Szódavíz, golyóstoll, porlasztó, atombomba és flopilemez – még egy kisdiák is fel tudja sorolni azokat a találmányokat, melyekkel az elmúlt mintegy száz évben a magyar tudósok szinte az egész emberiség életét megreformálták. Ám az innováció és a felfedezés vágya a 21. században sem hunyt ki elmés honfitársainkban.
1. Twoba – az állva megszólaltatható tuba
Szentpáli Roland és Juhász Zoltán Twoba névre keresztelt hangszer-innovációját Amerikában is megünnepelték, és részesült a legfontosabb nemzetközi szakmai szövetség elismerésében is.
A Twoba alapját egy kettős mozgatású billentyűrendszer képezi, melyet Szentpáli Roland tubaművész álmodott meg, Juhász Zoltán pedig kifejlesztette azt a mechanikát, ami lehetővé teszi, hogy a muzsikusok állva is játszhassanak a hangszeren, és mozogni is tudjanak vele a színpadon. Ehhez mindössze néhány perces alkatrész-átszerelésre van szükség.
A tubához utólag is installálható a kifejlesztett új, golyóscsapágyas, teflonbetétes alkatrész.
Az innováció segítségével a zenésznek csak minimálisan kell egyensúlyoznia a viszonylag nehéz és nagy hangszert, melynek tölcsére, a találmánynak köszönhetően, a művész arcát sem takarja el, és a tuba a közönség felé szól. (A címlapképen Szentpáli Roland szólaltatja meg a Twobát. Fotó: Szecsődi Balázs és Raffay Zsófia.)
2. Gömböc – matematikai őstest
Matematikai felfedezés a Gömböc nevű találmány, amely egy konvex, homogén háromdimenziós test.
Specialitása, hogy összesen két – egy stabil és egy instabil – egyensúlyi helyzete van.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem két építészmérnök oktatója, Várkonyi Péter és Domokos Gábor találta fel 2007-ben, hogy létezik olyan homogén, konvex test, melynek négynél kevesebb egyensúlyi pontja van. A magyar felfedezők ezzel beírták magukat a matematikatörténelem nagykönyvébe, és azonnal a világ érdeklődésének középpontjába kerültek.
A Gömböc a lenyelhető Covid-oltás és az inzulinadagolás fejlesztésében is központi szerepet játszhat.
3. Masat–1 – a magyar műhold
A Masat–1 az első teljesen magyar építésű műhold. A mintegy egy kilogramm tömegű, 10 centiméter élhosszú, kocka formájú technológiai pikoműholdat szintén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztették.
Magyar idő szerint 2012. február 13-án 11 órakor indították útnak, több más műhold társaságában, az ESA új Vega hordozórakétájának első küldetésén, a Francia Guyana-i Kourou melletti Guyana Űrközpontból. A Masat–1 2015. január 9-én és január 10-én között, éjjel tért vissza a légkörbe, majd megsemmisült.
A Masat–1 cél az volt, hogy egy meghatározott nagyságú kockába integráljanak egy olyan rendszert, mely képes túlélni a felbocsátáskori rázkódást, alkalmazkodik a szélsőséges környezethez.
Mindemellett fontos kritérium volt, hogy működjön a Földtől 2000 kilométeres magasságban legalább három hétig, és folyamatosan kommunikáljon a földi vezérlőállomással.
A tudósok a műholdban egy kis tömegű kamerát is el tudtak helyezni, mellyel sikerült képeket készíteni a Földről.
4. Litracon – a beton, ami átlátszik
Losonczi Áron 2004-ben kifejlesztett átlátszó betonját a Time magazin az év egyik legjelentősebb találmányának minősítette, amelyet Washingtontól Londonon át Tokióig, a világ számos pontján kiállításokon mutattak be.
A felfedezés lényege, hogy a beton és az optikai szál együttes alkalmazásából egy olyan anyag jött létre, mely kőszerű, olyan szilárd, mint a beton, mégis átengedi a fényt.
Leginkább dekorációkat, térelválasztókat készítenek belőle, és belsőépítészeti megoldásoknál használják fel.
Ezek a fényáteresztő betontermékek széleskörűen alkalmazhatók az építészet és design számos területén.
Az új építőanyagot Losonczi Áron építészmérnök találta fel és folyamatosan fejleszti már 2001 óta. Az átlátszó beton ötlete sokaknak megtetszett, hiszen a feltalálása óta már több hamisító is megpróbálta ellopni. Nagy visszhangot kapott a magyar sajtóban, amikor Losonczi Áron 2009-ben szabadalombitorlási pert nyert egy a német cementgyártó multicég ellen.
5. MassVentil Project – a tömeglélegeztető gép
A koronavírushelyzet szülte meg azt a lélegeztetőgépet, melyet az Óbudai Egyetem munkatársai álmodtak meg még 2020 tavaszán. A feltalálók egy olyan rendszert találtak ki, mellyel krízishelyzetben egyszerre akár 5-20 embert is lehet lélegeztetni, akár kórházi környezeten kívül is, alkalmilag felállított egészségügyi tömegtáborokban vagy csarnokokban is.
A civil, az ipari, az egyetemi és az állami szféra összefogásából született Covid–19 innovációs projekt keretében megszületett gép prototípusa 2021 áprilisában készült el.
A tömeglélegeztető rendszer egységesített szoftver megoldásaival az orvosi szakszemélyzet munkahatékonyságát növeli, és egyszerre sok páciens kevés orvosi személyzettel történő hatékony monitorozására ad lehetőséget. A gép a szakszemélyzet egészségét azzal védi, hogy a kilélegzett levegőt a pácienstől automatikusan elszállítja és megszűri.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
