Általában az a jellemző, hogy ugyanolyan ökológiai feltételeken akár többezer élő szervezet is osztozik. Példa rá az amazóniai őserdő, ahol ezernyi fafajta él egymás mellett, és ugyanazokon a megélhetési forrásokon osztozik. Vajon hogyan csinálják? - teszi fel a kérdést az io9 tudományos portál.
Kölcsönös sakkbantartás a hosszú élet titka
Erre a talányra a válasz a kő-papír-olló játékban van. Amikor két rivális verseng, az egyik győzni fog, akár az olló a papírral szemben, a kő az ollóval szemben vagy a papír a kővel szemben. Ha a természetben például csak kő és papír lenne, akkor a papír hamar kipusztulna. Ha viszont az olló is megjelenik a rendszerben, ezzel egy kiegyensúlyozott állapot jön létre. Ez a patthelyzet teszi lehetővé, hogy a versenyben lévő élőlények akár a végtelenségig is együtt éljenek.
Amerikai egyetemi kutatók matematikai modellekkel bizonyították, hogy ami működik három résztvevővel, az életképes több ezerrel is. Ilyen rendkívül összetett rendszerekben a biológiai sokféleség növeli a különböző fajok különböző erőforrásokért folytatott versengését. Bizonyos fajok bizonyos erőforrásokra hajtanak. Ez némi versenyelőnyt ad nekik, de ez kompenzálja a más területeken előforduló gyengeségeiket. Így nem tudnak felülkerekedni a többieken. A leggyengébb néhány faj kihal ugyan, de a többiekre nézve kialakul az a patthelyzet, ami az örök versenyt eredményezi.
Borulékony rendszer
Van egy tényező, amit a kutatók fontosnak tartanak megemlíteni, miszerint hiába működőképes ez a hatalmas összetett rendszer, akár egy faj kiválása is a kényes egyensúly felborulását okozhatja.
"Az a tény, hogy sok faj egymás mellett él" - magyarázta az egyikük - "akár egyetlen ritka fajon is múlhat, olyanon, ami magától is esélyes a kihalásra, Tehát az egész rendszer fennmaradásáért ők felelnek - adott esetekben. Ha kő-papír-ollósat játszunk, és a kő kiesik, végén csak az olló marad majd. Egy bonyolultabb rendszerben egy hasonló eset egy sor élőlény kihalásához vezetne."
