Sztálin bűn

Sztálin Ioszeb Dzsugasvili néven született a 19. század végén Grúziában, ami az 1870-es évek végén az orosz birodalom gyarmata volt. A cári zsarnokság ellen lázadva a leninizmushoz kötődött, és már akkor, amikor még nem volt Sztálin a neve, óriási mozgalmi múlttal és tekintéllyel rendelkezett, rengeteg tüntetést és sztrájkot szervezett, és nem állt tőle távol a trükközés és a bankrablás sem.

Már gyermekkorában megtapasztalta az erőszakot

Sztálinnak igen hányattatott gyerekkora volt. Miután édesanyjával megszökött erőszakos, alkoholista apától, Sztálint egy tbiliszi papi szemináriumra küldték annak ellenére, hogy sem a családja, sem ő nem volt vallásos. Nem csoda hát, hogy a papság és az egyház helyett inkább forradalmárnak állt. Döntését a történészek azzal magyarázzák, hogy vélhetően teljesen világossá vált Sztálin számára, hogy a világában és a hazájában tapasztalt gyűlölt dolgokat, például a szegénységet, az orosz tisztek és a titkosrendőrség brutalitását nem lehet a valláson keresztül orvosolni.

Sztálin ekkor vette fel a Koba álnevet, amely egy grúz regényből származott, és a benne szereplő egyik haramia neve volt. Koba, vagyis Sztálin kezdeti törekvéseivel Grúziát szerette volna jobban pozícionálni az Orosz Birodalomban, de elég gyorsan szocialista lett.

Ha kellett, embert is ölt és bankot rabolt

Sztálin kezdetben munkássztrájkokat szervezett, röpiratokat írt, és munkásmozgalmakat szervezett, valamint pénzt gyűjtött forradalmi célokra, illetve kapcsolatba lépett nagyobb forradalmi csoportokkal is. A mensevikekkel, a Kaukázus legnagyobb forradalmi csoportjával az 1900-as évek elején találkozott, és csak ezután kötődött a leninizmushoz. A Lenin által vezetett bolsevikok testesítették meg mindazt, amiért Sztálin is rajongott. Számára ők voltak elég elhivatottak azzal, hogy azonnali forradalmat akartak. 

Minden lehetséges úton és módon igyekezett pénzt szerezni a mozgalomnak. Karaktere Robin Hoodra emlékeztetett. Ha kellett, akkor zsarolóbandákat szervezett, védelmi pénzt szedett a gazdagoktól, pénzt hamisított vagy lopott. 

A legbrutálisabb bűncselekmény, ami a nevéhez fűződik, az 1907-ben elkövetett tbiliszi bankrablás volt, melynek során társaival felfegyverkezve a város főterén kiraboltak egy pénzszállító kocsit, az őröket pedig meggyilkolták. A forradalmi akcióként feltüntetett merényletnek, melynek során három és fél millió dollár értékű rubelt zsákmányoltak, negyven halálos áldozata volt. 

Cselekedeteiért Sztálint többször is Szibériába deportálták, de legtöbbször nagyon gyorsan kiszabadult a büntetésből, vagy ha nem így történt, akkor megszökött. A történészek szerint ez arra utal, hogy a 20. század egyik legnagyobb zsarnoka a cári titkosrendőrség ügynöke is volt. 

Sztálin tudta, hogyan manipulálhat másokat

Noha Sztálin soha nem volt tehetséges szónok, kiválóan értett ahhoz, hogyan befolyásolja és manipulálja az embereket. Mindezek olyan alapvető készségek, melyekkel rendelkeznie kell annak, aki egy erőszakos bűnszervezetet akar létrehozni és működtetni.

Sztálin adottságainál fogva azonban egy maffiacsalád kivételes feje is lehetett volna, hiszen megvolt benne a karizma, a vezetés, a hihetetlen intelligencia és a szervezetépítésre való hajlam. Céljai elérése érdekében erőszakos gengsztereket is tartott az oldalán, akik közül néhányan maguk is féltek Sztálintól. Erre a bűnszervezetre alapozva építette fel későbbi rezsimjének terrorhálózatát.

Egy részeg estén rossz versét szavalták el Sztálin előtt, ezért a szovjet büntetőtábort is megjárta a később kitüntetett és imádott író.