Az utóbbi időszakban egyre többször lesz téma az, milyen emberfeletti munkát végeznek el egy-egy expedícióban a serpák. Amikor a Himalájáról embert kell menteni, ők azok, akik akcióba lendülnek, amennyiben saját vagy más mászók életének kockáztatása nélkül lehetőségük van arra, hogy útra keljenek. Ők tartják karban a magashegyi mászóutakat, jégdoktorokként figyelnek arra, mikor túl veszélyes egy megmászandó szakasz, egyszóval rengeteg felelősség nyugszik a vállukon.
Az mégsem igaz, hogy a hírnév mellé gazdagság is járna nekik. A veterán serpák több tucatszor jártak már például a Mount Everesten is, mégis a nyugati mászók, nem pedig az ő neveik töltik meg a lapok hasábjait.
Legtöbbször tényleg csak akkor olvashatunk, hallhatunk róluk, ha valaki bajba kerül, vagy ők maguk sérülnek, esetleg halnak meg a hegyen.
A serpák népe hiába rendelkezik különleges testi adottságok mellett nagy jártassággal a magas hegyeken, nem ismerik el őket – különösen akkor, ha esetleg még nőkről van szó, amint azt Lhakpa Sherpa története mutatja.
Ezért döntött rekordot az ifjú serpa
Egy fiatal serpa azonban megelégelte ezt, és úgy döntött, meglehetősen szokatlan módszerrel hallatja hangját: beállít egy olyan elképesztő rekordot, amely mellett gyakorlatilag lehetetlen elmenni. A fiatal, mindössze 18 éves Nima Rindzsi serpa járt a világ összes, mind a tizennégy 8000 méteres hegyén, az utolsó hegye a sorban a tibeti területen található Sisapangma volt.
Október 9-én helyi idő szerint hajnali hat óra után öt perccel érte el azt, majd műholdas telefonon értesítette édesapját arról, hogy sikerült vállalása.
Az eddigi rekorder Mingma Gyabunak ugyanakkor 9 évre volt szüksége ahhoz, hogy az összes nyolcezres csúcsára feljusson, ráadásul már 30 esztendős volt, mire elérte ezt. A 18 éves Nima Rindzsinek bő két év leforgása, 740 nap alatt megvoltak azok a csúcsok, amelyek közül akár egynek a meghódításáért megsüvegel mindenkit a világ. Mind a tizennégy magaslatra csak néhány tucat ember ért el eddig: Reinhold Messner 1968-ban elsőként pipálhatta ki az összes csúcsot, és azóta is csak 59 ember tudta követni őt.
A hegyek népe az övé
A serpák népe Nepál hegyi részéről származik, és bár ma elnevezésüket a teherhordó szinonimájaként használják a nyugatiak, a valóságban semmi köze nincs a szónak a cipekedéshez. Valójában a kelet népe a leghűbb fordítás, amelyet a szóra alkalmazhatunk. Évszázadok óta 3-5 ezer méteres magasságban élnek családjaikkal, ennek köszönhetően pedig nemcsak a hegyi tájhoz, hanem az itteni életmódhoz is hozzászokhattak. Ma nagyságrendileg 155 ezer serpa él Nepálban, akik közül igen sokan költöztek Katmanduba azért, hogy ott jobb megélhetési lehetőségekhez jussanak.
Sorsuk nem egyszerű: nagyon veszélyes szakmát választottak, amelyben évi ötezer dolláros, azaz 1,8 millió forintos keresetre tehetnek szert.
Ez havi 150 ezer forintnak megfelelő összeg, amely egyáltalán nincs arányosságban azokkal a veszélyekkel, amelyeket meg kell élniük.
2014-ben például 16 serpa halálával végződött minden idők eddigi legtöbb áldozatot követelő lavinája a Himalájában. Michael Chambers amerikai mászó szerint serpának lenni mintegy harmincszor halálosabb munka, mint amilyen a legveszélyesebb amerikai foglalkozás, a favágás.
Nem maradnak rabszolgák
Ennek ellenére sok az olyan mászó, aki nem adja meg a serpáknak a nekik nagyon jogosan kijáró tiszteletet. Chambers 2013-ban például a saját szemével látta, ahogyan verekedést tört ki nyugati mászók és serpák közt azt követően, hogy fittyet hányva a figyelmeztetésekre a mászók a serpák útvonala fölött haladtak. Ezzel óhatatlanul lerúgták a jeget, havat az utánuk haladók elé, egy serpának egyenesen a szemébe, ami életeket veszélyeztet a hegyen.
Az esetet szóváltás, majd verekedés követte, amelyben a fizetős mászók – nagyságrendileg 60 ezer dollárba került egy ilyen expedícióban való részvétel – gyakorlatilag rabszolgáknak nevezték a serpákat. Ilyen körülmények közt nagyon fontos változásokat elérni.
„Az, hogy eljutottam erre a csúcsra, nem személyes ügy, hanem tisztelgés minden serpa előtt, aki már előttem is azért harcolt, hogy kitörjön azok közül a korlátok közül, amelyeket körénk emelt a világ. A hegymászás nem csak munka: erősségünk, rezilienciánk és szenvedélyünk is megmutatkozik benne”
– fogalmazott a rekorder fiatal serpa azt követően, hogy beállította világrekordját. Nima Rindzsi rekorderek családjából származik, akik saját expedíciós céget üzemeltetnek Nepálban – ő igazán tudja, hogy miről beszél. Chambers szerint ezeknek az expedíciós cégeknek kell elsőként azért tennie, hogy a hegyi segítők végre megkaphassák az őket megillető tiszteletet: a fiatal serpa ezért most nagy lépés tett.
A Mount Everest furcsa titka: ezért találni annyi csontvázat a hegyen.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés