A Nemzetközi Űrállomás (ISS) első modulját, a Zarját 1998. november 20-án lőtték föl Bajkonurból. Azóta a szerkezet rengeteget bővült, 2019 decemberéig számtalan űrhajó kapcsolódott az állomáshoz, köztük 50 Szojuz és 70 Progressz. Eredetileg egyáltalán nem tervezték ennyire hosszú távra a fennmaradását: az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal, a NASA 2004-ben még azt közölte, hogy 2016-ban kivonják a forgalomból. 2009-ben aztán felülvizsgálták az amerikai űrprogramot, és eldöntötték, legalább 2020-ig üzemeltetni fogják. Végül 2018-ban született meg az a határozat, amely 2030-31-re tolta ki az ISS kivonását a forgalomból, ami most már minden jel szerint a végleges időpontnak tekinthető.
Nem lenne már biztonságos fenntartani az ISS-t
A Nemzetközi Űrállomás az elmúlt 22 évben kiszolgálta idejét, egyre több jel utal arra, hogy a kitűzött dátum után már nem lenne biztonságos az üzemeltetése. Noha a különféle egységeket az idők során folyamatosan karbantartották és fejlesztették, az alapvető struktúra, a rácsszerkezet és a különféle modulok élettartama gátat szab a fenntarthatóságnak. Így született meg a 2031-es végső időpont.
A NASA közlése szerint az űrállomás keringési magasságát fokozatosan fogják csökkenteni, míg a szerkezet végül a bolygó felszínébe csapódik. A szakemberek azt a területet választották ki, amelyet korábban már többször is használtak erre a célra.
Ez a hely a Csendes-óceán legeldugottabb része, amely a legtávolabb helyezkedik el bármilyen szárazföldtől.
Nemo-pontnak is nevezik, több mint 2,5 ezer kilométerre van minden irányban a szárazföldtől. Több eszközt is itt süllyesztettek el: a többi között itt végezte a Mir és a Szaljut szovjet űrállomás is.
Ez a legjobb megoldás
Mielőtt az a döntés született, hogy ezzel a módszerrel vonják ki az űrállomást a forgalomból, természetesen más lehetőségek is felmerültek. Az egyik ezek közül az volt, hogy egyszerűen szétszedik, és visszahozzák a Földre. Persze ez csak leírva tűnhet egyszerűnek, pont amiatt vetették el ezt a megoldást, mivel túlságosan bonyolultnak és költségesnek ítélték. A jelenleg nagyjából amerikai futballpálya méretű területet elfoglaló szerkezet eredeti konfigurációjának összeállításához 27 küldetésre volt szükség, és ahhoz képest az ISS moduljainak száma csak növekedett. Ráadásul nem is úgy tervezték meg és szerelték össze, hogy könnyen szétszedhető legyen. Mindezek miatt mind logisztikai, mind pénzügyi szempontból nem lenne érdemes vesződni ezzel a módszerrel.
Sok műholdtól, amikor kitelik az ideje, úgy szoktak megszabadulni, hogy egészen addig növelik keringési magasságát, míg el nem éri azt a távolságot a Földtől, ahol már nem fenyeget a visszazuhanás veszélye. Ezek a szatellitek általában nincsenek sokkal alacsonyabban a stabilnak tekinthető 36 ezer kilométeres magasságtól, így nem túl bonyolult ezt elérni.
A Nemzetközi Űrállomás ezzel szemben mindössze 400 kilométerre kering a Föld felszínétől, ezért 430 ezer kilogrammos tömegét ilyen távolságra mozgatni hatalmas feladat volna.
Végül azt sem nehéz belátni, hogy az utolsó lehetőség, a nem irányított zuhanás akár katasztrofális következményekkel is járhat. Az ISS naponta mintegy 100 métert veszít magasságából – ezt a jelenséget akarja a NASA felerősíteni a következő években, az űrállomáshoz kapcsolódó űrhajók segítségével. A megfelelő pillanatban aztán egyetlen nagy lökéssel állítják rá arra a pályára, amely egészen a Nemo-pontig vezet.
Ha minden a tervek szerint halad…
Noha a NASA közlése szerint mindent pontosan kiszámítottak az űrállomás röppályájával kapcsolatban, bizonyos közelmúltbeli események felvetnek kérdéseket.
A NASA elemzése szerint három részletben várható a felbomlás. Először a napelemek és a hűtőradiátorok fognak leválni, amit a különböző modulok és a rácsszerkezet egy része követ. Végül a levált modulok és a rácsszerkezet fő részei esnek majd darabokra. A levált részek túlnyomó része a NASA számításai szerint elég majd, ami nem, az pedig a Csendes-óceánba zuhan. Legalábbis az amerikai űrügynökség szerint. Ezzel kapcsolatban vetődhet fel a legtöbb kérdés, különösképp azóta, hogy 2021 márciusában az ISS egy leválasztott darabja egy floridai lakóház tetejébe csapódott. Személyi sérülés szerencsére nem történt.
Lesz utódja az űrállomásnak
A tervek szerint az ISS eltűnésével nem marad űrállomás nélkül a Föld. A NASA az utóbbi években több amerikai vállalatot is megbízott azzal, hogy tervezzenek Föld körüli pályán keringő állomást. Ha minden a tervek szerint halad, a 2020-as évek végén akár pályára is állhat az első új űrállomás.
Olvasd el, milyen nyelvet alakítottak ki maguknak a különböző nemzetiségű űrhajósok az ISS-en, kattints ide!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
