A Mindenható szemét és a Szentháromságot jelképezi
A Gondviselés Szeme valójában egy nagyon régi, már az ókor óta létező szimbólum, melynek eredete az óegyiptomi mitológiára vezethető vissza, ahol az ég ura, az embertestű sólyomként ábrázolt Hórusz isten szemét jelképezte. A szimbólum a buddhizmusban is megjelenik, ahol Buddha mint a Világ Szeme jelenik meg, azonban ma ismert változata, a háromszögbe zárt szem, melyből fénysugarak vagy glória árad ki, a keresztény ikonográfiából ered.
A jelkép semmilyen ördögi, gonosz vagy rejtett jelentéssel nem rendelkezik: a szem Isten szemét szimbolizálja, mely folyamatosan őrködik a világ és az emberiség felett, az azt körbevevő háromszög pedig a katolicizmus egyik legfontosabb tanát, a Szentháromságot jeleníti meg. A szimbólum a középkori és reneszánsz művészetben bukkant fel a Szentháromság általánosan elfogadott jelképeként, és azóta is gyakori eleme a római katolikus és keleti ortodox építészetnek, többek között a szentpétervári Kazanyi-székesegyházban és a mannheimi jezsuita templomban is találkozhatunk vele.
Amerikára is Isten figyelő tekintete vigyáz
Az Amerikai Egyesült Államok 1782-ben elfogadott nagypecsétjébe a pecsétet kidolgozó bizottság művészeti tanácsadója, Pierre Eugene de Simitiere svájci származású portréfestő javaslatára került be a Gondviselés Szeme, amely a művész szándéka szerint az újonnan létrejött állam felett őrködő, annak egységét és biztonságát pajzsként védelmező Istent ábrázolja. A szem egy 13 lépcsőfokot számláló piramis csúcsán helyezkedik el, a nyugati kultúrában baljósnak elkönyvelt szám azonban nem valamiféle rejtett sátáni jelentést hordoz, hanem az uniót létrehozó eredeti 13 kolóniát szimbolizálja.
A piramis legalsó fokán római számokkal az 1776-os évszám, vagyis a Függetlenségi nyilatkozat elfogadásának éve szerepel, az ábrán továbbá az Annuit Cœptis („rábólintott kezdeményezésünkre”) és a Novus Ordo Seclorum („a korok új rendje”) latin szövegek olvashatóak, melyek szintén az isteni gondviselést és támogatást hivatottak közölni. A nagypecsétben látható szem számos amerikai címerben és logón, így például az egydolláros bankjegyen, Colorado állam címerében és a Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége (DARPA) által létrehozott Információs Tudatosság Hivatala emblémájában is feltűnik.
A Gondviselés Szeme Amerikán kívül is több ország ikonográfiájában megjelenik, különösen népszerű egyes posztszovjet államokban: számos litván település és a fehérorosz Braszlav város címerében is találkozhatunk vele, illetve az észt koronán és a régebben használt ukrán 500 hrivnyás bankjegyen is szerepel.
A szabadkőművesek is régóta használják
De mi köze mindehhez a szabadkőműveseknek? A szabadkőműves-páholyok valóban használják a Gondviselés Szemét mint szimbólumot, mely az ő esetükben is a mindenható Isten, vagyis a világot teremtő Nagy Építőmester mindenütt jelenlévőségét jelképezi, és azt, hogy a Teremtő a szabadkőművesek minden cselekedetét nyomon követi. A szabadkőművesek által használt változat annyiban tér el a hagyományos ábrázolástól, hogy azon csak a szem alsó részéből áramlanak ki a sugarak.
Szintén tény, hogy az Egyesült Államok alapító atyái között nagy számban voltak szabadkőművesek – George Washington és Benjamin Franklin is közéjük tartozott –, a szabadkőműves ikonográfiában azonban csak 1797-ben, vagyis 15 évvel a nagypecsét dizájnjának elfogadását követően jelent meg először a mindent látó szem, Thomas Smith Webb Szabadkőműves figyelő című könyvében, amely az amerikai páholyok egyik elsődleges szervező- és forrásmunkájának számított a következő századok során.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés