Győrfi Pál

Magyarországon május 10-én ünneplik a mentők napját. A dátum apropóját az adja, hogy a mentőszolgálat alapjait 1887-ben tette le Kresz Géza orvos, aki Európában egyedülálló módon Budapesten megszervezte az első önkéntes mentőegyesületet. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője a Díványnak adott interjúban elmondta: ezt az innovatív úttörő szerepét az elmúlt több mint egy évszázadban is meg tudta tartani a szervezet, amely sok szempontból élenjáró volt a világban, és jelenleg sem nagyon akad párja a magyar mentőszolgálatnak.

Mitől egyedülálló és példaértékű ma is az Országos Mentőszolgálat?

Ilyen, egész országot lefedő, egységes, ráadásul állami fenntartású mentőszolgálat nincs a világon máshol. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a szervezet egy hungarikum, melynek történetében volt még egy fordulópont a második világháború után, amikor 1948-ban államosították az önkéntes mentőegyesületeket, és létrejött a mai Országos Mentőszolgálat, amely azóta is ebben a formájában működik. Az elmúlt 76 évben nemcsak a mentőállomások száma gyarapodott, hanem technikailag is sokat fejlődtünk. Büszkén mondhatjuk, hogy a világ talán legjobb mentőautóival dolgoznak a magyar mentősök. A világ legjobb mentőhelikoptereit használják a légimentők, a szakmai módszereink, protokolljaink a 2024-es nemzetközi szakmai irányelveknek megfelelnek. A háttérben folyó logisztika pedig teljes mértékben digitális lett. Ennek köszönhetően, ahogy beérkezik hozzánk egy segélyhívás, onnantól kezdve minden számítógépes adattovábbítással folyik. Ma már nemcsak üzleti intelligenciát használunk a mentőszolgálat szervezésében, hanem most már mesterséges intelligencia projektünk is van. Erre azért van szükség, mert szeretnénk előre jelezni vagy előre látni azt, hogy hol, mikor, mi fog történni. Mert ha nagy eséllyel meg tudjuk jósolni, hogy hol lesz szükség mentőre, akkor sokkal dinamikusabban tudjuk szervezni a mentőkapacitást. A klasszikus modell úgy nézett ki, hogy a mentőállomáson van a mentőautó, és ha bejön egy hívás, akkor a bajtársak beülnek a kocsiba, és elindulnak a címre. De ha már előre lehet látni, hogy valahol nagy valószínűséggel szükség lesz mentőautóra, akkor lehet, hogy már előtte fél órával odamehetünk a helyszínre vagy a közelbe, és így még gyorsabb lesz a segítség. Ez egy nagyon új szemlélet a mentésszervezésben.

A mesterséges intelligencián kívül hogyan tud még lépést tartani a digitalizációval a mentőszolgálat?

Fontos megjegyezni, hogy a technológiai fejlődést elsősorban a betegek szolgálatába szeretnénk állítani. Említhetem a drónprojektünket, ami abban segíthet, hogy légi úton minél gyorsabban eljusson egy defibrillátor készülék oda, ahol valakinek leáll a szíve. Egy mobil repülőeszközzel előbb odaérhet az életmentő eszköz, mint ahogy a mentőautó odaérne. Bár egyelőre a jogszabályok még nem teszik lehetővé, hogy drónhálózatot hozzunk létre, de már kipróbáltuk, leteszteltük, hogyan működhet ez, így várjuk, hogy lehetőség is legyen rá. Emellett ott vannak a mobilapplikációink: az egyik a Szív City, amely az egész országot lefedi, és már ötvenezren használják. Ők olyan emberek, akik vállalják, hogy addig, amíg a mentő megérkezik, a helyszínre sietnek, és elkezdik a beteg újraélesztését. De van egy ÉletMentő nevű applikációnk is. Ez az ÉletMentő app is ingyen letölthető a mobiltelefonra, és ha szükséges, segít segélyhívást indítani. Sőt több okoseleme is van. Az egyik annak segít, aki rosszullét esetén nem tud beszélni. Ő ilyenkor kis ikonokkal, képekkel, hang nélkül tud segítséget hívni, hiszen az applikáció pontosan meghatározza, hogy hol van az illető.

Ha pedig minden jól megy, akkor heteken belül már arra is képesek leszünk, hogy a hívó mobiltelefonjának kameráját is használjuk.

A kamerakép azért lenne jó, mert így pontosíthatnánk, hogy milyen segítségre van szükség.

Mind nagyon szép és jó, amit a technikának köszönhetően meg lehet valósítani. De vajon van-e elég mentős az országban?

A mi munkánkban a kezdetektől fontos szerepe van az önkéntes életmentés szellemiségének annak ellenére, hogy a munkánk jó ideje professzionális szakmává vált. Bajtársaink elsősorban olyan emberek, akik hivatásként vállalják, hogy segítenek másokon. Ugyanis mit sem érne a technikai fejlődés, ha nem lennének olyan elhivatott mentődolgozók, akik a rendszert működésben tartják. Amennyire tőlünk telik, igyekszünk őket támogatni abban, hogy ezt a hivatást hosszú távon is úgy gyakorolják, hogy közben a testi-lelki egészségüket is meg tudják óvni.

Ez nem egy könnyű feladat, hiszen nem egy átlagos munka az életmentés, sokszor nemcsak lelkileg, de fizikailag is nehéz helyzetekbe kerülünk.

Éppen ezért van egy nagyon jól működő pszichológusi, mentálhigiénés hálózatunk, ami akkor is támogatja a bajtársakat, ha bajba kerülnek, de segít abban is, hogy megőrizzék a lelki egészségüket. Alapítottunk egy sportegyesületet, több mentőállomáson vannak sporteszközök, mert tudjuk, hogy a testmozgás sokat segít a stressz feldolgozásában és a lelki egyensúly megtartásában. Emellett szűrővizsgálatokat szervezünk. Miután a mentőszolgálat állami egészségügyi intézmény, így költségvetési forrásokból kapnak a dolgozóink juttatást, ebben sok mozgásterünk nincs, mégis biztosítunk SZÉP-kártyás béren kívüli juttatást. De igyekszünk a mentődolgozók családi életét is támogatni, például iskolakezdési támogatást adunk, nyáron pedig gyerektábort szervezünk.

Büszkék vagyunk arra, hogy évről évre elnyerjük a Családbarát Munkahely címet.

Mióta fokozatosan átvettük az orvosi ügyeleteket is az ország legnagyobb részén, a dolgozói létszámunk is jelentősen megemelkedett, már meghaladja a 10 ezret, sőt hamarosan elérjük a 15 ezret.

Mindig is voltak olyan magánszemélyek, vállalkozók, vállalkozások, cégek, amelyek mecénásként támogatták a mentőket. A mai napig jellemző még az emberekre ez az adakozó szándék, ha a mentők megsegítéséről van szó?

A népszerűségünk egyrészt azzal magyarázható, hogy az emberek pontosan értik és érzik, hogy erre a szolgáltatásra bárkinek bármikor szüksége lehet. A másik ok pedig az, hogy az elmúlt években jelentősen megváltoztattuk a kommunikációnkat. Korábban egy meglehetősen bezárkózó, szakmai, konzervatív szervezetként kommunikált a mentőszolgálat, de rájöttünk, hogy változtatnunk kell. Ha például el szeretnénk érni, hogy az emberek merjenek segíteni baj esetén a mentők kiérkezéséig, akkor ehhez bátorságot kell teremteni például az életmentéssel kapcsolatos ismeretek fejlesztésével, hogy minél többen merjenek, tudjanak cselekedni, illetve felismerjék a súlyos eseteket. De ha azt szeretnénk, hogy a fiatalok pályaválasztásnál számításba vegyék az olyan segítő hivatást, mint a mentőszolgálat, akkor az ő nyelvükön kell megszólítani őket. Éppen ezért mi is aktívan használjuk a közösségi média csatornáit.

Az évi 1,3 millió jól elvégzett feladatunk mellett esetenként gyengíti a pozitív megítélésünket egy-egy újságcikk, ami nagy port ver föl, mert esetleg felmerül a mentőszolgálat hibájának lehetősége, de mindennek ellenére bajtársaink megérdemlik a lakossági bizalmat. Kommunikációs célunk a mentőmunka reputációjának építése is, ami nem egy öncélú tevékenység, hiszen nem azt szeretnénk, hogy csak önmagunkért tiszteljenek minket az emberek. A kommunikáció ebben az esetben egy eszköz, mert ha bíznak bennünk az emberek, akkor előbb hívnak mentőt, hogyha baj van. Ha pedig jó a mentőszolgálat társadalmi megítélése, akkor a legértékesebb fiatalok közül válogathatunk a pályaválasztás során.

Mennyire trendi most a fiatalok körében mentősnek állni?

Úgy látom, hogy nemcsak a mentős hivatás lett trendibb, hanem általában az olyan munkák, olyan szakmák, amelyek valamiféle valódi érték köré rendeződnek. Meglátásom szerint a mai fiatalok igenis fontosnak tartják azt, hogy jó ügyet szolgáljanak. Ez abban is megnyilvánul, hogy a fiatalok alaposan megnézik, hogy az a munkáltató, akihez elszegődnek, vagy az a feladat, amire ő vállalkozik, az mennyire viszi előbbre a világot, mennyire szolgál jó ügyeket, milyen értékekhez kapcsolódik. Így lettünk mi is egyre trendibbek, mert egyértelmű, hogy aki életet ment, az jó ügyet szolgál, komoly értéket teremt, és aki ezzel azonosulni tud, az minden nehézség ellenére is egy tartalmas, értékes és akár boldog életre számíthat.

A szédülés, a látászavar vagy a hirtelen fellépő végtagzsibbadás nem csupán a kimerültség és a fáradtság jele lehet. Ha szeretnéd tudni, milyen életveszélyes betegségre utalhatnak még ezek a hétköznapi tünetek, olvasd el az erről szóló cikkünket is.