Illatkáoszban élünk
A kellemetlen szagokat fedjük el – ez volt a francia parfümök megszületésének alapelve. Az emberek, főleg az uralkodó osztály tagjai, az illatos vizek szinte mértéktelen magukra locsolásával, a mai szemmel nézve elképesztően primitív higiéniai állapotokat próbálták elviselhetőbbé tenni. Később a parfüm a csábítás eszköze lett, ezért is tekintették feslett városi dámának, még a XX. század közepén is, aki ilyet kapott ajándékba, és egy cseppecskét a füle mögé öntött. A falvakban még kölnivizet sem vásároltak, másra kellett a pénz, húsvétkor a kútból, bádogból öntözték meg a lányokat. Igaz, a valódi levendula, a rozmaringág, tehetősebb családoknál a szagos szappan, sok eladó lány kelengyéjét illatosította.
Ha 100 évvel ezelőtt élt ősünk ma belépne a lakásunkba, meglepődne azon az illatkáoszon, ami körülvesz bennünket. Minden illatosítva van: mosópor, papír zsebkendő, toalettpapír, háztartási tisztítószerek, hajfestékek, samponok, balzsamok, fertőtlenítők, gyertyák, borotválkozószerek, kozmetikumok, intim női kellékek, szőrtelenítők, gyógyhatású készítmények, bútorápolók, dezodorok, öblítők, testápolók – igaz, ezek jó részét akkor még fel sem találták. Különféle illatosítókat vásárolhatunk az autóba, a nappaliba, a szekrénybe, a WC-be, természetesen évenként, szezononként másfélét.
Fekete szeder és frissen sült kenyér
De nem csak a lakásunkat illatosíthatja egy-egy kis automata szerkentyű. Külön stáb találja ki olykor egy szálloda jellegzetes illatát. Emlékezetes volt, amikor Chandler Burr, a New York Times világhírű parfümkritikusa, valamint Andreas Mensch, a Sofitel Budapest Chain Bridge séfje összekapcsolta a gasztronómia és a parfümök világát egy különleges illatvacsora keretében. A vendégeket arra kérték, hogy semmiképpen ne használjanak parfümöt, testápolót, és ne is dohányozzanak, hogy még jobban érvényesüljenek a különleges fogások. Az este folyamán bemutatták a szálloda saját feketeszeder-alapú illatát – előtte ugyanis szederpalántákat ültettek el a tetőkertben. Amint azt a lánc akkori alelnöke akkor kifejtette, minden Sofitelnek saját karaktere és személyisége van, megérdemelnek tehát egy-egy külön kompozíciót.
Azt, hogy ki milyen illatra vevő, nehéz eltalálni, de a friss kenyeret mindenki szereti. Erre épít a barcelonai Hotel Praktik Bakery, ahol a lobbiba időszakonként frissen sült veknik illatát fújják be. De bankok, bevásárlóközpontok és fogászati rendelők szintén alkalmaznak illatosítókat: van, amelyik megnyugtat, van, amelyik maradásra, bevásárlásra késztet.
Az aromás italok még erősebb hangsúlyt kaphatnak megfelelő illatokkal. Pár éve a Corinthia Budapest Royalban mutatták be a leghíresebb magyar keserűlikőrgyár új termékét. Erre az alkalomra kreált az újdonság szilvás aromavilágára emlékeztető illatot Zólyomi Zsolt, a leghíresebb magyar parfümőr. A magyar orr, ahogyan több helyütt nevezik a gyógynövény-biológus és szakközgazdász Zólyomit, egyedüli magyarként nyert felvételt Párizsban az Isipca Versailles mesterkurzusára, ahol az egész világból összesen 12 kiválasztott hallgató végzett. Népszerűek a személyes parfümtanácsadásai – ilyenkor mindig megkéri az ügyfeleket, semmilyen illatot ne szórjanak magukra – emellett egyedi illatok megalkotásával foglalkozik.
A legdrágább parfümöket nem lehet üzletben kapni
A drogériákban és a reptéri duty free shopokban nem kaphatók a világ legdrágább parfümjei: milliárdosok és hírességek személyre szólóan készíttetnek maguknak egyedi kompozíciókat. Ezek ára forintban 2,5 milliónál kezdődik. Hogy ma melyek a legdivatosabb illatok, Zsolt egyszer azt nyilatkozta nekem: az, amit a marketing előránt. Ami mindig bejön, azok a könnyed, szellős, klasszikus virágillatok újragondolva, a frissített „oud”, illetve az ízlelőbimbók élményeiből táplálkozó gourmet-parfümök, valamint a finom, értékes fakivonatok.
A frissen mosott ruha, a kitakarított lakás, a virágcsokor, a tavaszi szellő illategyvelege természetesen többet ér mindenféle parfümnél. De a fogyasztókra rátukmált árumennyiség állandó növekedését ma már szinte nem lehet megállítani. A parfümöket és a kölnivizeket – amelyek természetesen ma már nem Kölnből valók – jórészt a ruházati és kozmetikai világmárkák dobják piacra. Évenként körülbelül ezer új kompozíció célozza meg a hölgyek és urak pénztárcáját. A világhírű divatmárkák manapság szinte mind kibocsátanak saját parfümöket, sőt olykor egész kozmetikai arzenált, aminek jelentős a marketingszerepe. Legtöbben nem engedhetik meg maguknak, hogy egy eredeti francia ruhamodellt vásároljanak, de egy szerényebb eau de toilette-et igen – és azon is szerepel a logó, amire nap mint nap rápillant valaki a fürdőszobában. Újabban nemcsak a leghíresebb divatházak terveztetnek illatkompozíciókat, de a fast fashion cégek is, mintegy kötelező kiegészítőként, igazodva általános árszintjükhöz.
Monroe és a Chanel 5
A legtekintélyesebb divatházak szerint nem elegáns dolog évente piacra dobni egy új parfümöt. Egy effajta premiernek emlékezetes társasági eseménynek kell lennie, melynek részleteit komoly művészeti és PR-stáb dolgozza ki. De létezik olyan divatmárka is, amely minden nyáron kirukkol egy limitált, könnyed, gyümölcsös-virágos „one-shot” kompozícióval, ők éppen erről híresek.
A filmsztárok eleinte csupán fesztiválokon, premiereken népszerűsítettek egy-egy illatot. Marylin Monroe és a Chanel 5 ebben a tekintetben ma is verhetetlen:
– Miben alszik? – kérdezték a filmcsillagtól.
– Egy csepp Chanel 5-ban – hangzott a válasz.
Manökenek, fotómodellek, sőt Oscar-díjas színészek és kiváló sportolók reklámoznak, dollármilliókért, parfümöket. Megfontolandó stratégiai döntés, hogy karrierjük csúcsán teszik-e, netán annak leszálló, esetleg felszálló ágában, és hogy a termék piacra dobása, a reklám megjelenése időzítve van-e valamelyik produkciójukhoz. Vagy akkor vessen az arcukra egy pillantást az az olvasó a life style magazinokban, amikor éppen véget ért egy sorozatuk – de nem szeretnék, hogy elfelejtsék őket? A sztárok többnyire azzal a márkával szoktak szerződni, amelyiknek egyébként is szívesen viselik az öltözékeit.
A női és életmódmagazinok, szakmai online weboldalak előszeretettel közölnek éves eladási listákat. Eszerint 2020-ban a klasszikus Chanel N°5 vezetett, ami példátlan sikerszériát jelez. A második Marc Jacobstól a Daisy Eau de Toilette, melynek kelendőségében bizonyára szerepe van a bájos üvegnek, majd következik egy Dior, méghozzá a J’adore Eau de Parfum. A továbbiak: Viktor & Rolf Flowerbomb Eau de Parfum Spray, Thierry Mugler Angelje, melynek szintén ikonikus a flakonja, Calvin Klein CK One, Jo Malone London Lime Basil & Mandarin Cologne, valamint a Gucci Bloom Acqua Di Fiori Eau de Toilette-je.
Diana, Kate és Meghan kedvencei
Egyes parfümök népszerűségében jelentős szerepet játszik, ha kiderül, hogy mondjuk az angol királyi család hölgytagjai melyiket fújják magukra. A Harper’s Bazaar szerint Diana hercegnő kedvelte a Houbigant Paris Quelques Fleurst, valamint a londoni Penhaligontól a Bluebellt. Kate Middleton kedvenc virága a fehér gardénia, parfümben a szintén angol Illuminiumot, valamint a hasonlóképp brit Jo Malone-tól az Orange Blossomot vásárolja előszeretettel, William herceg és Kate esküvőjére pedig a Grossmith alkotta újra a romantikus májusi rózsás Betrothalt, amely eredetileg V. György király és Mary királynő esküvőjének tiszteletére készült.
Meghan Markle a Floris Londontól rendelt egyedi illatot esküvőjének napjára, szintén kedveli Jo Malone-t, főleg a Wild Bluebellt, éjszakára viszont többnyire egy egzotikus Bvlgari kompozíció mellett dönt.
Parfümetikett
Húsvétkor a férfiak inkább kérdezzenek rá, melyik parfümmel locsolhatnak – erre meglehet, jövőre lesz csak alkalom – de jobb, ha szinte csak jelképes a mozdulat. Évtizedekkel ezelőtt volt divat vizesre-szagosra locsolni a hölgyek haját, hogy aztán délután már következzen a hajmosás mint kötelező program.
Érdemes hűségesnek maradni egy illathoz, ettől leszünk „felismerhetők”, egyediek. Ezt erősítheti, ha ugyanabból az illatvilágból választunk testápolót, szappant is. De olykor váltani kell. Erőszakos, erős parfüm használata általában is megfontolandó, de idősebb korban különösen. Akkor választunk jól illatot, ha az illik az egyéniségünkhöz, a korunkhoz, az alkalomhoz. Elsősorban természetes illóolajokból, alapanyagokból készültek mellett döntsünk, a szintetikus összetevőket kevéssé pártoljuk, jóllehet, ma már szinte mindegyik készítmény tartalmaz bizonyos mértékben ilyeneket is.
Virágos, zöld, gyümölcs, citrus, ciprus, keleties, fás, fűszeres – ezek a legjellegzetesebb illatcsaládok, amelyek tartalma, stílusa a divattal változik. Ha parfümöt szeretnénk vásárolni, lehetőleg szaküzletbe menjünk, ahol az eladók valóban értenek ehhez a szép szakmához.
Bár Zsolt parfümériáján kívül minden üzletben kis papírdarabkákat ajánlanak próbára, mindig a bőrünkre, a meleg pulzuspontokra – például a csuklónkra – fújjunk inkább, és utána várjunk pár percet. Minden emberen másképpen viselkedik ugyanaz az illat, melyben szerepet játszik a bőrtípusunk is.
Lisa Shackley, a Givenchy szépségszakértője szerint fontos, hogy új illat vásárlásakor ne viseljünk parfümöt vagy bármilyen illatosított dezodort, testápolót, mivel ez megváltoztathatja a kiválasztott termék karakterét. Azt sem javasolja a szakember, hogy egyszerre három-négy különböző illatnál többel próbálkozzunk, az orr ugyanis elfáradhat. Soha ne dörzsöljük meg a csuklónkat, és várjunk, amíg megszárad a permet. Ezután döntsünk. Ne permetezzük azt szövetre vagy bármilyen ruhára.
Parfümöt ajándékba kapni jó dolog. Főleg, ha az ajándékozó ismeri az ízlésünket, vagy éppen megtudakolja valahogyan, melyik a szeretett márkánk. Ilyenkor, amikor együtt vagyunk az ajándékozóval, „viseljük” is azt, hiszen ezzel örömöt okozunk.
Léteznek illatemlékek: a ritkán hordott estélyi ruhán vagy flitteres kabátkán még évek múlva is érződik, milyen parfümöt fújtunk magunkra azon a bizonyos estén. Ilyenkor nem érdemes azzal kísérletezni, hogy mást használjunk, mert amikor ismét hordanánk a ruhát, le fogja magáról dobni az új kedvencet.
Sötét, száraz helyen, eredeti csomagolásban, fel nem bontott állapotban, több évig elállnak a jó minőségű parfümök, de sokáig nem érdemes tartogatni a mégoly becses üvegcsét sem, mert közben változhat a beltartalom minősége, színe, töménysége, és ki is mehet a divatból.
Bizonyos alkalmakkor, például vendégként, esküvőn nem tanácsos túlságosan „kiabálós” parfümöt használni, hiszen nem mi vagyunk a főszereplők. A menyasszonynak sem tanácsolják ezt egyébként, hiszen eltereli a figyelmet élete fontos eseményéről, a ruha és viselője szépségéről. Ilyenkor jó, ha a kiválasztott kellemes, szolid parfüm illeszkedik a menyasszonyi ruha virágdíszéhez vagy éppen a csokor jellegéhez.
A kozmetikumok, más higiéniai cikkek arzenálját manapság nem divat szem előtt hagyni a fürdőszobában, mert forma és színkáosz keletkezik. Ha csak nem René Lalique (1860–1945) francia tervező álmodta meg az üvegcsét – őt tartják a világ legsikeresebb parfümüveg-tervezőjének, art deco alkotásai múzeumok féltett kincsei – inkább egy polcos, elegáns fogantyús, a zuhanyrózsától illő távolságban felszerelt szekrényben tartsuk ezeket.
Nagyanyáink korában még szokás volt, hogy a kiürült kölnisüveget bedugták a fehérneműk, ágyneműk közé, hogy azok még sokáig őrizzék annak illatát, de manapság könnyen „összeveszne” az emlékezetes kedvenc a mosókapszula vagy az öblítő illatával, arról nem beszélve, hogy a nők többsége manapság nem egyfajta parfümöt használ.
