Malactól vett szív és vese emberi testben: ez a transzplantáció jövője?

GettyImages-71204759
Olvasási idő kb. 5 perc

Az állati szervek ember testébe ültetve segíthetnek abban, hogy legalább részben megoldhatóvá váljon a szervátültetések egyik legnagyobb probléma: a beültethető szervek hiánya.

A transzplantáció komplex, sok rizikófaktoros, ugyanakkor fantasztikus területe az orvostudománynak: legyen szó veséről, szívről, májról, hasnyálmirigyről vagy tüdőről, a szervátültetés megmentheti a recipiens életét. A sikerhez azonban szervekre van szükség, élő donoros átültetésre pedig csak – páros szerv lévén – a vese, illetve több lebenyessége révén a máj esetében kerülhet sor. Így is nagyon hosszú a várólistája hazánkban is a leggyakrabban átültetett szervnek, a vesének is: a kutatóknak új utakat kell feltárniuk, ha szeretnék még több ember életét megmenteni.

Állati szerv emberi testben

Az utóbbi hónapok tudományos eredményei alapján úgy fest, a genetikailag módosított sertésszervek, legalábbis azok egy része jelölhet ki új utakat. Tavaly októberben számolt be a világsajtó, többek közt a New York Times is arról a műtétről, amely egy genetikailag módosított sertés veséjét kapcsolta egy ember szervezetéhez. Beültetés nem történt, de a szerv jól funkcionált is, vizelet kiválasztására vált képessé. Ez a műtét úttörő, első lépés volt: egy agyhalott férfi testének segítségével próbálták ki a sertés szervét, természetesen a család beleegyezésével.

A szervátültetés állat donor és ember recipiens esetén sok kérdést vet fel
A szervátültetés állat donor és ember recipiens esetén sok kérdést vet felBsip / Getty Images Hungary

Sikeres volt a szervátültetés

A pácienst gépek tartották életben a műtétet követő 54 órán át: ennyi ideig figyelték meg, mire jut a szervvel teste. A sertésvesét előre felkészítették arra, hogy emberi szervezetben is működjön, genetikai módosításainak célja az volt, hogy ne lökődjön ki, és ez az 54 órás megfigyelés során nem is következett be. A New York University Langone Transzplantációs Intézetének vezetője, a műtétet végrehajtó Robert Montgomery a New York Time cikke szerint arról számolt be, 

a módosított vese szinte az első pillanattól kreatinit termelt és vizeletet választott ki.

Az állatból emberbe ültetett szervek, azaz a xenotranszplantációk esetében általában a vérellátás és a szerv kapcsolódásának terén állnak elő problémák: e téren a műtét semmilyen meglepetést vagy komplikációt nem hozott. Sőt: Montgomery szerint az elhunytakból vett vesék időnként órákon vagy akár napokon át nem indulnak be, míg a sertésvese rögtön működött. A szervdonorhiányra megoldásnak tűnik tehát a sertésszervek használata.

Szívet is kapott már sertésből ember

Január elején aztán a marylandi Baltimore-ban szintén genetikailag módosított sertés szívét ültették be egy páciens testébe: ez volt az első olyan, sertésszervvel végzett transzplantáció, amely során a recipiensnek valós esélye van arra, hogy az állati szervvel éljen. Ezt megelőzően főemlősökön kísérleteztek a sertésszervekkel, de a Nature-nek nyilatkozó David Cooper, a bostoni Massachusetts General Hospital sebésze szerint eljött az ideje annak, hogy a sertésveséket és -szíveket emberek kaphassák meg.

Az első a sorban az 57 éves David Bennett volt, akinek

humán transzplantációra nem volt esélye, mivel korábban több alkalommal nem tartott be orvosi utasításokat,

ugyanakkor már két hónapja kardiológiai támogatásra szorult. Bennett nemcsak az orvosi utasítások betartásában nem jeleskedik, de nem sokkal a műtét híre után az is kiderült, hogy 1988-ban hátba szúrt egy férfit.

Az állatvédők tiltakoznak

Nem Bennett személye jelenti ugyanakkor az egyetlen ellentmondásos elemet ezekben a típusú műtétekben. Az állati szervek beültetéséhez az állatoknak meg kell halnia azt követően, hogy genetikai módosításokat végeztek a szerveken: az állatvédők érthető módon nem fogadják túl lelkesen a kísérleteket követő orvostudományi fordulatot. 

„A sertések nem pótalkatrészek, és soha nem is szabadna így használni őket csak azért, mert az emberek túlságosan önzők ahhoz, hogy testüket szervátültetésre szoruló betegeknek adományozzák”

– áll a PETA a veseátültetés után kiadott közleményében. Az érvelés ugyanúgy érthető, mint az igény a kísérletek kapcsán elérhetővé váló szervekre: a jelenleg még nagyon gyermekcipőben járó xenotranszplantációk jövőjének egészen biztosan sokáig kísérője lesz ez a dilemma.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek