Marie Carmichael Stopes 1880-ban született Edinburghban, jómódú, felvilágosult és a tudományok felé nyitott családban – apja sörfőző, mérnök és paleontológus volt, édesanyja, Charlotte irodalmár, aki Shakespeare műveit tanulmányozta, és a női egyenjogúságért harcolt a brit közéletben, nem mellesleg ő volt az első nő, aki Skóciában elvégezte az egyetemet. Marie kiváló tanuló volt, ösztöndíjasként a Londoni Egyetemen botanikát és földrajzot hallgatott, 1903-ban doktori fokozatot szerzett, egy évvel később pedig – első nőként – kinevezték a manchesteri Victoria Egyetem tanárának.
Könyvéből botrány lett, de vitték, mint a cukrot
A növénytan és a paleontológia mellett érdeklődése egyre inkább a szexológia felé fordult: elhatározta – rossznyelvek szerint saját sikertelen házasságának hatására –, hogy felvilágosító kézikönyvet ír a nők számára, hogy felhívja figyelmüket a házasságban rejlő örömökre és segítsen nekik elkerülni a boldogtalanságot. Az 1918-ban megjelent Szerelmi élet a házasságban című munka már a publikálása előtt botrányt kavart, a kiadó csak úgy volt hajlandó megjelentetni, hogy Stopes második férje, Humphrey Roe üzletember fedezte a költségeket.
A könyvben Stopes nem finomkodott, nyíltan beszélt a női szexualitás rejtelmeiről, és a házastársak egyenjogúságát hirdette a nemi életben, azaz hogy a nőknek ugyanúgy joguk van élvezni a szexet, mint a férfiaknak. Nem csoda, hogy a könyv egyrészt óriási népszerűségre tett szert a középosztálybeli asszonyok körében, publikálása évében hatszor kellett újranyomni, másrészt viszont igencsak kiakasztotta az anglikán egyházat és a konzervatívabb nézeteket valló önjelölt erénycsőszöket. A még puritánabb erkölcsűnek számító Egyesült Államokban 1931-ig tiltólistán volt Stopes munkája, melyet az amerikai hatóságok pornográf irománynak bélyegeztek.
Tanácsokat adtak a nőknek
A szexuális egyenjogúság mellett Stopes a nők saját testük feletti önrendelkezésének is harcos szószólója volt, nyíltan kiállt a fogamzásgátlás és a tudatos családtervezés ügye mellett. Okos családtervezés és A fogamzásgátlás elmélete, története és gyakorlata című műveiben igyekezett megismertetni a fogamzásgátlás módszereit a nagyközönséggel, leszámolni a témát körüllengő évezredes tabukkal és tévhitekkel. 1921-ben Londonban férjével közösen megalapította Nagy-Britannia első családtervezési klinikáját, ahol nem végeztek abortuszt – melyet Stopes ellenzett –, és szigorúan csak házasságban élő nőket fogadtak, akiket tanácsokkal láttak el a fogamzásgátlás témakörében.
Megismertették őket az akkoriban rendelkezésre álló különböző fogamzásgátló módszerekkel, például a fogamzásgátló szivaccsal, mely a század első felében népszerű méhen belüli eszköznek számított. Stopes maga fejlesztette ki a Prorace néven forgalmazott, a spermiumokat elpusztító kémiai anyagokat (spermicideket) tartalmazó pesszáriumot. A klinikán igyekeztek minél nagyobb számban női orvosokat és ápolókat alkalmazni, az alapító szerint ugyanis ők könnyebben szót értenek és együttérzőbben viselkednek hozzájuk forduló nőtársaikkal. Marie az Országos Fogamzásgátló Tanács alapítói között is szerepelt, amely a későbbiekben Családtervezési Egyesület néven működött, és 1958-ban bekövetkezett haláláig hetvennél több könyvet publikált a témában.
Kasztráltatta volna az „egészséges utódok létrehozására képtelen” embereket
Munkássága elismeréseként 1999-ben az angol újságolvasók az Évezred Asszonyának választották Marie Stopest – a fogamzásgátlás feminista apostolának érdemeire azonban sötét árnyként vetül másik fontos kutatási területe, az eugenika. A darwinizmusból eredeztetett tudományfilozófia kidolgozója Charles Darwin unokatestvére, Francis Galton volt, aki úgy gondolta, az emberi faj nemesítésének érdekében tudatosan javítani kell a születendő gyerekek öröklődő testi és lelki tulajdonságait. Ennek módja szerinte az lenne, hogy szabályozni kell a párválasztást és a gyermeknemzést, az „előnyös tulajdonságokkal” rendelkező párok szaporodását ösztönözni, míg a bizonyítottan „genetikai ártalommal” bíró férfiak és nők esetében korlátozni kell.
Az eugenika népszerű gondolatnak számított a 20. század eleji Európában, nem csoda, hogy Stopes is a fajnemesítés bűvkörébe került: tagja lett az Eugenika Társaságnak és lelkesen hirdette a szelektív szaporodásban rejlő lehetőségeket, melyeken szerinte a Brit Birodalom megerősödése és felvirágzása múlik. Nyíltan propagálta a testi és szellemi fogyatékkal élők, illetve minden „szülői életre alkalmatlannak tartott” személy sugárterápiával történő kasztrálását, olyannyira, hogy a parlamentnek is többször nyújtott be javaslatot ennek érdekében. Ugyanígy elítélte és megelőzendőnek tartotta a rasszok közötti vegyes házasságot, az ezekből származó utódokat pedig alacsonyabb rendűnek titulálta.
Az eugenika természetesen a Harmadik Birodalomban is nagy népszerűségnek örvendett, Stopes pedig nem rejtette véka alá a nemzetiszocialista eszmék iránti szimpátiáját. 1935-ben részt vett egy Berlinben tartott népességtudományi konferencián, később egyik verseskötetét küldte ajándékba a Führernek (egész életében költőként szeretett volna híressé válni). Ajánlásában ezt írta: „Kedves Herr Hitler, a szerelem a legnagyobb dolog a világon”.
A munkásságát továbbvivő szervezet nevet változtatott
Idősebb korában Stopes már odáig ment, hogy egyetlen fiát, Harryt kitagadta az örökségéből, amiért rövidlátó nőt vett feleségül, aki szerinte „hibás génekkel” fertőzi a családot és nem egészséges gyerekeknek ad majd életet. Miután Marie férje a tőzsdekrachban elvesztette vagyona nagy részét, depressziós és impotens lett, az asszony pedig – férje beleegyezésével – házasságon kívüli viszonyokban kereste a szexuális kielégülést. Szeretői között volt Lord Alfred Douglas költő, Oscar Wilde egykori szerelme is, akit annak ellenére kedvelt, hogy egyébként a homoszexuálisokat és a katolikusokat is elítélte.
Stopes problémás nézeteit tekintve érthető, hogy az 1970-es évek óta működő, világszerte szexuális felvilágosítással és egészségneveléssel foglalkozó szervezet, a Marie Stopes International tavaly novemberben úgy döntött, szakít a névadó örökségével, és ezentúl MSI Reproductive Choices néven működik tovább. Az első brit születésszabályozási klinika megnyitásának századik évfordulóján ismét viták kereszttüzébe került Stopes életműve: továbbra is dilemma, hogy a nők jogaiért küzdő, a fogamzásgátlás és tudatos családtervezés úttörőjének számító tudóst ünnepeljük, vagy az áltudományos, nyíltan rasszista gondolatokat megfogalmazó fajnemesítőt ítéljük el inkább.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés