogy érthetőbb legyen - az osztrák-magyar határ két oldalán adva volt két, már meglévő ramsari terület, amelyeket most „egyesítettek”, elismerve ezzel, hogy a két ország példamutatóan együttműködik a Fertő és Hanság kezelésében, bölcs hasznosításában. Ausztria és Magyarország ebben a szellemben kívánja továbbfejleszteni az együttműködést.
Schmidt András, a KVM Natura 2000 osztályának vezető-tanácsosa kérdésünkre elmondta, hogy az együttműködés több területen valósul meg. - Egyrészt összehangolt kutatást és monitorozást jelent, másrészt a turizmus-fejlesztés harmonizálását, például: közös kiadványok magyar és német nyelven, kétnyelvű bemutató táblák, egymás programjainak ismertetése a határ két oldalán, tapasztalatcsere, vízkormányozás, közös fajmegőrzési programok. A cél továbbra is az, hogy a két ország megőrizze a Fertő és a Hanság páratlan természeti és kulturális örökségét.
A világörökség része is
A „Fertői táj” (és az ennek részét képező tó, amely Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize) fontos területe az országnak: nemcsak ramsari terület, de 2001 óta a kulturális világörökség része. Ezt a címet népi építészetével, műemlékeivel, az egymást követő civilizációk régészeti emlékeivel, szőlő- és borkultúrájával, valamint változatos növény- és állatvilágával érdemelte ki.
Kiváló hely, ha például túrázni akarsz, a Nemzeti Parkban rengeteg tanösvény van, amelyek nagy része szabadon látogatható. (Nyáron ne hagyd ki a kenutúrát a nádasban!). Az itteni településeken is van mit nézni: Nagycenk, Sopron-Balf, Fertőrákos, Fertőszéplak. Na, tudod már, hova kirándulsz legközelebb? Odaérve ne feledd, és töltsön el büszkeséggel: többszörösen védett területen jársz!
Foglalkozása tájépítész mérnök, férje nagy állatfotós, a kevésbé letaglózott természet miatt élni és fényképezni inkább Norvégiában szeret – interjú Haarberg Orsolyával, az Év Természetfotósával. | Kivárom és bekeretezem
Romantikus-erotikus életet élnek, mérgesek, de csak egy kicsit, és ha nem lenne a néhány lelkes természetvédő, már kipusztultak volna – így azonban olyan szépen szaporodnak a viperák, hogy hamarosan szabadon is engednek néhány tucatot. | Bomba csaj, viperák és hüllőerotika
