Az indiai származású író, akit irodalmi munkássága mellett szabadgondolkodó mivoltáért is kitüntettek már, több millió amerikai dolláros váltságdíjjal a fején éli életét, melyért az 1988-ban kiadott Sátáni versek ellentmondásos fogadtatása volt felelős. Rushdie a vádak szerint az iszlámot nem megfelelő módon ábrázolta, ennek következtében mondták rá ki a fatvát. Irán a mostani merényletkísérletet követően felelősséget nem vállalt az eseményekért, ugyanakkor hivatalos álláspontja meglehetősen árulkodó: úgy vélik, Rushdie-nak és támogatóinak viselkedése provokálta ki a támadást.
Salman Rushdie már biztonságban hihette magát
Az író, aki 2000 óta él Amerikában, pénteken vett részt egy beszélgetésen, itt érte a támadás. Nyakát és hasát több szúrás sebezte meg, ezen túl szemét és tüdejét is eltalálta 24 éves merénylője, Hadi Matar. Jobb szemére akár meg is vakulhat az ügynöke szerint. Vasárnapig lélegeztetőgépen tartották a merényletkísérletet követően, melyben mája is megsérült. Ezt követően állapota stabillá vált, beszélni ismét képes, de felépülése hosszú időt igénybe vevő folyamat lesz.
A rendezvényen Rushdie éppen arról készült beszélni, hogy az USA milyen biztonságos hellyé vált a hozzá hasonlóan üldözött írók számára.
Ehelyett azonban a program kezdete után nem sokkal merénylője, aki hamis iratokkal érkezett a helyszínre, és tagadja, hogy bűnt követett volna el, felugrott a színpadra, majd nemcsak megközelítette őt, hanem egyes beszámolók szerint 12-szer meg is szúrta. A közönség tagjai fegyverezték le a helyi biztonsági szolgálat tagjaival közösen.
Hatalmas vérdíj az író fején
Érthetetlen, hogy ennyire laza volt a biztonság az eseményen azok után, hogy mindenki tudta, ki érkezik majd a színpadra. Salman Rushdie-ra 1989. február 14-én mondta ki a fatvát Khomeini ajatollah: a Helsinki Bizottság blogja szerint az csak álca volt, hogy az iszlám kifigurázása lenne a bűne, hanem az, hogy a Sátáni versek című kötetének egyik mellékszereplője, egy manipulatív és akarnok diktátor nem másra, mint magára az ajatollahra emlékeztethette az olvasókat.
Jelenleg nagyságrendileg 3,5 millió dolláros vérdíj is társul a fatvához: aki végez az íróval, annak ekkora summa üti markát. Rushdie épp ezért 1989 és 2002 között szoros rendőri védelem mellett élte életét, a brit állam pedig kiállt mellette, a fatva kimondását követően megszakította a diplomáciai kapcsolatokat is Teheránnal. Az író Joseph Conrad és Anton Csehov neveiből kreált álnéven utazgatott – erre utal a Joseph Anton címet viselő memoárjának címe is.
A fatva ugyanakkor nemcsak őt érinti, hanem mindenkit, aki segédkezet nyújt a könyv kiadásában. A Sátáni versek japán fordítóját megölték, olasz fordítóját megkéselték, norvég kiadójára pedig lövéseket adtak le.
Ezt jelenti a fatva valójában
A fatva célja az, hogy jogi kérdésekre adjon választ az iszlámban: olyan helyzeteket rendez, amelyeket a szent könyvek nem taglalnak, tehát nem halálos ítéletet jelent. Fatvát kérhet bárki, ha nem biztos a helyzetében, ugyanakkor az iszlám szerint nem köteles az abban foglaltak betartására. A Nyugat Rushdie neve kapcsán ismerte meg és azonosítja a fogalmat a halálbüntetéssel, ezáltal gyökeresen félreértve azt.
A fatva évezredes történelemre tekint vissza – már a hetedik századtól számos vallásjogi kérdésben adtak ki fatvát, beleértve házassággal vagy imaszokásokkal kapcsolatos kérdéseket is.
A fatvák iszlám testülete az azóta eltelt évszázadokban továbbfejlődött, a digitális korban pedig a közösségi médiába költözött. Tévéműsorok és weboldalak is kínálnak fatvát a döntésre éhesek számára, ami jelent némi zavart is a rendszerben, fatvát ugyanis személyre szabottan és helyzetre igazítva lehet kimondani. Az internet korában ugyanakkor megjelent a „fatvashopping” jelensége – azaz a muszlimok addig szörfölnek a neten, amíg nem találnak olyan fatvát, amely megfelel szájuk ízének, és annak iránymutatását követik.
Ateistává vált
Külön pikantériát ad Rushdie történetének a tény, miszerint bár muszlim családba született, önmagát már jó ideje meggyőződéses ateistának tartja. Ugyan neveltetésében fontos hatásként sorolta fel a hitet, a rá kimondott fatva kihirdetését követően hitehagyott muszlinként hivatkozott önmagára, aki nem hisz semmilyen magasabb erőben, legyen szó bármely hitvilág istenéről.
1990-ben aztán úgy fogalmazott, visszatért az iszlám hithez, és dolgozni fog azon, hogy világszerte jobban megértsék a vallást, de később beismerte, hogy mindez csak színjáték volt annak érdekében, hátha ezáltal sikerül megszabadulnia az őt ért fenyegetéstől.
Ez nem jött be: közel 35 évvel a fatva kimondását követően kis híján az életébe került, hogy már biztonságban kezdte érezni magát. A merényletkísérlet súlyossága miatt a 75 éves szerzőnek annak következményeivel kell leélnie hátralevő életét.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
